2012. november 10., szombat

Szombat : mikor lőn a hurkának "új ruhája" :)

Vágyaim tárgya : a hurka.
Amit immár több, mint féléve nélkülöznöm kellett :(
Megvettem, beraktam a fagyasztóba.
Tavasz óta másként étkezem (vagy megpróbálok kisebb-nagyobb sikerrel).
Mindig nagyon kenyeres, tésztás voltam.
Kenyér száműzve (olykor nem teljes sikerrel, de jobbára igen).
Illetve teljeskiőrlésű kenyeret eszem jellemzően (igyekszem).
Tésztából durumtésztát.
Finom búzaliszt szintén száműzve (nagyon zokogott a maradék, de mondtam neki, hogy jó helye lesz a Nagymamánál :)
Durumliszt beköltözve.
Krumpli száműzve. (Itt én zokogtam :(
Nagyi olykor becsempész krumplis dolgokat (kevés krumpli van benne ! - jelmondattal fűszerezve).

A hurka meg én.
Merengek a múlton...
Haj, de szép is volt !  Hurka, sütnivaló kolbász hagymás tört krumplival (ami meglocsolva a hurka zsírjával ... nyammm....hammm....) mellé kenyérke.
Kedvencem a rakott krumpli - mellé kenyérke.
Paprikáskrumpli - mellé kenyérke.

Normális ember (állítólag) nem eszik krumpli mellé kenyeret.
Soha nem értettem őket.
Tuti, hogy másik bolygóról jöttek :)

A hurka meg én.
Sápadozok a jelenen már több mint fél éve.
A hurka meg én - nézzük egymást.
Átlag havonta azért nyitom ki a fagyasztót, hogy farkasszemet nézhessünk egymással.
Ő szemrehányóan.
Én vágyakozva.
Jeges "lehellete" az arcomba vág.
Hiába, ilyen az igazság pillanata.

Tegnap már eljutottam odáig, hogy ez így nem mehet tovább !!
Hurkát eszem, ha addig élek is !
De, hogy csináljam a krumpli és a kenyér (a sok kenyér...) kizárásával ?

Hurka megsütve (borzalmasan csábít, hogy köret nélkül natur befaljam x szelet kenyér kiséretében...)
Lecsöpögtetem szűrön keresztül a felesleges sok zsírtól.
A szűrő diszkréten röhög.
Családtagjaim; (az állatok) fényesre törlik a nadrágomat miközben intenzíven dörgölőznek hozzám.

Tepsi vékonyan (mondom, hogy VÉKONYAN !) kikenve hurkazsírral.
Béterítve levelestészta felével.
A széttrutymózott hurkák ráterítve. (Balra a májas, jobbra a véres - minden politikai felhangot nélkülözve).
Maradék levelestészta a tetejére.
Bekenve vékonyan (mondom, hogy VÉKONYAN !) hurkazsírral.
Villával megszúrkálva a teteje.
A villa is beleröhög az egészbe a nyílásokon át.

Sütőbe.
Nem hagyjuk kiszáradni, nem kell bent már sok időt töltenie.
Felszeleteljük.
A "puding" próbája.
Szépen mutatott a tányéron (gép hiányában nyista fotó, előtérben a fantázia :)
Lila káposztás körettel.
Semmi kenyér pluszba, semmi krumpli.

Finom volt.
Biztos, hogy nem éppen 0 kalóriás.
Ahogy egyik hurka sem az.
Mondjuk, ha valaki finnyás, akkor ne úgy egye, hogy disznótort eszik :)

Berakom a családi Konyha-Legendáriumba.
Máskor is lesz még ilyen nagy találkozás :)

Hiába, hurka nélkül nem élet az élet.
Most erősen gondolkodom, hogy miképpen lehetne megoldani pótlékokkal egy kis (sok?) tiramisut...

4 megjegyzés:

  1. Nyami,ez így nagyon finom.:)Képzelőerőm úgy beindult,hogy nyeldesek nagyokat.:)))))
    Egészségedre!

    VálaszTörlés
  2. Jól hangzik, de leveles tészta jobb, mint a kenyérke ? Mármint élettanilag. :) Egészségedre!

    VálaszTörlés
  3. Mammka ; tessék kipróbálni :)

    Gina:
    jobb bizony jelen esetben.
    Mivel egy "szelet" hurkára vékony réteg (alul és felül) levelestészta jut csak, nem hiányzik hozzá a krumpli - és ha tudnád, hogy én egy hurkás vacsihoz mennyi szelet kenyérkét szoktam enni... ;)
    Csak ezt az ételt nem úgy kell enni, hogy hagyományos értelemben disznótorost eszik az ember, hanem egy különálló "más" ételként.
    Anyukámnak is ízlett :) :)

    VálaszTörlés
  4. Nekem az elmúlt 27 évben nem tűnt fel, hogy te kenyeret eszela krumplihoz!!!! Viszont ez tényleg tök abszurd!!!! :DDDDDDDD

    A lilakáposzta az most nagyon fáj nekem, azt kihagyhattad volna :))))

    VálaszTörlés