Megjegyzést írt Kiserihez Csipkelelkű....
Rácsodálkoztam a névre... milyen különleges... íze, "zamata" van.
Elnéztem hát (bekukkantottam) hozzá.
Bár, legalább fél éve - időhiány miatt - el vagyok maradva a blogok olvasásával (vagy az ezzel kapcsolatos naprakészséggel, - mit napra, hétre-... hónapra-készséggel)
időnként új nevek (vagy számomra új nevek) felbukkanásakor elbarangolok hozzájuk - milyen is az ő világuk.
(Az idő tengeréből ellopott néhány cseppecske).
Nos, Csipkelelkűnek két blogja is van, itt belinkelem a számomra nagyon szórakoztatónak tűnő blogjából egy részletet.
http://csipkelelkumasikblogja.blogspot.com/2010/02/eczetes-szilva-es-percz-leves-betegek.html
Nagyon élveztem :-)
Van egy másik blogja is, ha jól értelmezem az tényleg csipkés
Utóbbinál be lehet kattintani a rendszeres olvasás funkcióba, az előzőnél nem.
Vagy én vagyok a vaksi.
Én pedig már megint ott tartok, hogy nyugdíjas szeretnék lenni, és főállású blogolvasó...
2010. május 25., kedd
2010. május 22., szombat
Kullancsveszély
A témával kapcsolatban az alábbi levél kering az internetes levelezésben.
Mondjuk nem tudom, hogy mennyire hatásos vagy sem.
Azért, ha valamelyikőtök kipróbálta és valóban működik - hát, ossza meg velünk.
Egy biztos, a lejjebb leírt módszer ártani nem árthat, maximum nem működik ;-)
"Kullancseltávolítás
Régi őrségi (az Őrségben élünk, rengeteg kullanccsal,de itt senki nem
fél...már hozzánk tartzoznak!) kullancs eltávolítási technikát szeretnék
Önökkel megosztani!
A belénkfúródott kullancsot minden erőszak nélkül egy szál gyufával
könnyedén eltávolíthatjuk!
Nyálazzuk meg a gyufa fejét,
majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha
kenegetnénk.
A kullancs pár másodperc múlva átmászik a gyufára-mert nagyon szereti a
foszforos illatot, képes elhagyni miatta a testünket!
Lehet, hogy ez nem tudományos eltávolítás, de a lehető leg"emberségesebb", és biztosan mindig sikeres - sőt, a kullancs feje még véletlenül sem marad bennünk!
Itt az Őrségben ez jó paraszti tapasztalat útján terjedő módszer, nem is
értem, hogy a média még hogyhogy nem csapott le rá!"
Nos, ha működik a módszer, akkor én értem, hogy miért nem "csaptak" le rá, rontja az üzletet, mivel ingyenes módszer.
Amúgy, most látom lelki szemeimmel, hogy a kertben nyálas nyufákkal kergetem bőszen a szőrös kutyáimat :-) :-)
2010. május 19., szerda
Mitől gazdag Svájc?
Internetről "jött" gyöngyszem, köszönet érte GJ-nek :-)
"Svájcba emigrált magyar tanárnõ fia szájából hallottam, hogy amikor a
mamát befogadta a helyi iskola, azzal tüntette ki az igazgató, hogy
õ intézhette az iskola számára szükséges eszközök beszerzését. Persze
bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt a
bemutatásra.
Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, az úgy rossz,
ahogy van, lehet újraírni. Az értetlen arcot látva, jóindulatúan
elmagyarázta:
- Elõször meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt a cikket ?
Ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város
lakóinak munkát biztosítunk és a késõbbi minõségi problémák kizártak.
Ha nem, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit,
mert ez a második legolcsóbb, minõség vitára itt sem kell számítani.
Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén
elõállítják-e a terméket. Ha igen, jöhet.
Végül felmerül a kérdés: mi a teendõ akkor, ha nem gyártják Svájcban ?
Ekkor hátra kell dõlni és behunyt szemmel, (esetleg egy rövid
szunyókálás után) pihent állapotban azon lehet elgondolkodni, hogy
egyáltalán - kell nekünk ez a szar?"
"Svájcba emigrált magyar tanárnõ fia szájából hallottam, hogy amikor a
mamát befogadta a helyi iskola, azzal tüntette ki az igazgató, hogy
õ intézhette az iskola számára szükséges eszközök beszerzését. Persze
bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt a
bemutatásra.
Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, az úgy rossz,
ahogy van, lehet újraírni. Az értetlen arcot látva, jóindulatúan
elmagyarázta:
- Elõször meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt a cikket ?
Ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város
lakóinak munkát biztosítunk és a késõbbi minõségi problémák kizártak.
Ha nem, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit,
mert ez a második legolcsóbb, minõség vitára itt sem kell számítani.
Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén
elõállítják-e a terméket. Ha igen, jöhet.
Végül felmerül a kérdés: mi a teendõ akkor, ha nem gyártják Svájcban ?
Ekkor hátra kell dõlni és behunyt szemmel, (esetleg egy rövid
szunyókálás után) pihent állapotban azon lehet elgondolkodni, hogy
egyáltalán - kell nekünk ez a szar?"
2010. május 12., szerda
BoldogújévetkívánokLászló - avagy, szeretném, ha szeretnének....
Közhírré tétetik, hogy a Kieselbach Galériában (www.kieselbach.hu)
van egy (különböző techikával, papírra készített) festett alkotás, mely mediterrán környezetet ábrázol (amúgy szééép !) és a kép aláírása:
"Boldog új évet kíván
László".
Egyébként - kb. száz év után - eladó.
Hírdetés 1:
Barátkoznék kortárs művészekkel (no sex !)
Mottó:
Nem tiltakozom, ha üdvözletet küldtök január elején - természetesen azon keretek között, amiben jók vagytok, vagy azt hiszitek, hogy jók vagytok :-)
"Szeretném, ha ükunokáim is szeretnének" - jeligére.
Hírdetés 2:
Raktárt bérelnék - bővíthetőt - művészeti alkotásoknak több évtizedes időszakra, hosszabb távra!
Légkondícionálás szükséges.
Ja, lefelejtettem valamit;
"Boldog új évet kíván
László"
lemaradt, hogy MEDNYÁNSZKY...
(A fenti csatolt kép a Kieselbach Galéria tavalyi kiállításának meghívója, Batthyány Gyula Reneszánsz című festményét ábrázolja.)
van egy (különböző techikával, papírra készített) festett alkotás, mely mediterrán környezetet ábrázol (amúgy szééép !) és a kép aláírása:
"Boldog új évet kíván
László".
Egyébként - kb. száz év után - eladó.
Hírdetés 1:
Barátkoznék kortárs művészekkel (no sex !)
Mottó:
Nem tiltakozom, ha üdvözletet küldtök január elején - természetesen azon keretek között, amiben jók vagytok, vagy azt hiszitek, hogy jók vagytok :-)
"Szeretném, ha ükunokáim is szeretnének" - jeligére.
Hírdetés 2:
Raktárt bérelnék - bővíthetőt - művészeti alkotásoknak több évtizedes időszakra, hosszabb távra!
Légkondícionálás szükséges.
Ja, lefelejtettem valamit;
"Boldog új évet kíván
László"
lemaradt, hogy MEDNYÁNSZKY...
(A fenti csatolt kép a Kieselbach Galéria tavalyi kiállításának meghívója, Batthyány Gyula Reneszánsz című festményét ábrázolja.)
2010. május 1., szombat
a Munka Ünnepén
a kertben dolgoztam...
önként...
dalolva csak azért nem, mert nincs hangom.
(a szomszédok meg... éljenek még egy darabig, megkíméltem őket :-)
A nap azzal kezdődött, hogy kimentem az utcára és levágtam a 2, azaz kettő darab un. sima, hétköznapi íriszemet.
Tudjátok, azt a fajtát, ami úton-útfélen terem, nincs benne semmi különleges, az a hagyományos kék színű.
Van persze, bent a kertben is, de azért vágom le - még bimbós állapotában - mivel van egy giznya alkoholista kertvárostársnő - aki tavaly letépte az összeset az utcán a kocsmából jövet.
Nem lennék amúgy irigy - elvégre részeg ember is szeretheti a virágot... - de a környék tele van virággal, van ahol 30-40 tő is van... de, nem... neki nem az kell, hanem az én két-három szálam...
Ha még csak simán levágná, de nem, ő t é p i - ha úgy adódik, hát tövestül akár.
Szóval, jó indult a nap - züllött spinkót megelőztem.
Sikerélmény.
Ültetés - ez meg az - telik-múlik az idő, a napnak is érezni az erejét - jó lenne vigyázni, persze, elfelejtkezik az ember az időről.
Döbbenten észleltem, hogy Mofli úgy napozik, hogy közben a bozontos farka belelóg egy tálkába, amiben gyanús zöld moszat-szerű ízé úszik... gyorsan elhessegettem a szürke állományomból, hogy néha blöki éberségemet kikacagva az ágyamban landol...
Naná, hogy, leráztam a farkát, és ezt most ne értse félre senki.
(Különben is rossz az, aki jóra gondol)
Végül összesöpörtem a kerti lehullott száraz leveleket, ágacskákat, miegymást; a kert két oldaláról középre kupacoltam, rendesen, pontosan, szépen, tudjuk, hogy úgy érdemes - mikor jött egy erősebb szellő - és lazán berepítette az egészet a házba...
"Most kéne abbahagyni..." énekelte anno Kovács Kati, s én mélységesen átérzem az ő bölcsességét.
Itt az idő, hogy csapot-papot itthagyjak és berohanjak a tv-készülék elé megnézni az ÉJFÉLRE KIDERÜL című 1942-ben készült alkotást.
Pillantásom révetegen eltévedt a kedvesemnek félre rakott dobozos sör felé.
Fehér zsebkendőt lengetett hevesen, hogy tudomásomra hozza; megromló félben van éppen.
Mivel - jó fej vagyok, nem hagytam őt magára a problémájával.
Éljen Május 1-je!
Jaaa.... sajna... virsli nem vót... mustár meg, ugye, magában minek.
önként...
dalolva csak azért nem, mert nincs hangom.
(a szomszédok meg... éljenek még egy darabig, megkíméltem őket :-)
A nap azzal kezdődött, hogy kimentem az utcára és levágtam a 2, azaz kettő darab un. sima, hétköznapi íriszemet.
Tudjátok, azt a fajtát, ami úton-útfélen terem, nincs benne semmi különleges, az a hagyományos kék színű.
Van persze, bent a kertben is, de azért vágom le - még bimbós állapotában - mivel van egy giznya alkoholista kertvárostársnő - aki tavaly letépte az összeset az utcán a kocsmából jövet.
Nem lennék amúgy irigy - elvégre részeg ember is szeretheti a virágot... - de a környék tele van virággal, van ahol 30-40 tő is van... de, nem... neki nem az kell, hanem az én két-három szálam...
Ha még csak simán levágná, de nem, ő t é p i - ha úgy adódik, hát tövestül akár.
Szóval, jó indult a nap - züllött spinkót megelőztem.
Sikerélmény.
Ültetés - ez meg az - telik-múlik az idő, a napnak is érezni az erejét - jó lenne vigyázni, persze, elfelejtkezik az ember az időről.
Döbbenten észleltem, hogy Mofli úgy napozik, hogy közben a bozontos farka belelóg egy tálkába, amiben gyanús zöld moszat-szerű ízé úszik... gyorsan elhessegettem a szürke állományomból, hogy néha blöki éberségemet kikacagva az ágyamban landol...
Naná, hogy, leráztam a farkát, és ezt most ne értse félre senki.
(Különben is rossz az, aki jóra gondol)
Végül összesöpörtem a kerti lehullott száraz leveleket, ágacskákat, miegymást; a kert két oldaláról középre kupacoltam, rendesen, pontosan, szépen, tudjuk, hogy úgy érdemes - mikor jött egy erősebb szellő - és lazán berepítette az egészet a házba...
"Most kéne abbahagyni..." énekelte anno Kovács Kati, s én mélységesen átérzem az ő bölcsességét.
Itt az idő, hogy csapot-papot itthagyjak és berohanjak a tv-készülék elé megnézni az ÉJFÉLRE KIDERÜL című 1942-ben készült alkotást.
Pillantásom révetegen eltévedt a kedvesemnek félre rakott dobozos sör felé.
Fehér zsebkendőt lengetett hevesen, hogy tudomásomra hozza; megromló félben van éppen.
Mivel - jó fej vagyok, nem hagytam őt magára a problémájával.
Éljen Május 1-je!
Jaaa.... sajna... virsli nem vót... mustár meg, ugye, magában minek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)