2009. december 30., szerda

a NAGYMAMÁK DICSÉRETE

Árulnak is ilyen meleg takaróból készített "háziruhát", de Édesanyám (a sors megadta neki a Nagymama státuszt annak idején ... :-)

elkészítette a sajátját, méghozzá kézzel varrva...




Fogsz egy polártakarót (az övé a kicsit vastagabb, melegebb fajta) és a hosszanti oldalát félbehajtod.


A takaró felső részéből levágsz akkora darabot, amekkorából az ujjait készíted majd el, ha hosszabb darabot vágsz le, akkor hosszabb lesz a csuklód felé az ujjarész, viszont ezáltal rövidebb lesz deréktól lefelé a háziruha.

(A takaró egyik oldala nyitott, a másik zárt.
A zárt részt felvágod addig, ameddig hozzávarrod az ujjarészt.
Mivel a túldoldal nyitott, ott csak simán hozzá varrod. )











A takaró felső (keskenyebb) részét bevarrod balról és jobbról addig, ameddig jónak látod, középen nyitva hagyod azt a részt, ahol a fejed fog bebújni - ne legyen túlságosan szűk, férjen bele a fejed kényelmesen :-)





A nyitott hosszanti oldalt is összevarrjuk, lent egy kicsit nyitva hagyjuk annyira, hogy kényelmesen tudjunk lépni benne.







Ha rojtos a takaró, akkor ügyelj rá, hogy a rojtok a megfelelő helyen legyenek (az ujjánál...)

Ne felejtsed el, hogy a polártakarók mérete nem egyforma, vásárláskor ügyeljél erre, ha túlságosan kicsi, akkor derékban szűk lehet, ezt a boltban már eldöntheted, ha körbetekered magad vele és hozzászámítod a varrásráhagyást, legyen kényelmesen elég hely az anyagban.

Kitűnő viselet télen a szobában, tv-nézés és kézimunkázás közben, nem fázol és a derekad nagyon védve van.
Ha fázós vagy, akkor hálóingnek is fincsi.

Édesanyám háta mögötti szép takarót nem ér varrtam, hanem egy foltozó barátném kezének munkája. Hajnikrinek köszönhetően napsütéses színe nap mint nap bearanyozza a Nagyi életét :-)

2009. december 26., szombat

München magyarul - majdnem féláron...


A München magyarul kiállítás záróhetében (2010. január 5. és 10-e között) a kiállítás olcsóbbért megtekinthető a Magyar Nemzeti Galériában - az alábbiak figyelembevételével:

Részlet a Galéria hírleveléből:


"Finisszázs

München magyarul. Magyar művészek Münchenben 1850 és 1914 között



A kiállítás záró hetében január 5. és 10. között, minden nap változatos tárlatvezetésekkel várjuk az érdeklődőket.

A tárlatvezetésen az időszaki kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.



2010 január 5. kedd

16.30


Találkozási pont: A épület, földszint

A modernizmus felé.

Modernista tendenciák a századvégi Münchenben és Magyarországon

Tárlatvezető: Krasznai Réka



2010 január 6. szerda

15.00


Találkozási pont: A épület, földszint

A történeti festészet fénykora

Tárlatvezető: Bakó Zsuzsanna

16.30

Találkozási pont: A épület, földszint

Szinyei Münchenben

Tárlatvezető: Hessky Orsolya





2010 január 7. csütörtök

16.30

Találkozási pont: A épület, földszint

Fényjelenségek a vásznon. Csók István és Réti István fényfestészete

Tárlatvezető: Krasznai Réka



2010 január 8. péntek

15.00


Találkozási pont: A épület, földszint

A portréfestészet típusai

Tárlatvezető: Bakó Zsuzsanna

16.30

Találkozási pont: A épület, földszint

Séta a rajzok között

Tárlatvezető: Hessky Orsolya




2010 január 9. szombat

16.30

Találkozási pont: A épület, földszint

Az új vallásosság képei a századvégi Münchenben és Magyarországon

Tárlatvezető: Krasznai Réka



2010 január 10. vasárnap

16.30

Találkozási pont: A épület, földszint

Glaspalast és Secession

Tárlatvezető: Hessky Orsolya"




Nos, az állandó belépő 900.-Ft-ba kerül, az ideiglenes tárlatoké 1.900.-Ft, tehát, ha a megadott időpontokra oda tudtok menni egy állandó belépő bemutatásával (vedd meg a C épületben előbb, nézzed meg az ottlévő állandó tárlatokat, és menj át előbb 10 perccel a megadott helyre az "A" épületbe, ahol a tárlatvezetés indul),

akkor ezer forintot meg tudsz spórolni, a tárlatvezetésről meg "le lehet pattanni", ha úgy gondolod...

Amúgy minden múzeum esetében tájékozódni kell a jegyárakról, mert a kedvezmények mértéke múzeumonként változhat.
Van, ahol a 62 éven felüliek 50 %-os kedvezménnyel mehetnek tárlatokra (némely múzeumnál csak az állandó kiállításra, de van, ahol az ideiglenesre is) 70 év felett sok múzeumban ingyenes a belépés.
Minden múzeum más és más feltételeket alkalmaz(hat), tehát a pénztárban soha ne vásároljatok úgy, hogy "kérek egy jegyet"... hanem kérdezzétek meg, hogy milyen kedvezmények vannak...

Sajnos, ezek a kedvezmények nem egységesek múzeumonként, utána kell nézni.

2009. december 21., hétfő

Virtuális ajándék - a Magyar Nemzeti Galériától

A München - Magyarul kiállítás termének fotóit felrakták a múzeum honlapjára, így már virtuálisan (is) látogatható.

Nézzétek meg ezt a páratlan gyűjteményt, ha nem tudtatok (tudtok) személyesen elmenni - így is van miben gyönyörködni.

http://360world.hu/panoramakep/virtualis_tura/nemzeti_galeria_munchen_magyarul/

A kép alján "szalagban" lehet rákattintani a további termek anyagára.

Az egérrel ügyesen lavírozzatok, egy-két perc alatt rá lehet jönni a technikájára, hogyan lehet haladni a képek között balra-jobbra-felfele-lefele és KÖZELÍTENI !

Azt hiszem nincsenek köztük a lépcsőházban kirakott festmények - köztük egy kedvencemmel... :-( vagy csak béna vagyok (s, most időm sincs keresgélni).

Jó szórakozást :-)

Mammkának

mivel, "reklamált", hogy valami vimádabb dologra vágyna (mint a Halál és a lányka című film propagálása ;-)



Nos, az alábbi levelet kaptam:



Tisztelt Juhász Zsuzsanna!



Hírlevelünkről bármikor leiratkozhat a profil oldalán.

Üdvözlettel:

Vitaminsziget Kft.
2040 Budaörs, Puskás Tivadar u 4.
Tel.:(23) 802-008
Fax: (23) 802-009

E-mail: info@vitaminsziget.com
Web: www.vitaminsziget.com


Ja, és a levél tárgyaként a következő volt feltüntetve:


Karácsonyi üdvözlet !


;-) ;-)

2009. december 16., szerda

A halál és a lányka (avagy, kivételesen a reklám helye)




"Játékfilmek 40% kedvezménnyel

Az ünnepek alatt egy meghitt mozizás a családdal, barátokkal. Ehhez kínálunk most játékfilmeket
40%-os extra kedvezménnyel.

Az ajánlat 2009.11.27-től 2010.01.31-ig, illetve a készlet erejéig érvényes!

http://bookline.hu/sortlist/sortlist.action?id=6118"

-.-


Ez egy megrázó film, jó rendezés, remek színészekkel.
(S, most sürgősen felejtsük el, hogy a közelmúltban a rendezővel kapcsolatban milyen hírek és események keltek szárnyra).

Jelenleg a kedvezményes ár: 594.-Ft.



Halál és a lányka

(Death and the Maiden)
angol-amerikai-francia film


A film egy dél-amerikai országban játszódik, egy véres diktatúra leverését követően. Paulina ebéddel várja férjét, Gerardo Escobar-t, aki a rezsim ellenes mozgalom vezetője volt. Gerardo egy ismeretlen férfival tér haza, aki segített neki, amikor defektet kapott az úton. A nő lassan rádöbben, hogy az idegen egyike volt azoknak, akik korábban kihallgatták, megkínozták és megerőszakolták. Nem ismeri a férfi külsejét, ugyanis be volt kötve a szeme, de az illata, a hangja és a zenei ízlése alapján felismerte őt. Bár nem biztos a férfi kilétében, a feltörő emlékek hatására váratlanul felébred benne a bosszúvágy. A szerepek ezúttal felcserélődnek: kínzóból áldozat, áldozatból pedig kínzó lesz.


Szereplők:
Hangsávok:
  • magyar - dolby digital 5.1
  • angol - dolby digital 5.1

2009. december 14., hétfő

Londoni disznó... ;-)

... most, persze, valami olyanra gondoltatok,

pedig, kivételesen neeeem..., hanem ezt a malackát kaptam ajándékba Londonból.

(Koppintani szabad :-)





Aztán, lehet, hogy csak nekem újdonság, másnak nem, de mint tudjuk disznók mindenütt előfordulnak... végső soron az egész világ tele van velük.

Én örülök az enyimének :-)
Kicsit bumfordi, kicsit pocakos, kicsit popsis (ez utóbbi kettő nem látszik itt jól) de malacom van, s mi egyéb kell még?


2009. december 12., szombat

Ha én gazdag lennék...




Molnár C. Pál (1894-1981)
Ahonnan a múzsák elmennek! (Manhattan)
Olaj, farost, 47x62 cm
Jelezve balra lent: MCP, Jelezve vakrámán: 22, Ahonnan a múzsák elmennek!
Kikiáltási ár: 950 000 Ft



A Virág Judit Galéria 2009. december 19-én (szombaton) 18 órakor a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében rendezi téli árverését.

A kiállítás megtekinthető:
december 7-től 18-ig, minden nap 10-től 18 óráig a Virág Judit Galériában.


Az összes kép megtekinthető a galéria honlapján:
http://www.mu-terem.hu/index.php



... szóval, ha én gazdag lennék, akkor ezt a Lotz festményt megvenném:





Lotz Károly (1833-1904)
Herich Leoni portréja (Kiss Istvánné)
Olaj, fa, 200x91,5 cm
Jelezve jobbra lent: F. Lotz K.
Kikiáltási ár: 5 500 000 Ft

Kár, hogy eddig nem jutott eszembe, hogy évente többször rendeznek árveréseket, nyugodtan gyönyörködhetünk festményekben - ezek a kiállítások ingyenesen megtekinthetőek.
S, elmélázhatunk rajta, hogy melyiket vennénk meg, ha...



Mammkának és Szerának pedig ezt ajándékoznám:
Nem tudom, hogyan osztanák meg, kisorsolnánk, vagy felváltva nézegetnék évenként cserélve ;-) ;-)







Rudnay Gyula (1878-1957)
Bábonyi részlet madáretetõvel, 1935
Olaj, vászon, 69,5x53 cm
Jelezve jobbra lent: Rudnay, Jelezve balra lent: 1935 Bábony
Kikiáltási ár: 380 000 Ft


Ezt sem hagynám ott:





Müncheni Akadémián tanult magyar festõ, 19. század vége
Kislány kancsóval
Olaj, fa, 22,5x15,5 cm
Jelzés nélkül
Kikiáltási ár: 220 000 Ft


Ez a festmény a maga nemében pedig nagyon-nagyon érdekes (még laikus szemmel nézve is):





Sándorfi István (1948-2007)
Kanália, 2005
Olaj, vászon, 130x81 cm
Jelezve hátoldalon: Sándorfi István Kanália 2005
Kikiáltási ár: 4 000 000 Ft

Ezt külön megcsodáltam, de nem úgy, ahogyan az aukcióra készülődők...

Hát, ha elképzelem, hogy mennyi ilyen képet csinálhatnék a rengeteg anyagmaradékomból... mivel ez nem hagyományosan festmény, hanem az olaj kombinálva van textilkollázzsal...

Kár, hogyha odabiggyesztenénk, hogy "juhizs" a kutya se akarná megvásárolni...






Réth Alfréd (1884-1966)
Négy alak, 1964
Olaj, textilkollázs, homok, fa, 76x122,5 cm
Jelezve jobbra lent: A. Reth 64
Kikiáltási ár: 3 200 000 Ft

Néhány részlet a kiállított festmények közül:




Kádár Géza (1878-1952)
Napsütötte utca
Olaj, papírlemez, 42x67 cm
Jelezve balra lent: Kádár Géza
Kikiáltási ár: 650 000 Ft





Molnár József (1821-1899)
Hegyvidéki táj
Olaj, vászon papírlemezen, 46x33,5 cm
Jelezve középen lent: Molnár
Kikiáltási ár: 750 000 Ft





Poll Hugó (1867-1931)
Fürdõzõ gyerekek
Pasztell, papírlemez, 73,5x106 cm
Jelezve balra lent: Poll H
Kikiáltási ár: 380 000 Ft





Mednyánszky László (1852-1919)
Téli táj patakkal
Olaj, vászon, 40x50 cm
Jelezve jobbra lent: Mednyánszky
Kikiáltási ár: 2 200 000 Ft





Zsolnay Júlia (1856-1950)
Íriszek, 1897
Olaj, vászon, 52x105 cm
Jelezve jobbra lent: ZSJ 1897
Kikiáltási ár: 420 000 Ft






Telepy Károly (1828-1906)
Tó az Alpokban, 1869
Olaj, vászon, 100x74 cm
Jelezve balra lent: Telepy K. 69.
Kikiáltási ár: 2 400 000 Ft



... egy kis szépség...

http://www.artgallery.lu/digitalart/women_in_art.html

2009. december 11., péntek

Juhizs foltvarrós jövője, avagy a világvége megfúrása

Egyre sűrűbben regélik, hogy a maják megjövendölték, miszerint 2012-ben jönne el a világvége...

Ezen felbuzdúlva ma elmentem a bankba átutaltatni a jövő évi tagsági díjamat a Foltvarró Céh felé.

Az ember felkészül - mert alapos - , előre papírra írja, hogy kinek, hova, milyen számlaszámra, milyen összeget akar átutaltatni, s mi legyen a megjegyzés rovatban.

A tranzakció megtörténik, s kapunk visszaigazolást róla.

A legtöbbünk tán nem is nézi meg ezt a papírt, de én ellenőriztem.

Mit is mondhatnék... most, hogy befizettem a céh-tagságomat 2040-re, gyakorlatilag nincs visszaút;
sem számomra, sem pedig az emberiség számára.

Nem úszom meg, a hátralévő 30 évemben szorgalmasan varrnom kell - s, az emberiség felhagyhat a rettegéssel - még a sors is úgy akarja, hogy 2040-ben a Föld még egy lakott hely legyen, elvégre befizettem rá, s, papírom is van róla... :-) :-)

2009. december 9., szerda

Az ember tragédiája - minden "lila köd" nélkül...

A minap meghívtak egy színházi előadásra.

S, bár Madách művét már sokszor láttam, többféle feldolgozásban is, nagyon örültem, hogy elmehettem - ritka kincs a színházba járás.

Az Evangélium Színház, mely a fennmaradásáért folytat küzdelmet - ahogy sok; lelkünket ápoló intézményünk szintén - ezzel az előadással akarta felhívni a figyelmet helyzetükre.
(Lásd lejjebb az "Előadás taglalásában..." )

Élmény volt ez az este - Madách költeményének hagyományos értelmezése köszönt vissza a színpadról - jó színészekkel.

Bebizonyítva, hogy remek előadást lehet rendezni úgy is, hogy kicsi a statisztéria, kevés a költségvetés, jelzés értékűek a díszletek.

Nagy találmány volt a kosztümök megoldása, fehér ruhákra színenként jelzésértékűen lettek más ruhadarabok felvéve - tökéletes megoldásként.

Részemről - a többi szereplőt nem kisebbítve - de, legjobban a Lucifer szerepében fellépő Kárpáti Tibortól voltam a legjobban elvarázsolva... az a hang... a gesztusok... a mimika...

A nagy sikerre való tekintettel - januárban még beiktatnak két előadást.

Lásd a részleteket a honlapjukon.

http://www.evangeliumszinhaz.hu/

Mikor a Duna Palotába (Bp.V.,Zrínyi u.1.) menet kicsit elméláztam a Vörösmarty téren... a csodás kivilágított kavalkádban..., ahogy a kis színpadon a tér sarkán egy együttes reneszánsz zenét játszott és korabeli ruhákba öltözve fiatal pár táncolt... már éreztem, hogy különleges lesz ez az este.

Ki hitte volna, hogy ennyire.



Ha egy hagyományos Madách értelmezésre vágytok és módotokban áll, akkor nézzétek meg ezt az előadást.
Esetleg januárban 23-án, vagy 24-én délután.

2009. december 8., kedd

Pirosssssska, avagy jó, ha készen vagy egy táskával...

Életem első - s, tán utolsó ;-) rendelésre készült táskámmal végre valahára készen lettem.




Sok időm elment rá, de sokat is tanultam belőle... például, hogy mennyivel más, ha nem áll egy tábori Tanító Néni :-) az ember háta mögött, hogy odaszaladjunk kérdezősködni... hogy mit, hogyan is kell csinálni.



Én, aki utálok bontani, naaaa, bontottam.... újra varrtam, ha az enyim lett volna, már régen félre hajítottam volna, és az "egyszer majd még befejezem!" kategória újabb alanya lett volna a lakásban.





Viszont komoly megállapításokat tettem (tapasztalatokat szereztem):

1. Nem vállalnék el még egy ilyen táskakészítést - másnak. (Mármint, hogy ilyen fazont).

2. Nem kell feltétlenül az anyag adottságai miatt beindulni és még ötletelni, hogy ezt meg azt így meg úgy kellene rajta csinálni, mert csak kitoljuk az időt, mire készen leszünk, és a saját életünket bonyolítjuk vele.

3. Mennyivel nehezebb olyan darabot elkészíteni, ami a megrendelő ízlését tükrözi és nem feltétlenül a miénket.
Legalábbis én így voltam vele, ez a színvilág nem az enyém, én nem szeretem a feltűnő dolgokat.




De, azért boldogság volt készen lenni vele, és a rákövetkező éjszakán elmélyülni a textiltök készítésében.... szóval, senki se mondhatja rám, hogy NEM tökölök, mert bizony, hogy igen :-) :-) :-)

2009. december 3., csütörtök

Jó, ha van egy esernyőd...

egyrészt, mert önvédelmi eszköz lehet (na, persze, nem a kicsi összecsukható féle, hanem az a jó hosszú, nyeles).

Mindig szerettem az esernyőket.
Gyermekkoromban azért, mert, hogy nem volt...

Később is vonzódtam hozzájuk.
A hosszúakért, amivel remekül lehet gyakorolni a "hogyan lavírozzunk a buszon úgy, hogy embertársaink nemesebb szerve ne sérüljön meg közben" című társasjáték keretén belül.

... és óh, azok a nyári esők! Pláne a téliek, az az ázott kutyaszag a buszon.

Azok a kalandok, mikor sikerül elhelyezkednem rendkívül ügyesen, hogy ne áztassam el a ruhámat a saját ernyőmmel, de úgyis jön előbb-utóbb valaki, aki emberbaráti szeretetből megteszi helyettem.

Amúgy - meg az öröm tárgya is, mert mekkora öröm, hogy a nap végén épségben hazaérkeztem és senki se szúrta ki a szememet.

Sok esernyőm van, de valahogy nem igazán tartósak, hol egy alkatrész szakad le, hol pedig a madarak döntenek úgy, hogy érdemes lenne hiú reményeket táplálnom afelé, hogy szerencse fog érni...

Volt azért néhány ernyő, ami igazán lázba hozott az idők folyamán.

Az egyik egy előző munkahelyemen egy kolléganőmé, kicsit olyan skót kockás hatású volt. Ilyenkor, ha meg szeretnénk szerezni a más tulajdonát (természetesen csak szigorúan véve törvényes módon, alku tárgyát képezve, mint a bazárban) hát fikázni kell... miszerint, de vacakul nézz már ki, használt is meg miegymás, igazán lejáratja magát, hogy ilyennel mászkál...

A másikat Velencében láttam - már az idők homályába vész sok év után, hogy mitől is voltam úgy oda érte, csak a fájdalmas érzés maradt meg, hogy miért nem telik rá...

A harmadik félét múzeumi shopokban láttam; az expresszionista stílusú esernyő... jaj...

De, múlt heti kalandom felrázott a régi emlékek utáni sóhajtozásból.

Beléptem az irodába és megláttam ŐT.
Kék alapon napraforgó mintás (némi zölddel is megfűszerezve a csodás sárga szín mellett).

Gondoltam, szép a menyasszony, de némi részlet vele kapcsolatban nem lenne hiábavaló....

- Kié az ernyő?

- Nem tudom - mondta heveny pénz számolás közben a kollegina.

- Jól nézz ki - gondolkodtam hangosan...

- Szerinted eladó? (Elvégre puhatolózni szabad...)

- Nem hiszem - jött a válasz.

- .... és
.... ha,
...
leköpném?

Harsány röhögés,
a pénz számolását lehet elölről kezdeni.

Elméláztam kicsit...

- Pedig ... nem kérhetne érte sokat.

- Miből gondolod? - érdeklődött.

- Hát... nem adhatok sok pénzt egy leköpött ernyőért... ;-)