2014. február 17., hétfő

Te és Én (esetleg "Ők" is ott voltak)... avagy kis magyar pszichoizé...

Te mondtad, hogy milyen nehéz volt.
Mi történt Veled - csak pár mondatban a lényeg - ami megrázó és mélyen - tényleg.
Néztem Rád és megkérdeztem, miért mondod ki ilyen nyíltan, itt most mindenki hallja, az emberek nem mindig jók....

Mosolygott a szemed, vidáman mondtad, hogy együtt tudsz élni vele, meg egyáltalán... Nem zavar, ha tudják.
Mondtad még:
biztosan nem értem én ezt meg, mások ezt nem szokták.

Mivel engem zavart (volna),  ha mások tudják és voltunk vagy húszan a teremben, leírtam egy papírra két mondatot - talán hármat is.
Elolvastad és tudtad, hogy én teljesen értek mindent.
"Oh! irgalom atyja ne hagyj el..."

Furcsa, hogy pont mellém ültél - szóltam :)
Mosolygott ő is.

Te ! - néztem rá...
 - én nem tudom, hogy miért, de egész életemben vonzottam a "bolondokat".
Megrémültem, jaj, csak ne értse félre...a "bolondok" olykor jobbak, mint a szürkék... nem olyan unalmasak.

Már Benedek István is megírta az Aranyketrecben (nem pontos idézet), hogy azt, hogy ki a bolond, azt mindig a többség dönti el a kisebbségre vonatkozóan ;)  
"Ha mi lennénk többen, és Ti lennétek kevesebben, akkor Ti lennétek a bolondok"... valahogy így...
és persze... ezt egy "bolond" mondja...

Szóval... mondtam neki, hogy egész életemben vonzottam a "bolondokat"... valahogy cuppantak rám... és ő is mellém ült...

" mert a szemetet összefújja - hordja - a szél" - válaszolta...

és Mi Ketten annyira, de annyira nevettünk, ahogyan csak a nyomorultak tudnak.

Utóirat:
Móricz Zsigmond tanakodik, hogy indítson-e plágiumpert ;) másrészt gondolkodik fent, hogy mitől lett ennyire zavaros a lenti világ...

2014. február 1., szombat

A két duci hölgy...

szerettem őket, jó kis sorozat volt, most az M1-en szombat délelőttönként elölről vetítik a sorozatukat.

Olyan jó volt őket nézni régebben is, a humorukat, az életigenlésüket.
Igazi egyéniségek, akik felvállalják, hogy plusz kilókkal is lehet elégedetten élni.
Nem titkolják, hogy klassz dolog motorozni (még, ha a látvány mulatságosnak is mondható) - hogy jól esik néha elkortyolgatni egy-egy pohár vörösbort a fűben ülve-elterülve a tájat nézegetve...

A mai nap igazi nyalánksága volt egyikük bemutatkozása főzés közben:
"A nevem Szalmon Ella" :)
Ami persze, a magyar fordítást dicséri, nyilván, hogy nem így van az eredeti angolban.

Kár, hogy nem készült több sorozat velük, vagy, ha igen, hozzánk már nem jutott el.
Talán egyikük halála is közrejátszott ebben.
Mert a duci főzös angyalok is elmennek olykor.
Reménykedem, hogy Isten talán nem veti meg a jó kosztot - égi táplálék ide, vagy oda....

Nekem hiányoztok Kedves Duci Hölgyek!
Nem csak azért, mert mellettetek még én is karcsúbbnak érzem magam.... ;)









Clarissa Dickson Wright és Jennifer Paterson