2009. augusztus 31., hétfő

Esküvőre készülődve

... ajándék egy ifjú párnak.

Persze, itt mindig számít a jó anyagválasztás.

Jól mutathat igazi patchwork tetővel, hímzéssel, vagy egyéb kreatív díszítéssel.

Talán valamikor előkerül a pár éve készített 25-30 dobozom némelyikének a hagyományos fotója is.
Digitális kép nincs róluk nem is lehet már, mivel mindet elajándékoztam.


























Igaz, itt kevés a varrás, az én esetemben 5 perc, a Tiétekben 2 perc ;-)
A többi vágás, szabás, ragasztás, türelem, jókedély, sok-sok várakozás és lelki gyönyör, ahogy alakul és kiteljesedik a kész munka.
Nagy sóhaj, mikor befejeztük - és a doboz boldog simogatása.
Elajándékozni kicsit olyan, mintha gyermekünket küldenénk el a háztól.




Társkeresés

Internetről jött "gyöngyszem"

Megjelent egy hirdetés az egyik újság társkereső rovatában:

"Fiatal, fekete nőstény, férfitársaságot keres, származás nem számít. Csinosnak mondott lány vagyok, aki szeret játszani. Szeretem a hosszú erdei sétákat, szívesen utaznék a terepjáródban, elvihetsz vadászni, kempingezni, horgászni. Gyertyafényes vacsorákon a tenyeredből ennék. Simogass sokat és bánj velem szeretettel. Amikor hazaérsz, az ajtód előtt várlak, csak azt viselem, amit a természet adott. Hívd az 555-555-öt és kérd Daisyt."

.
.
.
.
.
.
.



Ezután, 15 ezer férfi találta magát abban a helyzetben, hogy az Atlantai Állatvédőkkel beszél telefonon egy 8 hetes labradorról

2009. augusztus 28., péntek

Ez a kis szatyor

- mert, táskának nevezni nagyképűség lenne - elköltözött ajándékként a gazdájához.

Ő örült neki, s én voltam olyan őszinte, hogy megmondtam; szerencse, hogy neki készült, mert nekem is nagyon megtetszett a végére, ha másnak készül, akkor lehet, hogy nem adom oda.

Lehet, hogy a többi varró-kreatívkodó emberke mentes ilyesmitől ;-) ???




naaa... legalább gondolatban előfordult már valakivel?

2009. augusztus 25., kedd

Turner és Itália


(Turner Magyarországon: 2009. július 15 – 2009. október 25 között)

Augusztus 20-án megint sok múzeumba ingyen lehetett bemenni.

Így hát, itt volt az alkalom, hogy megnézzük Turner kiállítását a Szépművészeti Múzeumban.

Rendkívüli élmény volt. Úgy döntöttünk a barátnőmmel, hogy kiállított 80 kép közül csak másfél képet nem fogadnánk el, az összes többit igen.

Az egyik kép azért nem kellett volna, mert hattyúk voltak rajta és optikailag nem értettem a méretüket a mögöttük lévő gondolához képest ;-) a másik képen pedig volt egy befejezetlennek tűnő rész... de, lehet, hogy volt a dologban koncepció, mindenesetre nem mutatott volna a lakásomban a rengeteg rongyos doboz és zacskó között... ;-)

Szóval, ha sírva ajánlgatnák, akkor se kéne... ;-) de a többi !



"Első alkalommal csodálhatja meg a magyar közönség Turner műveit önálló kiállításon a Szépművészeti Múzeum július közepén nyíló tárlatán. A több mint 80 alkotást felvonultató, Turner és Itália című tematikus kiállítás időrendben mutatja be a művész pályáját a korai tájképektől kezdődően egészen utolsó korszakának már-már absztrakt képeiig. A különleges kiállítás, amelyet a művész legkiválóbb angol ismerői állítottak össze, Ferrara és Edinburgh után, némi módosítással érkezik harmadik helyszínként Budapestre.

Joseph Mallord William Turner (1775–1851) a 19. század, sőt talán a művészettörténet egészének egyik legjelentősebb tájképfestője. Hatalmas életművét a tematikai gazdagság és a szüntelen technikai újítás jellemzi. Festett valósághű város- és tájképeket – különösen kedvelte a tenger ábrázolását –, történelmi-és mitológiai jeleneteket, kortárs eseményeket, de képzeletét jelentősen ösztönözte az irodalom is.

A Szépművészeti Múzeumban megrendezett Turner és Itália című kiállítás a művésznek az itáliai utazási során és azok hatására született alkotásaiat mutatja be a magyar közönségnek. A tárlat rendezői a témát a lehető legtágabban értelmezték, hiszen nemcsak olyan műveket láthat a közönség, amelyek Itáliában, vagy itáliai motívumok felhasználásával készültek, hanem olyanokat is, amelyek az ott dolgozó művészek hatását tükrözik. A nyolc egységre tagolt tárlat így az 1790-es évek végének londoni tanulmányaitól kezdve, amikor Turner a korábbi utazók munkáival ismerkedett, egészen legutolsó alkotói korszakának remekműveiig, időrendben vonultatja fel az alkotásokat. A tematikus megközelítés arra is alkalmas, hogy a művész szinte egész életpályáját végigkísérjük."

Idézet innen, s bővebben itt:

http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/articleview?mi_layout_id=29.30&mi_article_id=494

Legközelebb október 23-án lehet ingyenesen bemenni a Szépművészeti Múzeumba.

Már, amennyiben nem döntenek úgy honfitársaink, hogy tüntetést szerveznek a Hősök terére... mivel március 15-én is ingyen lehetett bemenni a múzeumba, de a téren lévő "érdekes" rendezvény miatt a Múzeumba csak 12 óráig lehetett bemenni (holott nemzeti ünnepen teljes nyitva tartási idő alatt látogatható lenne az intézmény) , és persze én, 12 óra 10 perckor voltam ott... :-(

Persze, megértem a Múzeum döntését, én se örülnék neki, ha bizonyos csoportok nem kultúrális céllal, hanem mondjuk az ingyenes mosdó lehetősége miatt bezúdulnának az épületbe.

Netán ott is folytatódna a hőzöngés.

Ez a felvétel a Youtube-n kb. 7 perces, ha szereti valamelyikőtök a festményeket, akkor érdemes megnézni, függetlenül attól, hogy az első perc túlságosan hosszú bevezetéssel telik el - de utána eléggé jó összeállítás következik Turner munkásságának áttekintésével. Igaz, én más aláfestő zenét választottam volna...

Kb. félúton megáll egy festménynél a zene jellegzetessége miatt, de utána jönnek a további festmények.

Nézzétek meg, ha van kb. 7 percetek :-)




2009. augusztus 22., szombat

"Egymás szemében"

Az Iwiw-en van néhány hónapja egy új alkalmazás - Egymás szemében címmel...

No, engem ilyesmi nem szokott érdekelni (gondoltam én nagy mellénnyel...), meg különben is ki a fenének van ilyesmire ideje.

Aztán, miközben néhány ismerősömnek levelet akartam írni, hát egyszer csak előjön ez a fránya ablak bóklászás közben és megkérdezi, hogy X.Y.-ról mi is a véleményem.

Na, még ekkor se foglalkoztam véle.
(Ha akarom, majd megmondom X.Y-nak.)
Igen ám, de aztán megkaptam üzenetben, hogy rólam már harmincvalahány vélemény elhangzott... na, azért ez már mégiscsak felpiszkálja az ember fantáziáját, hogy mi a toszt akartak ilyen sokan (vagy csak néhányan, de minden kérdésre válaszolni) - velem kapcsolatban.

Ekkor derült ki, hogy addig nem látja az ember a véleményeket, amíg nem "élesíti be" ezt az alkalmazást - pláne utólag kiderült, hogy amiket már előtte leírtak, az már nem varázsolható elő, csak azt látja a delikvens, amit már az alkalmazás után írnak róla.

Alapvetően nem igazán szokott érdekelni mások véleménye (évtizedek óta tudom, nem fogunk soha mindenkinek tetszeni - ezt most nem külsőleg értem alapvetően - meg egyáltalán, nem élhetünk úgy, hogy folyton azt lessük, hogy mit is szólnak hozzánk - rólunk - a többiek).

De, azért valami minimális szinten azért csak működik a dolog, mivel nem vonulhatok el az erdőbe szerzetesnőnek, mert akkor ugye tényleg mindegy lenne, hogy a többiek mit is gondolnak...

Nos, pár hét tapasztalata, mondanám, hogy érdekes.
Ha és amennyiben feltételezzük, hogy őszinték a bekattintok vélemények, akkor bizony el kell gondolkodnom ;-) ;-) ;-) például azon, hogy hosszú távon helyes lenne megszüntetnem ezt az alkalmazást ;-) ;-) ;-)

Nos, a következő nyilatkozatokat (válaszadási lehetőségeket) lehet bekattintani:

Szerinted JZS

- ŐSZINTE?

Válaszadási lehetőségek:

(abszolút, általában, néha, "vetít", hazudós.)
Jelentem, jelen esetben állítólag általában. Ez pontszámban mérve: 4,0

hülye lennék totál őszinte lenni, már régen éhenhaltunk volna ;-)


- JÓ ÍZLÉSŰ?

(abszolút, többnyire ráérez, bizonyos dolgokban, inkább kommersz, ízlése nincs)
többnyire ráérez 4,0

Azért ez szubjektív dolog. Mondjuk ha valaki felvesz egy mintás blúzt egy totál másik mintás nadrággal, hát tudjuk, hogy az ízléstelen, nos, a színek párosítása is egy rizikós tényező... de, azért az ilyen kissé (már nagyon?) túlsúlyos egyedek öltözködése behatárolt, hát igen, jelen esetben, hogy mi az ízléses, hát az egy relatív fogalom... pláne, ha bemész egy boltba és csupa giznyákra találsz választékot... na, próbálj meg ízléses lenni... és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy van-e manid... mert ugye vannak boltok molletteknek á. db 20 ezer froncsiért... így meg marad a turi.
Meg a reménykedés, hogy a barátnők hamarabb híznak, mint én és leesik egy-egy darab ;-)



-KÉPBEN VAN?

(abszolút, nyomon van, kapisgálja, kissé homály, lövése sincs)
Jelentem örömmel: nyomon vagyok ! Na, jó ennek is az alsó szintjén állok, immár csak egy köpésnyire a "kapisgálja" kategóriától :-) 3,7

khmmm... ezzel csak az a bajom, hogy mivel kapcsolatban kellene képben lennem?
Művészet, politika, BKV autóbuszjáratok ismerete (ezt csak azért hozom fel, mert tavaly már megkaptam ez ügyben valakitől, hogy "hülye pesti picsa" vagyok), esetleg valami egyéb, konyhaművészet, barkácsolás, az emberiség megmentésének lehetőségei?



- KEDVES?

(abszolút, többnyire, hangulatfüggő, mufurc, kimondottan nem)
többnyire 4,0

(ehhez most tudnom kellene, hogy feküdtünk-e már együtt a válaszadóval? ;-) Mivel ennek függvényében nem mindegy... ;-)



- KREATÍV?

(abszolút, egyedi, vannak ötletei, elég kiszámítható, sablonos)
egyedi , alsó szintjén állok (illetve nem varrok mások szerint) egy cérnaszál választ el a vannak ötleteitől. 3,8

(nos, ez utóbbi meglepett, azt hittem, hogy rosszabb véleménnyel vannak rólam, lettlévén, hogy ritkán látni tőlem készmunkát)


- JÓL NÉZ KI?

(abszolút, egész jól, átlagos, nem igazán, csúnyácska)

átlagos közel a nem igazánhoz 2,8

(khmm....melyik szenyának nem tetszem? Gyere ki! Több menetben eldöntjük! Rendben van, hogy van tükröm és úgy gondolom, hogy önkritikám is, de most hogy a fenébe menjek el randevúzni??? Nem létezik az a glazúr mennyiség, ami most helyre rakná az amúgy se létező önbizalmamat! Na...)


- HUMOROS?

(abszolút, egész vicces, mond jókat, próbál az lenni, egyáltalán nem)
egész vicces 4,0

(na, azért, tudjátok, hogy a viccben nem ismerjük a tréfát ;-)


- JÓ SZAKEMBER?

(abszolút, jól dolgozik, átlagos, van hova fejlődnie, kontár)
jól dolgozik de, az átlagos határán. 3,5

(bevallom őszintén, hogy ez az egy tétel szíven ütött... - már az, hogy egy köpésre az átlagostól... úgyhogy, szóljatok, ha van valahol állás kilátásban, "ezek" engem nem érdemelnek meg ;-) , mivel erre a pontra csak kolléga kattinthatott becsülettel választ adva, mert mások ehhez milyen alapon is szólnának hozzá...)

Mindegyik külön pontnál jelzés van, hogy utóljára (dátum szerint) mikor értékeltek, és az utolsó értékelő pontjai mennyiben befolyásolták a rólunk alkotott véleményt, és az milyen %-os arányban módosított az adott kérdés értékein...

Végső megállapításom: valaki, aki nagyon nem kedvel engem (vagy csak realista a piszok???) augusztus 15-én "végig ment" rajtam és leértékelt (pontozott) egy csomó feltett kérdés esetében.

Jól van... tudod... nem vagyok én bosszúálló... áh, dehogy... egyáltalán nem... - nem tudom, hogy meséltem-e már a kollégáimnak, hogy kb. másfél - két évig nyomozóirodában dolgoztam... (he-he) mit is mondott a jó kis szovjet rajzfilmben a gaz farkas-barkas a nyuszinak?
No, megállj csak Nyuszi !!! ;-)

2009. augusztus 20., csütörtök

Megalázás - fájdalom - görcs

A minap Mammka (Monika) írta a blogján, hogy mennyire megbántotta valaki autóvezetés közben - milyen minősíthetetlenül viselkedett a másik - a jelenség nem meglepő, mindannyian ismerjük.

Az ilyen bejegyzéseknél érdekesek a hozzászólások is - érezzük, látjuk, nem vagyunk egyedül a végső vélemény összegzésével, tapasztalatainkkal.

Nekem ma délután azt hittem, hogy megszakad a szívem.
Tudom, nagy szavak ezek - tán van, aki nem is igazán érti.

Nálunk a boltban most néhány diák dolgozik kisegítőként.
Z - nevezzük "Z"-nek... kedves, fiatal leányzó.
Szimpatikus, készséges, nem lusta, nem undok, kinézetre "normális" - biztosan értitek hogy gondolom - nem visel magán semmiféle - egyébként tán értelmezhető, ámde furcsa külső jegyeket - mondjuk úgy, a kifejezés igazán pozitív értelmében, hogy - átlagos.

Szívemnek külön is szimpatikus, mivel kreatívkodik és gyermek módjára rácsodálkozom, hogy milyen kedves és szép ékszereket készít (igen, és ilyenkor merül fel bennem, hogy a magyar egy tehetséges nép, hogy tud-e érvényesülni, profitálni a tehetségéből az már egy egészen más kérdés).

Z még a Meskát is ismeri - mondhatnánk úgy, hogy a "mi leányunk".

Z elment a munka végeztével haza.
És csekély két perc múlva visszatért, levágta a hátizsákját, berohant a mosdóba és zokogva, ZOKOGVA !!! mosta az arcát, egyszer, kétszer, ötvenszer, ki tudja hányszor.

Amikor úgy ráz a zokogás, hogy arra más nincs is szó igazán.

S, érezzük, nagy baj van...

Ilyenkor tanácstalan az ember, mit is tegyen? - Mi történhetett? Az a jó, ha vígasztalni próbálsz, vagy azzal teszel jót, ha "békén hagyod?"

Amikor az egész testedet rázza a zokogás... jaj, milyen ismerős a helyzet, a szituáció...

S, fuldokolva a zokogástól megtudjuk a lényeget,
hogy hazafele indul,
hogy megállította valaki, térképpel a kezében,
és elpanaszolta, hogy kirabolták,
s kérdezte, hogy mondja meg Z, hogy merre van az önkormányzat (nem a rendőrség, de ez most mindegy is tulajdonképpen)
s, Z mondta, ő vidéki,
nem tudja merre van,
mire az illető Z-t arcul köpte.

Mit is mondhatnék.
Z. nyilván, hogy lelkileg megsérült, néha az undort, a mocskot nem tudjuk lesikálni magunkról - még órák múlva sem.
S, vannak sérülések, amik életre szólnak, vagy évekre is.

S, érzékeny, sokszor bántott lelkem tudja, érzi, hogy nem hétköznapi a bántás.
Egy fiatal lány nem mert elmenni egyedül utána a Blaha Lujza tér felé.
Látom, érzem, hogy nemhogy nappal, de éjszaka is rettegni fog.

S, tudom, hogy a rossz nem létezik a jó nélkül.
S, talán a jó is a rosszal együtt érvényesül.

És bizom benne, hogy talán mégis, talán többen vagyunk a jó oldalon.
Ha már nem tudok hinni ebben, akkor már semmiben sem.

2009. augusztus 18., kedd

Barbara Fritchie csillaga

Kolléganőmet Barbarát meg akartam lepni, hát, már nem emlékszem, hogy 2 éve nyáron, vagy van tán 3 is...

Örömmel fedeztem fel annak idején - hisz oly ritkaság az ilyesmi - , hogy a foltvarrás világában a rengeteg blokk között létezik egy, ami a Barbara névhez kötődik.

Milyen egyedi ajándék lenne - gondoltam - örömmel; én boldog lennék, ha létezne egy Zsuzsanna blokk (természetesen most nem a sokunk által ismert Zsuzsi figurára gondolok).

Ilyen ajándékot mástól úgysem kaphat (na)... hát, nem is... mivel úgy, de úgy elrontottam... olyan pontatlanságok voltak a szabás során, amit persze nem észleltem, és a varrás után is... hát, mit mondjak mérges voltam és félre raktam.
A bontás, mint olyan az esetemben kizárt, valamit félre rakni úgy hagyni... no, az már inkább.

Sose fogom megérteni, ha kimérem, hogy valami pl. 3 cm, és kivágom, akkor mitől lesz az 2,8 vagy még nagyobb az eltérés, avagy varrás után (közben) miért is. ... miért is... történik ez meg az vele ... :-(

Most jött a döntés, be kell fejezni és oda kell adni. Hiszen neki készült, bármennyi hibája is van - ezt valószínűleg véresen fájdalmasnak csak a kézművesek érzik majd.

Benne van a szeretetem, és mi egyéb kell még.

Saját festésű anyagokból készült (tán azért is lett elszabva, kicsit nyiklett-nyaklott a festett anyag...) mondjuk ami kékesnek látszik körben a fotón, az inkább a lilának egy árnyalata a valóságban.

Én a szolidabb szineket kedvelem, de Barbara - akihez reményeim szerint költözni fog ez a kis dísz - teljesen egyénien öltözködik.
Régen úgy mondtam neki, hogy nála minden nap olyan, mintha színházba menne.
(Jó értelemben véve).

Van neki egy fehér macskája, egy fehér macska mellé kellenek a szinek :-) még, ha a falon vannak is :-)

Itt az én csillagom, jobban mondva most már az ÉN Barbarám csillaga:




Majd eldönti, hogy így hagyja-e vagy elfordítja kicsit úgy, ahogy az eredeti csillag is van:



Persze, mikor rákerestem erre a neten, akkor egyből feltűnt, hogy nálam fordítva (miért is ne lenne) jobb oldalon van az egyszinű rész, aminek valószínűleg bal oldalt kellene lennie... de, ilyenkor kell azt mondani, hogy én pont ilyet akartam... kicsit egyedi Barbara csillagot... na, jó, NAGYON EGYEDIT ;-)

Milyen másként nézz ki kinti világításban;



Most végül a blokk elnevezésének története, hogy honnan is ered:

"Könnyű mintatömb... (he-he Juhizs-féle megjegyzés; mi lett volna, ha nehéz)
..., mely mögött elbűvölő történet rejlik.
Ebből ismét láthatjuk, hogy a foltvarrók sokféle ihletadó forrásból merítik a mintatömbök nevét, amelybe a történelmi események is beletartoznak.
Barbara Fritchie 95 éves korában lett az amerikai történelem egyik leghíresebb hősnője.
Az amerikai polgárháború idején hűségesen megvédte unionista meggyőződését, mert megtagadta az északi, unionista zászló levonását, amikor szülővárosát megszállták a déliek.
Semmiféle fenyegetéssel nem tudták rávenni, hogy behódoljon, és ahogy a történet mondja, végül megengedték neki, hogy tovább lengesse a lobogót."

(Celia Eddy: Folt hátán folt, Alexandra Kiadó, 2005)

2009. augusztus 17., hétfő

Pandáéknál - csak semmit a kéznek...

mivel nagy valószínűséggel őket csak fotón és filmen láthatjuk.

Internetről jött gyöngyszem:


SEGÍTSÉÉÉÉG !



PIHI 1



PIHI 2



PANDA TAI CHI



PANDA BÜNTIBEN



PANDA AEROBIK: és egy és emel...



OKÉ ANYU, MOST JÖHETSZ LESZEDNI...



NÉZZ MÉLYEN A SZEMEMBE...



NEM ÉN VOLTAM:



MÉG EGY PERCED VAN, HOGY LEMÁSSZ RÓLAM:



KUNG FU PANDA:



KUKUCS!



HAHAHAHA!



HAGYJÁL BÉKÉN...



GYERE TESÓ - SEGÍTEK :



ÉN VAGYOK AZ ERDŐ KIRÁLYA:



ÉN LETTEM AZ "ANGYAL":



ELMÉLKEDÉS AZ ÉLET NAGY DOLGAIN:

2009. augusztus 13., csütörtök

Unicumos pulyka

Internetről jött gyöngyszem.

Köszönet érte KZS-nek, aki megosztotta velem, hálánk annak, aki elküldte KZS-nek.
Valószínűleg sokan élvezték már, gyanítom, mivel ma reggel beolvasták a J......s rádióban is, de mivel a magyar kreatív nép, hát módosított változatként jó magyar pálinkával adták elő.
Igen élvezetes volt hallgatni is.


Unicumos pulyka

Hozzávalók:
1 db Pulyka
1 üveg Unicum

Elkészítés:


1. Vegyünk egy pulykát!

2. Egy pohár unicum.

3. Tegyük a pulykát a sütőbe!

4. Még két unicum.

5. Állítsuk a hőfokot 190 sütőre!

6. 3 unicum további.

7. Süssük a kapcsot be!

8. Most még tovum 4 univáb.

9. Pulykázzuk meg a zsírt!

10. Unicumot a másik palackot még.

11. Dugjunk pulykákat a homérumba!

12. Poharazzunk még egy unicumot az öntbe!

13. Süssük az unicumot még egy óráig!

13+1. "Gyöngyvirágos kék ibolya-a-a-a!..."

14. Pulykáljuk meg az puha unicumját!

15. Vegyük ki a pulyákot az unicumból!

16. "Édes anyám, sirhalmomra-a-a-a!..."

17. "Kiskút, kerekes kút..."

18. Szeletum a pulyák darabbal többe!

19. Pusztuljunk tásztátum

20. Palackoljunk még egy unicum vevétet!

21. "Nyílára uccásik a krocsmrasumity!..."

22. Állítsuk meg a teritumot és pulykoljunk még egy terítéket!

23. Leterít az unipulyák, és fogyjunk el!

2009. augusztus 12., szerda

Görények közt.

Munkába menet a buszon...
nem jól indult a nap... már ülnek a kedvenc helyemen :-(
(Lehet irigyelni a problémáimat...)

Kedvenc hely lényege: a "nyomorult" új típusú buszon csak néhány hely van, ahol elfér az ember csomagja anélkül, hogy több személynyi helyet akarnék elfoglalni...

Suhanunk a gályahely felé.
Unaloműző; minden újabb megállóban a felszállók megtekintése.

Kedves útitársak érkeznek:
Fiatal párocska, kezükben hordozó; vadászgörény párocska leledzik benne.
Esemény van, többen felélénkülünk.
Ilyenkor réveteg mosoly jelenik meg némelyikünk (az állatbarátok) arcán, fejünk automatikusan arrafelé fordul mindig újra és újra.
(Így van ez kisgyermekek esetében is :-)

Jó lenne kitágítani a hordozó réseit, hogy jobban lássunk :-)
Nem is láttam még ilyen állathordozót, műanyag belül külön hintaágy-szerű anyag lóg, abban próbál a két kis görény összebújva elférni, lengedeznek...
Lejjebb a hordozó kettéosztott, egyrésze sima műanyag, kicsit lejjebb oldalt egy rekeszes részben alom van.

Bizony, minden hozzá nem értő elképzeléssel szemben, a görény egy tiszta állat.

Pár megálló múlva felszáll két férfi.
S, velük együtt megérkezik a bűz is.
A bűz, az izzadtság szag, a gyomorfelforgató.
Korán van még, ha valaki minden nap tiszta ruhát vesz fel, rendesen mosakszik, netán használ egy kis dezodort is, hát nem szabad ilyenkor szagosnak lennie.
De, valamelyik a kettő közül - szaglik. Nem is kicsit.
Az a kategória, amikor nem kényeskedésből, de, ha nem akarom, hogy viszont lássam a reggelimet, hát bizony elő kell kapni a papírzsebkendőt és látványosan az orrnyílások elé helyezni.
Fura, hogy csak rajtam látszik az undor.
Pedig allergiás vagyok, ergo, nem jó a szaglásom.
Akkor vajon a többiek mit érezhetnek.

Amúgy jól öltözöttek, szemre nem mocskosak és nem elhanyagoltak.
Mindkettő folyamatosan véletlenül pillanatragasztóval a füléhez ragasztotta a mobilját.
Esemény van. Folyamatosan.
Ha akarod, ha nem - hallod az élet folyását.
Ja, meg szagolod is.

Időközben hölgyike érkezik, az egyik "úriember" fellelkesül, vidáman integet, ismerős.
Közli a mobilban, hogy le kell tennie, mert egy gyönyörű nővel kell foglalkoznia.
Gyönyörű nőt csak hátulról látom, nem fiatalka, attól persze még lehet gyönyörű... Fekete melltartója van, tudjuk, ez a szexi egyik szimbóluma is lehet (ne) a melltartójára elfelejtett blúzt venni, fekete csipke függöny van rajta... biztosan azért nem takar semmit, mert kánikula van, és így a szellőzés megoldott.
Ő nem is büdös.

A férfiember rácuppan, löki a sódert.
"S-t jól összevertük, mert nem fizetett a köcsög".
Visszapillant a másik felé; "jól megrúgdostuk ugye?"

Én családon belül tartozom.
Amúgy a Nagyi nem tud élni.
Nem tudja, mi az élet sava-borsa.
Vasárnaponként ebédet hoz.
Ahelyett, hogy összerúgdosna...

Ma, a buszon a Belváros felé menet, "Egerek és emberek" - helyett; voltak állatok, görények és emberek.

Elméláztam, hogy a büdös görény fogalmát újra kell értelmezni.
;-(

2009. augusztus 7., péntek

A százszemű eső

Volt kolléganőnk - Aletta Vid - néhány napra hazalátogatott.

S, öröm, hogy az egyik verse felkerült megzenésítve a Youtube-ra a Miújság együttes tolmácsolásában.
(Bár, lehetne, jobb felvétel is, de így is öröm ez).





"Aletta Vid: A SZÁZSZEMÛ ESÕ


Ha jönne, esne, zúgó szél kísérné,
ha jönne, lesne, százszemû esõ,
ez jó vigasz,
ez jó, ha bõven árad,
felugrik minden sápadt kockakõ,
kisült kövek között a fürge állat,
ahogy szaladna, tûnne,
mint a csík,
mintás az ég, a nagypárnám, s a távol
magára fényes, lágy kendõt kerít."

2009. augusztus 4., kedd

Franci néni és a fordított világ

Elmentem megetetni a Nagyi macskáját.
Óvatosan fordultam be a ház sarkán, még óvatosabban lestem ki a bokor mögül.
A sunnyogásom célja és egyben tárgya: Franci néni.

Mély, megkönnyebbült sóhaj: nincs a láthatáron.

Bármily meglepő, de Franci nénit kedvelem.
De, egyrészt sokat beszél, másrészt nehezen érti meg általában, hogy
a. dolgoznom kell menni, nem érek rá,
b. jön a busz, ami csak félóránként jár, nagyon nem mindegy, ha lekési az ember.

Franci néni a ház lelke.
Mondhatni egyben; tán motorja is.
Nyolcvan év körül van, nyüzsög, jön-megy, locsolja a zöld növényzetet a ház körül.
Mindent lát és mindent hall (vagy majdnem).

Minden óvatosságom ellenére, hogy csöndben jussak be felmenőm lakásába viráglocsolás és macseketetés céljából - rendszerint hiábavaló reménykedés részemről.

Kukucska használva van, nem elég, hogy látja; én vagyok az, nem egy betörő, azonnal feltárul az ajtó - laza mozdulattal a biztonsági rácsot is landítja a fal felé és kiugrik a lépcsőházba.
Igen, ugrik. Én egész életemben soha nem voltam még ennyire fürge.

Melegen érdeklődik rendszerint, hogy mikor is jön majd haza az anyukám (sokkal jobban tudja egyébként nálam... ;-)
meg, hogy mi van velünk, és a "gyerek"-kel (aki persze, régen nem gyerek már).

Aranyos és kedves - de, már a messze múltban elvesztette az időérzékét és elfelejtette, hogy munkahelyen milyen kötelességek vannak - hogy nem nagyon örülnek, ha én ővele trécselgetek egy óra hosszat...

Szóval most, szerencsésen bejutok a kéglibe, macsit megbúrázom, még időben elkapom a kezem... Frici letrottyan, a kövérségtől félrecsúsznak a lábai - mókáson nézz ki, jól kiröhögöm, hál'istennek nem érti a szituációt.
Miközben locsolok; válogatott sértéseket vágok a fejéhez, melynek lényege, hogy nagyobb sej-haja van, mint nekem ;-)

Időben végzek, húzok el a megálló felé, a fa rejtekéből kilépve döbbentem észlelem, hogy tőlem kb. 3 méterre ott ül a padon a napon Franci néni.

Nem lassítok, egyenletes léptekkel önérzetesen próbálok haladni tovább.
Ül a tűző napon, a feje is a helyén van.
Rám pillant, kedvesen közli: jól nézek ki.
Nincs rajta szemüveg.
Gondolom, hogy felforrhatott már az agyvize, mert szűkszavú.
Visszaszólok, hogy tán nem kéne így, a tűző napon.
Valamit esetleg a fejére.
Mosolyog, kedvesen, nem szól.

Igen, tán az tartja (tovább) életben az embereket idősebb korban, ha nem hagyják el magukat, jönnek-mennek, kertészkednek, sétálnak, hobbit űznek (rokont látogatnak).
(Itt most beugrik nálam, hogy a két világháború közötti filmek időnkénti szereplője a távoli rokon - a rokonsági fok már az idő homályába vész -, aki átmenetileg van csak a házigazdáéknál, csekély 13 vagy 28 éve érkezett, azóta eszik az asztaluknál ;-)

S, megállapítom, valahogy fordított a világ, az lenne a jó (jobb), ha Franci néni a csontos újjával megbökne és közölné velem a nagy bölcsességet, hogy jobban is vigyázhatnék a koleszterin-szintemre,
s, a rendelőben pedig közölnék velem, hogy de jól is nézek ki!



Most itt felbuzdulva a dolgok ilyetén állásán: bekapom életem első koleszterin csökkentő tablettáját - mondhatnám úgy is, a kocka el van vetve.

2009. augusztus 2., vasárnap

Ingyenes családi program.... :-(

... kicsit se ingerlő a gazdasági válság közepette... áh, dehogy.
Ha még telik Nektek bérletre, vagy buszjegyre, akkor néhol a BKV járatain látható a plakát.
Már ezért megérte közlekedési jegyet vásárolnotok.




Most megyek elmosogatok, lehet, utána emelgetek néhány aranytömböt is, vagy gazolok, mert túl nagy a gaz.
;-)