2010. július 10., szombat

...gazdasági válság előtt, közben, után...

Szó sem volt még semmiféle válságról, amikor kb. 8-10 éve rászoktam a fogkrémes tubusok szétvágására.

Amikor már úgy ítélitek meg, hogy "kifogyott", akkor még sok marad benne - amit rendszerint kidobtok.

Nem szoktam egy-egy tubussal külön bajlódni, megvárom, míg néhány összegyűlik és utána vágom fel őket.

Kis tégelybe rakom (ha nincs otthon, akkor gyógyszertárban kb. 20-30.-Ft-ért lehet kapni üres tégelyeket).

Igaz, hogy én vegyesen összekeverem a maradékot, nem bajlódok vele, hogy fogkrémtipusonként külön gyüjtsem, - bár ez a vegyítés nyilván nem helyes.

Ha csak egyfélét használtok, akkor nincs is ilyen gond, hogy keveredik-e.

Amikor használom, akkor a tégelyből a fogkefével emelem ki a krémet.
Ezért talán célszerű, hogy ezt - ne keveredjen, érintkezzen több családtag fogkeféje - tehát csak egy családtag használja fel a továbbiakban... mondjuk legyen az az anyuka :-) :-)

A statisztikák szerint egyébként rémisztő, hogy Magyarországon - a lakosság létszámához viszonyítva - milyen kevés fogkrém fogy, és milyen ritkán cserélik az emberek a fogkeféjüket.

Holott - bár, erről néha különböző utalások látnak napvilágot - de, kb. másfél - két havonta cserélni kell a fogkefét, akkor is, ha "látszatra" jó állapotban van.
Ha pedig betegek voltunk - influenza és társai - akkor minden esetben cserélni kell, mert a saját fogkefénktől vissza fertőződhetünk.
Valahogy ez sincs a köztudatban.

Azt hiszem az alábbi képek követhetőek és magukért beszélnek.

Ajándék tőlem Nektek :-) :-)

Persze, lehet, hogy most nyitott kapukat döngettem ;-)

De, ha csak egy ember örül az ötletnek, akkor már megérte.

Kis matematika;
szorozzátok be, hogy egy "kiürült" fogkrémes tégellyel mennyi pénzt dobtok ki az ablakon HAVONTA, ezt szorozzátok meg, hogy mennyi egy ÉVBEN, és mennyi egy ÉLETEN ÁT - ami pocsékba megy a szemétbe.

Ha nagycsaládosok vagytok - akkor ez az összeg még nagyobb.



















A rossz hír, hogy minden más tubusos, tégelyes dologra ugyanez vonatkozik.
Csomó kozmetikai, tisztálkodási krémet - drága gyógyszertárit is - a szemétbe dobunk.
Pedig csak egy olló kellene hozzá.
(Na, jó, ne a textilhez használatost... mert azt hazavágja értelemszerűen ;-)
Külön, olcsó háztartási olló (ne a körömvágód ;-)
tökéletesen megfelel a célra.




8 megjegyzés:

  1. Én egyenként szoktam elhasználni, nem gyűjtögetem így egybe. A fogkefe eldobása helyett a betegségek után egy kifőzés is segít és akkor mégtöbbet lehet spórolni.

    VálaszTörlés
  2. :) Én is fel szoktam vágni a tubusokat. A tégelyes módszer sem rossz, de amilyen lusta dög vagyok, addig gyűjtögetném a tubusokat, amíg az egész menthetetlenül be nem szárad. És jó, hogy említetted, hogy mondjuk egy kiadós influenza után fogkefét kell cserélni, ezt kevesen tudják. Mondjuk én tudtam. :) De nem is fényezem magam tovább, megyek főzni (mosni, takarítani, stb.).

    VálaszTörlés
  3. De jó, hogy együtt gondolkodunk! Én ezt megcsinálom a tusfürdőimmel is. Férjem már nem:(

    VálaszTörlés
  4. Rokonlélek!!!:)Már megint!:) Én is szétvágom a fogkrémes tubust és kifogkefézem belőle az utolsó cseppet is!:)
    Nagyon jó,hogy feltetted,mert így többen észbe kapunk....

    VálaszTörlés
  5. Nem semmi vagy:)))
    Érdekes, én is vágom a tubus végét, de én nem kevergetek semmit, ahogy kifogyott kidobom.

    VálaszTörlés
  6. Válság ide, vagy oda, én már több mint 20 éve így bánok el a testápolós flakonokkal. Mivel igen száraz a bőröm tetemes mennyiséget szoktam elhasználni. 1-1 ilyen flakonban minél jobb minőségű a testápoló, annás sűrűbb az állaga. És minél sűrűbb az állaga, annál több marad benne, tehát annál többet dobnék a kukába. :o))

    VálaszTörlés
  7. Fogkrémes tubussal még nem csináltam, viszont kidobás előtt a ketchupos, mustáros, majonézes flakont én is mindig kettévágom, és még jócskán tudok belőle kiszedni.

    VálaszTörlés
  8. Juhizs, nagyon nehéz nekem most bármit mondani...
    Annyira szeretem amit és ahogyan írsz, a gondolataidat, a műveltségedet, az érzékenységedet, a világlátásodat, a mindent.
    Már azt is gondoltam, hogy egy virtuális családban testvéremül szeretnélek.
    Aztán most meglepsz ezekkel a felvagdosott tubusokkal.
    Ezek olyan magasságok, amik számomra már szinte riasztóak....
    A virtuális testvérséget még mindig szeretném, de egy fedél alatt élni nem tudnánk, az tuti.
    szeretettel: Melinda, a nagyon szétszórt

    VálaszTörlés