csurog rólunk minden, a hőség beterít.
Szeretek hátul ülni - noha beszorul oda a levegő - de, valahogy nincsen annyira "útban" az ember a jövők-menők között.
Mellettem anyuka, tőle jobbra a sarokban az óvodáskorú kislánya.
Egy idő után helyet cserélnek - gondolván, a kicsinek több lesz a levegője arrébb ülve.
Tikkadunk, legyezek.
Tikkadunk - kislány is legyez a nyári sapijával.
Kitárgyalják, hogy ahol pogácsát vettek, milyen kár is, hogy nem vettek vizet is egyben.
Tikkadunk.
Kislánynak izzad a tenyere, törli a textilbevonatú ülésbe.
Mama zordan rászól:
- Ne csináld!
- Nem tudhatod ki ült ott előtte!!!
Jő a válasz:
- De, hát.... Te ültél ott anyu !
:-) :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
tanulságos! :-))
VálaszTörlés