..."az".... Európa csendes...

Gyermekkorom (fiatalkorom) apró, kicsi (régen nyekergős, olykor büdi, időnként a hátsó sorokban "családalapítós" magyarságkihalásellentevő sorokkal működő) mozijai eltűnőben vannak.

Multi ilyen, olyan komplexumban jó drága pénzért lehet filmeket nézni, olykor - számomra - feladat a terem megkeresése, még jó, hogy barátnők hívnak és segítenek tájékozódni.

Persze, kényelmesek, elférek a karfán, van hely a szigorúan a moziban vásárolt üdítőknek is.
Bősz pattogatott kukorica rágcsálásnak - hiszen a mozi azért mozi, hozzá tartozik, hogy zörögni kell ;-)

Gyermekkorom nagy moziemlékei előtódulnak bennem:
Mikor az anyukámmal ketten (menekülve egy rossz házasság folyamodványának lélektelensége elől) időnként "csináltunk" magunknak (loptunk?) egy-egy szép napot, mikor egész nap moziban voltunk.
No, nem ilyen csillagászati árak voltak... na; hát... nem.

Egyik moziból ki a másikba be.
Loholás, hogy odaérjünk a másik moziba a másik filmre.
Nem emlékszem mi volt a legnagyobb teljesítményünk a 3 film egymás után, az tuti, de talán volt egyszer 4 is???

Az valami csodás élmény volt.

-.-

Suhan az 5-ös busz a Rákóczi úton.
Lámpa van, lelassít, pont az Európa mozi előtt.
Emlékek villannak fel, nézem a kirakatot.
Egy aprócska koporsó van kirakva.
Tetején fehér papír, felirat:
A MOZI HALÁLA.

Megdöbbenek, ki tudja hányszor már (és MÉG?) a városban közlekedve.
Persze, nincs nálam fényképezőgép.
Majd visszajövök, gondolom én.

Koporsó sincs már, felirat sem.
Mozi sem.
Hát, igen, elfelejtkeztem róla, hogy a koporsós temetések mindig hamarabb zajlanak ;-(

Az Európa immár csendes, örökre csendes :-( :-(