2013. február 1., péntek

Nagyi és a sztárok... ;)

Időnként alvás előtt végig kattintgatok a kitudjahány csatornán... ilyenkor előfordul, hogy már egy film mondjuk a közepénél tart, de pár pillanat alatt "megfog" és onnantól, amennyiben érthető amúgy előzmények nélkül is, hát megnézem.
Olykor ez remekül helyettesít egy altatót, számtalan filmnek nem tudom a végét és valószínűleg ez már így is marad :(

Viszont a héten így néztem meg a Képlet című fantisztikus film második felét, Nicolas Cage-el a főszerepben.

Azon a csatornán másnap megismételnek bizonyos filmeket, no;  elszántan elhatároztam, hogy pótolni fogom és megnézem a film első felét is. (Igen, tudom, hogy nem teljesen normális dolog egy filmet kissé fordítva nézni :)

Igen ám, de betoppant a Nagyi.

Legjobb ötletnek az tűnt, hogy határozott fellépéssel rávegyem, hogy értelmetlenné válik az élete, ha sürgősen nem nézi meg ezt a filmet most velem.
(Ha nem így tettem volna, akkor pont addig beszél ;) hogy a film első felét nem láthatom :)

Így viszont sikerült oda "szegeznem" a képernyő elé.

Azért némi lelkiismeret furdalással övezve (a demokrácia látszatát keltve...) megkérdeztem tőle, hogy

- Nagyi! Egyáltalán szereted Nicolas Cage-t ?
- Hát persze... válaszolta.
Kis szünet után:

- Nagyon jó volt a Több, mint testőrben.

- Nagyi... az a Kevin Kostner volt...
- Igen? - csodálkozott.

Makacs voltam, mint egy boxer, az ember nem engedhet...
Na, de a Nicolas Cage-t (amúgy már ment a film egy ideje, és látja a főszereplő fejét), őt szereted???
- Hogyne, hogyne...
Újabb kis szünet következik:
- A Farkasokkal táncolókban is jó volt.

Ekkor már kezdtem gyanítani, hogy a Nagyi titokban Kevin Kostner rajongó...

- Szeretem azt az ausztrál színészt is... - no, nem jut eszembe a neve -, tudod, akinek olyan sok gyereke van...
- Mel Gibson ? - kérdezem.
- Igen, igen Ő - válaszolja üdvözült mosollyal az arcán :)

Na, végre képben voltunk és totálisan azonos hullámhosszon.

Felsoroltam neki néhány Nicolas Cage filmet, hogy kicsit mélyüljünk még a témában.

Kiderült, hogy a Sziklá-t még nem is látta, na ezen felizgultam, mert ennek a filmnek a másik főszereplője az idős Sean Connery (imádom, de csak idős korában tetszik, mint férfi  - most sejtem, hogy felszisszen több foltvarró társnőm és dugdosni fogja előlem a koros férjét ;) ;)

Sebaj, gondoltam, majd neki adom a filmbeli Cage-t és enyim lesz Connery...

A fő, hogy mi nők ne vesszünk össze a pasikon :)

Bár, hírességek esetében jut is - marad is.

A Nagyi egyébként olyan szempont szerint is nézi a filmsorozatokat (legyen az akár egy latin-amerikai nyolcvanhatezer-négyszáztizennégy részes mélyenszántó szerelmi és ármánykodó történet),
hogy a férfi főszereplő (optimális esetben - több férfi főszereplő) mennyire jóképű...

Hiába, az esztétikai élmény fontos dolog, megértem én ezt.

Nem szólhatom meg őt érte, elvégre az se normális, hogy én múzeumokban rég halott (sokszor névtelenség és ismeretlenség homályába vésző) férfiak portréit nézegetem ;) ;)

A sorozatait ilyen esztétikai élmények szerint szokta megválogatni.
Pl. a Castle-t, meg a Rex-et (amit már ki tudja hányszor ismételnek) is bár, ez utóbbinál, mint mondta csak az első főszereplővel készített filmeket szereti újra nézni, elvégre Tobias Moretti csak egy van és pótolhatatlan :) :)
Az nem zavarja őt, hogy a sorozatban már a Rex-et alakító kutyát többször is lecserélték.
Ehhez a témához az én két lánykutyám szólhatna hozzá, de úgy döntöttem, hogy nem kérem ki a véleményüket :)

Azért megállapítható, hogy igen bonyolult világban élünk.
A Nagyi - aki tulajdonképpen az Édesanyám, valójában gyermekem születésekor lépett elő Nagyivá.

De, az én valódi Nagymamám anno áradozott folyton... csillogó szemekkel egy bizonyos színészről. "A" Színészről...
Aki, persze... egészen más alkat volt - totálisan más - mint a Nagypapám. Mindenféle tekintetben és értelemben.
Rajongása tárgya - Jávor Pál volt, meg Jávor Pál és Jávor Pál.

Minden hölgy tudta, ki az (ki volt Jávor Pál).
Azért, meg tudom érteni... szeretem a két háború közötti filmeket...akárhanyadszor is meg tudom őket nézni és nem tudom megunni... azért Jávor Pál tudott úgy nézni időnként, hogy a mai férfiak tanulhatnának belőle...

Milyen egyszerűbb volt Nagyanyám élete... volt Jávor Pál 1, Jávor Pál 2, és Jávor Pál 3.
A dobogó mindhárom fokán.

Slussz passz...

Amúgy milyen remek színészek voltak akkoriban is...mondjuk egy Kabos Gyula, egy Csortos Gyula és a többiek.
De, a nők akkoriban se voltak  v a k o k...






...hmmm... most látom, hogy Jávor-ra még halála után ötven évvel is lehetett licitálni... na, mi ez, ha nem sikertörténet?  (Amúgy elkelt... megvették a korabeli fotóját... :)

Jó, jó, 100.-Ft-ért kelt el...
De az én fotómért pl. halálom után fél évszázaddal egy fityinget se adnának ;)
Ciki, hogy már most se :(








-


2 megjegyzés:

  1. Szeretem még mindig,ha írsz!!!!!Köszönöm,előre tudtam,hogy derűs perceket kapok...:)Pussz!

    VálaszTörlés
  2. Dehogynem! Manapság egy kattintás megfizethetetlen, és látod jövünk is kapásból hozzád a finom humorral fűszerezett soraidért és ott, a varrógép alatt a mosolyodért...
    Somolyokért köszönet!

    VálaszTörlés