a NAGYMAMÁK DICSÉRETE

Árulnak is ilyen meleg takaróból készített "háziruhát", de Édesanyám (a sors megadta neki a Nagymama státuszt annak idején ... :-)

elkészítette a sajátját, méghozzá kézzel varrva...




Fogsz egy polártakarót (az övé a kicsit vastagabb, melegebb fajta) és a hosszanti oldalát félbehajtod.


A takaró felső részéből levágsz akkora darabot, amekkorából az ujjait készíted majd el, ha hosszabb darabot vágsz le, akkor hosszabb lesz a csuklód felé az ujjarész, viszont ezáltal rövidebb lesz deréktól lefelé a háziruha.

(A takaró egyik oldala nyitott, a másik zárt.
A zárt részt felvágod addig, ameddig hozzávarrod az ujjarészt.
Mivel a túldoldal nyitott, ott csak simán hozzá varrod. )











A takaró felső (keskenyebb) részét bevarrod balról és jobbról addig, ameddig jónak látod, középen nyitva hagyod azt a részt, ahol a fejed fog bebújni - ne legyen túlságosan szűk, férjen bele a fejed kényelmesen :-)





A nyitott hosszanti oldalt is összevarrjuk, lent egy kicsit nyitva hagyjuk annyira, hogy kényelmesen tudjunk lépni benne.







Ha rojtos a takaró, akkor ügyelj rá, hogy a rojtok a megfelelő helyen legyenek (az ujjánál...)

Ne felejtsed el, hogy a polártakarók mérete nem egyforma, vásárláskor ügyeljél erre, ha túlságosan kicsi, akkor derékban szűk lehet, ezt a boltban már eldöntheted, ha körbetekered magad vele és hozzászámítod a varrásráhagyást, legyen kényelmesen elég hely az anyagban.

Kitűnő viselet télen a szobában, tv-nézés és kézimunkázás közben, nem fázol és a derekad nagyon védve van.
Ha fázós vagy, akkor hálóingnek is fincsi.

Édesanyám háta mögötti szép takarót nem ér varrtam, hanem egy foltozó barátném kezének munkája. Hajnikrinek köszönhetően napsütéses színe nap mint nap bearanyozza a Nagyi életét :-)