Unatkozik ? Netán magányos ? Túl csöndesek az éjszakái ?

Tartson francia bulldogot !



Nincs férfi az életében?

Tartson francia bulldogot !

(Mindig tettre készen falánk, kiváncsi Önre, olykor ostobán tud nézni - ne higgyen neki, ez csak álca ! De, valójában megvan a magához való esze.)
Zabál és pukizik.
Olykor süketnek tetteti magát - mint egy férfi ;)

Szeretne olykor jót nevetni ?
Vicces dolgokra vágyik ?

Tartson francia bulldogot !



Nem bírja a franciákat ?

Akkor tartson angol bulldogot ! :) :)

Unatkozik ? Netán magányos ? Túl csöndesek az éjszakái ?
Vegyen fel személyi kölcsönt - hosszú távú, szórakoztató befektetés egy bulldog :) :)

... mire nem leszünk már...

Az egész város egy merő történelem.
Mindig elméláztam séta közben, hogy olyan köveken jár a lábam, ahol nemzetünk nagyjai koptatták a lábbelijüke, nem egy házfalon, olvasom,  hogy itt lakott / Petőfi, Ady stb. stb. Ekkor meg akkor ezt meg ezt csinálta valaki.
Az 1838-s nagy pesti árvíznél eddig és eddig ért a víz, mikor Wesselényi mentette az embereket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/1838-as_pesti_%C3%A1rv%C3%ADz

Látom lelki szemeim előtt, hogy a Rákóczi út 16-ban majd egyszer egy tábla fog szerepelni, miszerint 8 évig itt vette a lélegzetet Juhizs az első emeleten és a vége felé többször is megfordult fejében a gondolat, hogy ki kellene ugrani az ablakon... de, elsőről minek... amúgy nagyon alacsony volt az ablakpárkány és tényleg, akár ki is lehetett volna dőlni rajta... nyilván ezért napozott ott ebédidőben az egyik kollegina meztéláb, arccal a napfény felé.
Ha rosszalkodott, akkor finoman emlékeztettem rá, hogy pusztán csak a kisujjammal kellene megböknöm :) :)

Kislánykoromban döbbenten figyeltem a varjúkat, tudván akkoriban, hogy nagyon hosszú ideig élnek, tán már láttak már több forradalmat, háborút is... erre minap lehangolódva olvastam Hóbelevanc blogjában, hogy ez korántsem van így

http://mover.blog.hu/2007/10/14/a_100_eves_varju_esete_urban_legend_szaz

rövid a bejegyzése, érdemes elolvasni.

Akkor maradjunk hát a teknősnél - egyes fajta teknősöknél (konkrétan 5 teknősnél) valóban hosszú az átlag életkoruk - 100 és 200 év között is lehet.
http://erdekessegekrekordokavilagmindenreszerol.network.hu/blog/erdekessegek-es-rekordok-cikkei/a_vilag_leghosszabb_eletu_allatai

Ilyenkor megdöbben az ember, hogy milyen kicsinyek is vagyunk.
Jövünk, HASZNÁLJUK a Földet, nyomokat hagyunk magunk után (nem mindig szépeket), vagy nem hagyunk és ellobbanunk mint egy gyertyaláng.
Ha végig sétálok az Andrássy úton, akkor van min mélázni.
Ezek a házak (paloták) milyen régóta itt állnak rendületlenül.
A világ filmesei is ide zarándokolnak olykor.
S, néha templomainkban is ugyanezek az érzések fognak el.
Tornyosulnak az ég felé. Itt voltak mikor én megérkeztem, és még sokáig (vélhetően) itt lesznek, mikor én (mi) már sehol se.

Az időseknél már fiatalkoromban megfigyeltem, hogy SZTK-ban, buszmegállóban, közértben milyen sokszor téma volt, hogy X.Y. is meghalt. A szomszéd, a rokon, a volt kolléga.
Sajnálkozás, hümmögés, döbbenet.
Azelőtt nem értettem, hogy miért villanyozódnak fel egy-egy ilyen hír hallattán, legalább olyan hatása van /volt/ mint egy kisebb lottónyereménynek.

Ahogy öregszem, már kezdem érteni a dolgot.
Pszichológia - elment már Z is, és én még MINDIG ITT VAGYOK...
Lassan fogynak az ismerősök, egyre sűrűbben járnak (járunk) a temetőbe, hogy utolsó útjára elkísérjük X. vagy Y-t.
Nagyi legutóbb egy ilyen temetésre kizárólag csak azért nem ment el, mert rossz volt az idő...

Nagyi egyébként áldott jó természet, de néha szókimondó. Nem úgy, mint én, aki hirtelen felindulásból kimondom, amit gondolok és vehemensen teszem.
Ő csendesen, de célratörően, és tulajdonképpen mindig igaza van, de mégis hatásosabb az ilyen irányú fellépése, mintha én tenném.

Pl. két éve nyáron is megelégelte, hogy megy a Sp...r-ba vásárolni és ott ücsörög a padon egy nyugdíjas hölgy, és rendületlenül megállítja őt, hogy adakozzon neki, mert nagyon kevés a nyugdíja.
Nagyi egy nyílt pillanatában megelégelte a dolgot és egyenesen neki szegezte a hölgynek a kérdést, hogy mennyi a nyugdíja, hogy erre szorul, hogy kéregessen.

A hölgy megmondta, (valóban arcpírítóan kevés volt).
Mire a Nagyi megkérdezte, hogy hogy a csudába lehet ennyi a nyugdíja, hát hány évet dolgozott?
Erre egy nagyon-nagyon kevés évnyi idő lett megjegyezve (egynegyede sincs annak, mint amennyit az én Édesanyám dolgozott).
Na, több se kellett a Nagyinak... egyből oda vágta, hogy ő már 12 éves kora óta dolgozott, ebből 14 éves korától kemény fizikai munkát téglagyárban, utána fonónőként, meg földeken a tsz-ben stb. stb.

A hölgy, persze zavarba jött és elkezdte ecsetelni, hogy neki egész életében mennyire fájt ezt meg az... Nagyi se volt rest elsorolta, hogy neki is milyen betegségei voltak.
Kár, hogy nem láttam / hallottam az egészet.
Mindenesetre Nagyi - Kéregető Hölgy  meccse 1 : 0 -ra zárult. Mondhatnám, hogy kiütéssel győzött...
A Hölgy azóta nem kér pénzt a Nagyitól :) :)
Elfordítja a fejét, mintha nem is látná...

Hát, igen, szóval ott tartottam, hogy ... mire nem leszünk már...

A másik családi szokásunk, hogy ha régi filmeket nézünk, akkor nosztalgiázunk.
Milyen jó nézni X. Y-t. milyen kár, hogy elmentek már.
Még húsz éve láttunk egy-két filmet, ahol a szereplők egyike-másika "még élt" pl. Tolnay Klári, stb. stb.

Most megtudtam Tolnay-ról, hogy eredeti neve  R ó z s i   volt, döbbenet, semmi "rózsis" nem volt benne :)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tolnay_Kl%C3%A1ri

Már ott tartunk a Nagyival, hogy nem tudunk olyan régi filmet nézni, amiben még valamelyik szerepelő ma is "élő" személy lenne...
Ezen a témán méláztunk, mikor Nagyi merengve közölte velem, hogy hát igen, a középső háborúban készült filmek már ilyenek...

- Miféle középső háború? - kérdeztem tőle.
Csak nem a második világháborúra gondolsz ?

- De igen - jött a válasz.

Te Jó Isten, már megint megmondta a tutit...

Most nem tudom, hogy vegyek-e palántákat tavasszal... elvégre a Nagyinak (majdnem) mindig igaza van :( :(

Nagyi és a sztárok... ;)

Időnként alvás előtt végig kattintgatok a kitudjahány csatornán... ilyenkor előfordul, hogy már egy film mondjuk a közepénél tart, de pár pillanat alatt "megfog" és onnantól, amennyiben érthető amúgy előzmények nélkül is, hát megnézem.
Olykor ez remekül helyettesít egy altatót, számtalan filmnek nem tudom a végét és valószínűleg ez már így is marad :(

Viszont a héten így néztem meg a Képlet című fantisztikus film második felét, Nicolas Cage-el a főszerepben.

Azon a csatornán másnap megismételnek bizonyos filmeket, no;  elszántan elhatároztam, hogy pótolni fogom és megnézem a film első felét is. (Igen, tudom, hogy nem teljesen normális dolog egy filmet kissé fordítva nézni :)

Igen ám, de betoppant a Nagyi.

Legjobb ötletnek az tűnt, hogy határozott fellépéssel rávegyem, hogy értelmetlenné válik az élete, ha sürgősen nem nézi meg ezt a filmet most velem.
(Ha nem így tettem volna, akkor pont addig beszél ;) hogy a film első felét nem láthatom :)

Így viszont sikerült oda "szegeznem" a képernyő elé.

Azért némi lelkiismeret furdalással övezve (a demokrácia látszatát keltve...) megkérdeztem tőle, hogy

- Nagyi! Egyáltalán szereted Nicolas Cage-t ?
- Hát persze... válaszolta.
Kis szünet után:

- Nagyon jó volt a Több, mint testőrben.

- Nagyi... az a Kevin Kostner volt...
- Igen? - csodálkozott.

Makacs voltam, mint egy boxer, az ember nem engedhet...
Na, de a Nicolas Cage-t (amúgy már ment a film egy ideje, és látja a főszereplő fejét), őt szereted???
- Hogyne, hogyne...
Újabb kis szünet következik:
- A Farkasokkal táncolókban is jó volt.

Ekkor már kezdtem gyanítani, hogy a Nagyi titokban Kevin Kostner rajongó...

- Szeretem azt az ausztrál színészt is... - no, nem jut eszembe a neve -, tudod, akinek olyan sok gyereke van...
- Mel Gibson ? - kérdezem.
- Igen, igen Ő - válaszolja üdvözült mosollyal az arcán :)

Na, végre képben voltunk és totálisan azonos hullámhosszon.

Felsoroltam neki néhány Nicolas Cage filmet, hogy kicsit mélyüljünk még a témában.

Kiderült, hogy a Sziklá-t még nem is látta, na ezen felizgultam, mert ennek a filmnek a másik főszereplője az idős Sean Connery (imádom, de csak idős korában tetszik, mint férfi  - most sejtem, hogy felszisszen több foltvarró társnőm és dugdosni fogja előlem a koros férjét ;) ;)

Sebaj, gondoltam, majd neki adom a filmbeli Cage-t és enyim lesz Connery...

A fő, hogy mi nők ne vesszünk össze a pasikon :)

Bár, hírességek esetében jut is - marad is.

A Nagyi egyébként olyan szempont szerint is nézi a filmsorozatokat (legyen az akár egy latin-amerikai nyolcvanhatezer-négyszáztizennégy részes mélyenszántó szerelmi és ármánykodó történet),
hogy a férfi főszereplő (optimális esetben - több férfi főszereplő) mennyire jóképű...

Hiába, az esztétikai élmény fontos dolog, megértem én ezt.

Nem szólhatom meg őt érte, elvégre az se normális, hogy én múzeumokban rég halott (sokszor névtelenség és ismeretlenség homályába vésző) férfiak portréit nézegetem ;) ;)

A sorozatait ilyen esztétikai élmények szerint szokta megválogatni.
Pl. a Castle-t, meg a Rex-et (amit már ki tudja hányszor ismételnek) is bár, ez utóbbinál, mint mondta csak az első főszereplővel készített filmeket szereti újra nézni, elvégre Tobias Moretti csak egy van és pótolhatatlan :) :)
Az nem zavarja őt, hogy a sorozatban már a Rex-et alakító kutyát többször is lecserélték.
Ehhez a témához az én két lánykutyám szólhatna hozzá, de úgy döntöttem, hogy nem kérem ki a véleményüket :)

Azért megállapítható, hogy igen bonyolult világban élünk.
A Nagyi - aki tulajdonképpen az Édesanyám, valójában gyermekem születésekor lépett elő Nagyivá.

De, az én valódi Nagymamám anno áradozott folyton... csillogó szemekkel egy bizonyos színészről. "A" Színészről...
Aki, persze... egészen más alkat volt - totálisan más - mint a Nagypapám. Mindenféle tekintetben és értelemben.
Rajongása tárgya - Jávor Pál volt, meg Jávor Pál és Jávor Pál.

Minden hölgy tudta, ki az (ki volt Jávor Pál).
Azért, meg tudom érteni... szeretem a két háború közötti filmeket...akárhanyadszor is meg tudom őket nézni és nem tudom megunni... azért Jávor Pál tudott úgy nézni időnként, hogy a mai férfiak tanulhatnának belőle...

Milyen egyszerűbb volt Nagyanyám élete... volt Jávor Pál 1, Jávor Pál 2, és Jávor Pál 3.
A dobogó mindhárom fokán.

Slussz passz...

Amúgy milyen remek színészek voltak akkoriban is...mondjuk egy Kabos Gyula, egy Csortos Gyula és a többiek.
De, a nők akkoriban se voltak  v a k o k...

...hmmm... most látom, hogy Jávor-ra még halála után ötven évvel is lehetett licitálni... na, mi ez, ha nem sikertörténet?  (Amúgy elkelt... megvették a korabeli fotóját... :)

Jó, jó, 100.-Ft-ért kelt el...
De az én fotómért pl. halálom után fél évszázaddal egy fityinget se adnának ;)
Ciki, hogy már most se :(








-

... kustánszegi jótanács...

Szeretem az Ízőrzök című műsort az állami televízióban :)

Igazi élmény megismerni hazánk különböző tájegységeinek (időnként nemzetiségeink) - egy-egy falunak, községnek, kisvárosnak - az ételeit, népszokásait, az idősek emlékeit.

Ma Kustánszeg volt soron - ahol jelenleg már csak ezer fő alatti a létszám.

A műsor végén egy idős néni jótanácsokkal látta el a nézőket.

"Azt üzenem a fiataloknak, hogy;

- legyenek mindig vidámak,
- ne szedjenek orvosságokat,
- minden nap igyanak meg egy pohár bort,
- reggel éhgyomorra és este lefekvéskor igyanak meg egy-egy pohár meleg vizet !

Egészségesek lesznek és sokáig fognak élni "

Na, vajon, fenti intelmek, jótanácsok közül, melyik a legszimpatikusabb számomra? ;)
- Bár, én már nem vagyok fiatal :) :)

Utóirat:
Minden rossz szándék nélkül, mivel elnéptelenedőben van a falu, hát ki tudja, hogy milyen távolságra van (időben és térben egyaránt) gyógyszer, (gyógyszertár) - orvos... de, ez mit se von le a néni kedvességéből,

de, azért, én se esnék "bűnbe", ha mondjuk pár száz kilométerre lenne tőlem csak cukrászda, édességbolt stb. stb.)

A mai nap mottója:
Ami nincs, azt nem is tudjuk bekapni ;)  Kormányunk is hosszú távon így gondolja... :(

Kodály - nem is kicsit - jazz-es hangulatban :) - netán majdnem egy kis szex ?

Már írtam régebben egy bejegyzést arról, hogy ilyenkor év elején a MÜPÁ-ban (Művészetek Palotája) január első felében 3 napos - ingyenes - jazz tehetségbörze rendezvényt tartanak.
Péntek-szombat-vasárnap általában 16 órától majdnem 20 óráig.

Ez volt az elmúlt hétvégén.
Sajnos, csak a fele koncertet (alkalmanként 4 fellépő formáció van) tudtam megnézni, de ezek igazi élmények voltak.

Az első napon a magyar zenészek külföldiekkel együtt közösen léptek fel.
Szombaton külföldi zenészek (szerb, horvát, szlovén, román) örvendeztették meg a közönséget.
Vasárnap kizárólag magyar tehetségek mutatkoztak be.

Pénteken nem tudtam elmenni, de a másik két napon igen.

Minden előadás tetszett, de, persze mindig vannak kedvencek :)

A Temesvár környékéről származó SEBASTIAN SPANACHE TRIO
(Sebastian Spanache zongora, Sánta Csaba - bőgő, Radu Pieloiu - dob)
többek között - két olyan számot is játszott, hogy szó szerint felállt (volna, ha lett volna) az ember hátán a szőr tőle :)  Mármint az élvezettől. Fantasztikus volt. Ennek megfelelő óváció is persze.
Arról már ne is beszéljünk, ha fotós lettem volna, akkor a dobos fiatalember arcáról muzsikálás közben remek fotósorozatot lehetett volna készíteni :)

Az mindent elmond erről a dologról, hogy koncertjük után egy angol házaspár igencsak nehezményezte, hogy nem tudnak a trió-tól CD-t venni az előcsarnokban, ahol árultak sokféle zenei hanganyagot, csak a fellépőktől nem.
Talán a MÜPÁ-nak át kellene gondolnia, hogy nem szégyen a marketing stb. stb. és nem elég bemutatni az együtteseket, módot kell nyújtani az árusításra is, nem szégyen egy kis reklám...



PÁTKAI ROZINA QUINTET-je  (Pátkai Rozina - ének, Tóth Mátyás - gitár,  Soós Márton - nagybőgő, Cseh Balázs - dob, Becze Balázs - trombita)
csodás déli hangulatot, remek latinos élményt nyújtott.





Számomra a meglepőbb a három napot záró produkció volt.
OLÁH DEZSŐ & TRIO KODÁLY formáció
(Oláh Dezső - zongora, Erdő Zoltán - tárogató, klarinét, Tarr Gergely - ütőhangszerek)
bátran "nyúlt" Kodályhoz, és jazz-es feldolgozással - erőteljes improvizációval szinte teljes egészében fűszerezve - ajándékozott meg minket.

Tudom, hogy szentségtörés ilyet mondani, de számomra jobb volt, mint az eredeti :) :)

Sajnos, a MÜPA előadásról nincs még zenei anyag felrakva az internetre, de kis ízelő népdalfeldolgozásból:



Mély döbbenettel fedeztem fel magamban, hogy, ha így folytatom még a végén Bartókkal kapcsolatban egyszer orgazmus-szerű élményeim is lehetnek... ;) ;)

Mondjuk festészet terén kizártnak tartom, hogy Picasso kapcsán idáig eljussak...

Az már csak hab a tortán, hogy a műsorfüzet kezdő szlogenje:
ÉLMÉNY !
Minden tekintetben.

Fene se gondolta, hogy tényleg... :) :)

Ráadásul ingyen... az én koromban... az ilyet  meg kell becsülni :)

Internetről "jött" gyöngyszem:

Kutatók megkérdeztek néhány 4 és 8 év közti gyermeket arról, hogy szerintük mi a szeretet A kérdésekre adott válaszok mélysége és komolysága sok esetben a kérdezőket is meglepte.

"Amikor nagyinak begyulladtak az ízületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is ízületi gyulladása van. Ez a szeretet."
Rebeka - 8 éves

"Amikor szeret valaki, akkor máshogy mondja ki a neved. Valahol érzed, hogy az ő szájában - biztonságban van a neved."
Zsolti - 4 éves

"A szeretet az, amikor egy lány bekölnizi magát, a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát, aztán elindulnak, hogy szagolgassák egymást."
Karesz - 5 éves

"A szeretet az, amikor az étteremben odaadod másnak a sült krumplidat, anélkül hogy te kérnél az övéből." Kriszti - 6 éves

"Szeretet az, ami megnevettet, amikor fáradt vagy"
Teri - 4 éves

"A szeretet az, amikor anyu kávét főz apának, de belekortyol, mielőtt odaadná neki, csak a biztonság kedvéért, hogy ellenőrizze, hogy biztosan finom-e."
Dani - 7 éves

"A szeretet az, amikor két ember állandóan csókolózik. Amikor pedig már belefáradtak a csókolózásba, még akkor is együtt akartnak maradni és beszélgetnek. Apa és anya ilyenek. Szerintem gusztustalan, amikor csókolóznak."
Emília - 8 éves

"A szeretet az, ami karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani."
Robi - 7 éves

"Ha jobban szeretnél szeretni, akkor egy olyan baráttal kezdd, akit utálsz."
Nikolett - 6 éves

"A szeretet az, amikor elmondod egy fiúnak, hogy tetszik neked az inge, erre ő ezután mindennap csak azt hordja majd."
Nóri - 7 éves

"A szeretet olyan, mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok, még azután is, miután jól megismerték egymást."
Tomi - 6 éves

"A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon és nagyon féltem. Odanéztem a közönségre, és apu ott mosolygott és integetett. Csak ő mosolygott. Ezután már nem féltem."
Csilla - 8 éves

"A mamim jobban szeret engem mindenkinél. Senki más nem ad nekem esti puszit, mielőtt elalszom."
Klári - 6 éves

"A szeretet az, amikor anyu a legfinomabb csirkehúst odaadja apunak."
Eszter - 5 éves

"A szeretet az, amikor apa izzadt és büdös, de anya akkor is azt mondja neki, hogy sokkal helyesebb, mint Robert Redford."
Krisztián - 7 éves

"A szeretet az, amikor a kutyusom megnyalja az arcom akkor is, ha egész nap nem foglalkoztam vele." Marika - 4 éves

"Tudom, hogy a nővérem szeret engem. Onnan tudom, mert nekem adja az összes régi ruháját, és emiatt neki el kell mennie majd újakat venni."
Laura - 4 éves

"Amikor szeretsz valakit, akkor sokat pislogsz, és apró csillagocskák jönnek ki belőled."
Judit - 7 éves "

A szeretet az, amikor anyu látja aput a mosdóban, és szerinte apu nem is gusztustalan"
Márk - 6 éves

"Ha nem gondolod komolyan, akkor nem is kéne kimondanod, hogy szeretlek. De ha komolyan gondolod, akkor szerintem sokszor ki kell mondani. Az emberek hamar elfelejtik."
Júlia - 8 éves

Ha idáig eljutottál az olvasásban és türelmes voltál, akkor most kiegészíteném a fentieket:

A szeretet az (is) mikor haragszunk valakire, netán össze veszünk; meg tudnánk őt fojtani, de mégse fojtjuk meg :) :)
Juhizska ( 54 = 5 + 4 = 9 éves túlkoros )

Egy este Colin Firth-el, avagy a Király beszéde ma :)

Ha kedveled Colint :)   és nem veted meg még egy remek színész (Geoffrey Rash)  - kettősük szinte jutalomjátékát -, meg érdekel egy kicsit a történelem is,

akkor nézzed meg ma este 20.15 perckor az M1-en - reklámoktól mentesen - a Király beszéde című Oscar -díjas filmet.

Az igazán elvetemültek még tetézhetik az est élményét egy angol dokumentum filmmel a témához kapcsolódóan.

Boldog új évet kívánok mindenkinek, helytállással, a komoly, korszakalkotó dolgok felvállalásával - dadogással, vagy anélkül is :) :)

... ha nem eszik az a "fránya" gyerek ...

Ma bemondták a rádióban (gyanútlanul hallgattam mosogatás közben a zenei csatornát, az ember azt hiszi; - biztonságban van :( , hogy egy kínai állatkertben a pingvin papa halat kínált a gyerekének, aki nem volt hajlandó megenni, mire a papa bosszúból bekapta a kispingvint, lenyelte és megette... :( :(

Állítólag a hír nem "kacsa", mert filmre vették...

Nos, van min gondolkoznom.
Egyrészt a hír eléggé borzalmas (bár, tudjuk, hogy az állatvilágban ilyen időnként előfordul), másrészt nem illik az áltatunk mozi filmekből ismert kedves, aranyos, bűbájos kis pingvin image-ba. (Dakotára lefordítva: imázs).

A Nagyi nekem mindig is gyanús volt !!!!!!!
Már gyerekkoromban sem értettem, hogy miért akadt ki, mikor a matrac és az ágy közé dugva penészes kolbászkákat talált... folyton szagolgatott... azt se értettem, hogy mi volt a problémája azzal, mikor közölte velem egyszer, hogy csak akkor nézhetek tévét, ha megeszem a tejbegrízt... méltatlannak tartottam, hogy nem hisz nekem, hogy olyan hamar bekaptam az egészet, még lealázóbb volt, hogy nem hitte el, mikor kinézett az ablakon (aminek a párkányán valami egészen picit csak, de fehérlett), hogy a ház falán az első emeletről a földszintig nem én öntöttem le a házfalon végig csurgó tejbegrízt.

Nehéz felnőni egy olyan családban, ahol nem hisznek az embernek - ki tudja miért?

Még kisiskolás koromban is ólálkodott utánam. Az se volt teljesen világos, mikor megkérdezte, hogy "megetted a vajas / zsíros kenyeret ilyen hamar, hol van, megvan-e még?"  - mire gyermeki őszinteséggel, nyílt tekintettel azt válaszoltam, hogy várjon, mert megnézem....
Ki tudja miért követett a szobában csendben sunnyogva, az erkélyajtó felé, és miért is néztünk le mindketten szinte egyszerre - akkor már második emeleten laktunk -, hogy vajon a földszint tájékán ott van-e még a kenyér???

Nehéz bizony merő bizalmatlanságra épülő családban felnőni... Nem kell azon csodálkozni, hogy előbb-utóbb az ember egy szakembernél köt ki :(   (Nem hentesre gondolok...)
De, hát nekik is meg kell élniük valamiből :)
Amerikában jól megélnek.
(Most külön elrémiszt, hogy ott született meg Hannibal Lecter is, és a Nagyi apukája anno "kitántorgott" Amerikába kétszer is és több évet is eltöltött ott... ki tudja, hogy mi van a Nagyi génjeiben...)

Szóval, a Nagyi mindig is gyanús volt nekem.
Akkor is, mikor teljesen véletlenül kiderült kb. 5 éve, hogy ő imádja a pingvineket.
Ezt gyerekkoromban eltitkolta.
Fiatal felnőtt koromban is...
Ötven felé - mikor ő már elhagyta a 70-et - elérkezettnek érkezte az időt, hogy tudassa velem.

Azóta minden évben elviszem az állatkertbe pingvint nézni :)
Külön bejegyzés tárgya lehetne, hogy milyen édes megjegyzéseket tesz rájuk, és hogyan próbálja ösztökélni őket kb. 30-40 méter távolságból, hogy ugyan csináljanak már valamit... :)

No, de most lehullott a Nagyiról a lepel.
Kezdem érteni, hogy miért akadt ki kb. 2-3 hete, mikor több évtized után közöltem vele, hogy

a.) a másik családtag tulajdonképpen utálja a beiglit.
b.) folyton nekem kell megennem a másik családtag beigli adagját is.
c.) ha sok-sok beiglit eszel, akkor egyrészt baromira sok a kalóriabevitel, másrészt megutál(hat)ja az ember.

Mondtam neki, hogy nem-e lehetne, ha fele annyi mennyiségű beiglit csinálna, mint máskor (akkor nem maradna még február elejére is...;)

Teljesen besértődött és közölte velem, hogy beigliből nem lehet keveset csinálni... Mondtam én, hogy húsleves, csontleves, töltött káposzta esetére ez igaz,
de az kizárt, hogy nem lehetne MEGFELEZNI beigli esetében a receptet... Nem fogadta el, besértődött és közölte, hogy akkor most SEMMI beigli nem lesz!
Istenem...a végletek...

Holnap jön szent este és megyünk a déli ebédre.
Most, hogy megtudtam Nagyi lelki társáról a pingvinről mindent, ami még megtudható információ, hát, bevallom kissé félve ülök le az ünnepi asztalhoz.
Az biztos, hogy mindent belapátolok és zokszó nélkül.
Néma leszek, mint a HAL.
Jézusom... a kis pingvin vesztét is a hal okozta... :(

A Nagyi nekem mindig is gyanús volt... :(
Lehet, hogy ez lesz utolsó vacsorám (akarom mondani ebédem?) Ja, hogy az nem most van?
Majd húsvét tájékán... igaz, akkor is sokat kell enni a Nagyinál...
;) ;)

Ma átmentem egy képzeletbeli hídon...

van, akiket - lélekben, szívben - magammal vittem,
van, akiket - a lélekteleneket, az érdemteleneket, a hamisakat - hátra hagytam.
Minden rendben van és a helyére került.
S, érzem; hogy, jól van ez így.

Karácsonyi aukciós kiállítás ingyenesen megtekinthető a Virág Judit Galériában (avagy a nap kérdése???)

"KARÁCSONYI AUKCIÓ


A Virág Judit Galéria karácsonyi árverését december 16-án (vasárnap) 18 órakor rendezi a Budapest Kongresszusi Központban.

A kiállítás december 1 – 15. között, minden nap 10-től 18 óráig megtekinthető a Virág Judit Galériában.

Az aukció szokásos, színvonalas anyaga számos kiemelkedő művet is kínál a gyűjtőknek.
Többek között
Munkácsy Mihály,
Gulácsy Lajos,
Ferenczy Károly,
Mednyánszky László,
Vaszary János és Rippl Rónai József műveire, valamint számos szecessziós
Zsolnay kerámiára lehet majd licitálni."

Forrás:
http://www.viragjuditgaleria.hu/

42. Aukció - 40. tétel

Csontváry Kosztka Tivadar
(1853-1919)
Traui tájkép naplemente idején, 1899
Olaj, vászon, 34,5x66,5 cm

Kikiáltási ár: 80 000 000 Ft
Becsérték: 130 000 000 - 240 000 000 Ft


A nap kérdése számomra, hogy megvegyem, vagy ne vegyem?

Szeretem Csontváry-t... de, félnék a lakásomban tartani :( tuti, hogy elrabolnák.
Csak ez tart vissza :)








...

http://www.viragjuditgaleria.hu/

...magyarnak lenni... avagy, "itt élned, halnod kell"... ;)

most azt hiszitek, hogy valami politikai "izé" következik, áh, dehogy...


Internetről jött "gyöngyszem":


"Az élet NE egy sír felé vezető biztonságos út legyen, hanem bukfencezzünk végig egy üveg
borral az egyik kézben, egy csokival a másik kézben, és közben ordítsuk:

Micsoda buli volt!!!

ÉS......

Azoknak, akik állandóan amiatt aggódnak, hogy mit egyenek, itt az összefüggés a
táplálkozás és az egészség között.

Megkönnyebbülés végre megtudni az igazat a sok téveszme olvasása után.

1. A japánok nagyon kevés zsírt fogyasztanak, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a
magyaroknál.

2. A mexikóiak nagyon zsírosan étkeznek, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a
magyaroknál.

3. A kínaiak nagyon kevés vörösbort fogyasztanak, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint
a magyaroknál.

4. Az olaszok sok vörösbort isznak, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint a magyaroknál.

5. A németek sok sört isznak, sok kolbászt esznek, és kevesebb náluk a szívinfarktus, mint
a magyaroknál.

Mi ebből a tanulság?

Egyél, igyál azt és annyit, amennyi jól esik! Úgyis amiatt fogsz meghalni, mert
magyar vagy.... "

(István Rajka)

Szereted Dr. House-t ?

Ha igen, akkor ismerd meg őt - illetve a főszereplő színészt - egy másik oldaláról is.

Hugh Laurie cd-je kapható már nálunk is :)   Na; nem olcsó, persze...
De a dokik drágák - tudjuk mi azt ;)

Erősen gondolkodom, hogy stílusos leszek és a valamikori temetésemen Dr. House-nak kellene a zenét szolgáltatnia... mondanám, hogy "élőben", de biztos nem ismerné fel a zsenialitásomat és személyesen nem tisztelne meg a jelenlétével...

...ha leülsz egy folyó partján... avagy a mai nap mondásai, idézetei

Sokan nem kedvelik a krimi műfaját; én igen.
Van néhány sorozat, amit szeretek nézni.

Az egyiknél minden egyes epizód végén elhangzik egy-egy bölcsesség, sokszor idézet híres íróktól, tudósoktól stb.

Ezek az idézetek sokszor nagyon jók, sajnálni szoktam olykor, hogy nincs éppen nálam jegyzetpapír és toll, hogy gyorsan megörökíthessem.

A mai idézet egy történésztől való:

"A   h a l o g a t á s   a  tagadás legveszélyesebb formája".

Egyből a gyüjtőgető mániámra és a lakásban felhalmozott "nélkülözhetetlen" cuccokra gondoltam.

halogatás = halogatom a rendszerezést és a selejtezést,
tagadás = mivel halogatom (vagy nem vagyok eléggé intenzív ez ügyben), tehát tudat alatt tagadom a dolog szükségességét.

-.-

Egy másik műsorban (nem krimi - valóság) megjelenítettek több szerepelőt is, akik szenvedélybetegek.

Volt köztük:

- takarítás és rendrakás mániás, (csak lakás vonatkozásában)

- tisztaságmániás - beteges félelem a bacilusoktól  (értsd: nemcsak a lakás és a kocsi, stb. stb hanem bármivel kapcsolatban, pl. nem zárja el a vizet kézmosás után, mert akkor a csaphoz kellene érnie, másnak kell elzárnia...)

- étkezési zavaros (táplálkozási rendellenességben szenvedő)

- gyűjtési szenvedélyes (nem foltvarró, viszont mindent gyűjt, ami számára valamiféle értéket képvisel, lakása értékes és értéktelen műtyűrök, dobozok, ruhaneműk stb. stb halmaza)

Tanulságos dokumentumfilm volt.
A legutolsó beteg önvallomása már egy felismerés a betegsége kapcsán:

"A belső énünkben lévő   k á o s z   külső megnyilvánulása a közvetlen környezetünk".

-.-

Jön a tél és kevés lesz a napsütötte órák száma, ami depresszióra hajlamosít :(
A Mentalista című sorozat mai "aranyköpése":

"Az ember akkor is szeresse magát, ha egy csődtömeg ! "  :)

-.-

Az utolsó idézet persze képletesen értendő:

"Ha leülsz egy folyó partján és eleget  v á r s z,  előbb-utóbb meglátod egy ellenséged tetemét."

A legrosszabb esetben sem érhet minket magyarokat csalódás, mert láthatjuk legfeljebb
hogy úszik el a dinnyehéj...

A mai nap tanulsága:
mindig legyen tévénézés közben az embernél toll, papír és jól fejlett humorérzék, esetleg nem árthat még egy tükör :)

Szombat : mikor lőn a hurkának "új ruhája" :)

Vágyaim tárgya : a hurka.
Amit immár több, mint féléve nélkülöznöm kellett :(
Megvettem, beraktam a fagyasztóba.
Tavasz óta másként étkezem (vagy megpróbálok kisebb-nagyobb sikerrel).
Mindig nagyon kenyeres, tésztás voltam.
Kenyér száműzve (olykor nem teljes sikerrel, de jobbára igen).
Illetve teljeskiőrlésű kenyeret eszem jellemzően (igyekszem).
Tésztából durumtésztát.
Finom búzaliszt szintén száműzve (nagyon zokogott a maradék, de mondtam neki, hogy jó helye lesz a Nagymamánál :)
Durumliszt beköltözve.
Krumpli száműzve. (Itt én zokogtam :(
Nagyi olykor becsempész krumplis dolgokat (kevés krumpli van benne ! - jelmondattal fűszerezve).

A hurka meg én.
Merengek a múlton...
Haj, de szép is volt !  Hurka, sütnivaló kolbász hagymás tört krumplival (ami meglocsolva a hurka zsírjával ... nyammm....hammm....) mellé kenyérke.
Kedvencem a rakott krumpli - mellé kenyérke.
Paprikáskrumpli - mellé kenyérke.

Normális ember (állítólag) nem eszik krumpli mellé kenyeret.
Soha nem értettem őket.
Tuti, hogy másik bolygóról jöttek :)

A hurka meg én.
Sápadozok a jelenen már több mint fél éve.
A hurka meg én - nézzük egymást.
Átlag havonta azért nyitom ki a fagyasztót, hogy farkasszemet nézhessünk egymással.
Ő szemrehányóan.
Én vágyakozva.
Jeges "lehellete" az arcomba vág.
Hiába, ilyen az igazság pillanata.

Tegnap már eljutottam odáig, hogy ez így nem mehet tovább !!
Hurkát eszem, ha addig élek is !
De, hogy csináljam a krumpli és a kenyér (a sok kenyér...) kizárásával ?

Hurka megsütve (borzalmasan csábít, hogy köret nélkül natur befaljam x szelet kenyér kiséretében...)
Lecsöpögtetem szűrön keresztül a felesleges sok zsírtól.
A szűrő diszkréten röhög.
Családtagjaim; (az állatok) fényesre törlik a nadrágomat miközben intenzíven dörgölőznek hozzám.

Tepsi vékonyan (mondom, hogy VÉKONYAN !) kikenve hurkazsírral.
Béterítve levelestészta felével.
A széttrutymózott hurkák ráterítve. (Balra a májas, jobbra a véres - minden politikai felhangot nélkülözve).
Maradék levelestészta a tetejére.
Bekenve vékonyan (mondom, hogy VÉKONYAN !) hurkazsírral.
Villával megszúrkálva a teteje.
A villa is beleröhög az egészbe a nyílásokon át.

Sütőbe.
Nem hagyjuk kiszáradni, nem kell bent már sok időt töltenie.
Felszeleteljük.
A "puding" próbája.
Szépen mutatott a tányéron (gép hiányában nyista fotó, előtérben a fantázia :)
Lila káposztás körettel.
Semmi kenyér pluszba, semmi krumpli.

Finom volt.
Biztos, hogy nem éppen 0 kalóriás.
Ahogy egyik hurka sem az.
Mondjuk, ha valaki finnyás, akkor ne úgy egye, hogy disznótort eszik :)

Berakom a családi Konyha-Legendáriumba.
Máskor is lesz még ilyen nagy találkozás :)

Hiába, hurka nélkül nem élet az élet.
Most erősen gondolkodom, hogy miképpen lehetne megoldani pótlékokkal egy kis (sok?) tiramisut...

...a Lila akác köz és a muszlimok közötti "összefüggés" :)

Onnan tudja az ember lánya, hogy öregszik, hogy el-elbóbiskol a tévé előtt... és nem azért, mert unalmas a műsor...
Az igazi méreg, mikor ez kedvenc műsorok, netán remek filmek alatt történik. (A remek kategória lehet akár vígjáték, akár művészfilm is adott esetben).
Na, a guta kerülget, mikor nem tudod meg a film végét, vagy, ami rám jellemzőbb, hogy látom az elejét - némi szundi-bundi után - felriadok; ki tudja milyen indíttatástól vezérelve és látom a film végét, és halvány gőzöm sincs, hogy mi történt a köztes időszakban :(

Nos, ez történt velem tegnap este, mikor is a Lila akác közben (alias Született feleségek c. sorozatban) elszunyókáltam az igen fontos résznél, ahol kiderülhetett volna számomra, hogy Marcia Cross-t ( szerepe szerint: Bree Van De Kampet) hogyan és miként sikerül felmenteni az igen súlyos gyilkosság vádja alól.

Kérem szépen ez igen fontos és sarkalatos kérdés ! Már hetek óta erre várunk !
Mély döbbenettel érzékeltem, hogy már pezsgőbontás történik és fogalmam sincs, hogyan is jutottunk el idáig...
Nem élet az élet anélkül, hogy én ezt meg ne tudjam....

Rémülten előbányásztam a tévéújságot, melynél kiderült, hogy hál'istennek ÉJSZAKA 2 óra 15 perc magasságában megismétlik az egész epizódot.
Igen ám, de addig több óra van, és nekem már most MEGINT lecsúkódik a szemem.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Az egyik logikus lépés, hogy csörgőre beállítjuk az órát (v. mobilt), hogy időben ébresszen, aztán lesz, ami lesz.

A másik lépés, hogy esetleg végignézünk egy másik filmet, hátha ébren fog tartani .

Döntésem jelen esetben az igen ígéretesnek ígérkező "Amin a muszlimok röhögnek" című filmre esett, egyrészt, mert vígjáték (és nem végjáték), másrészt tényleg még érdekes is lehet.

... hát, (amivel nem kezdünk mondatot... ;)   ez utóbbi kritériumnak, legalábbis főleg vígjáték vonatkozásában a film nem felelt meg.
Voltak halvány próbálkozások benne, pl.:

(a főhöst - aki komédiás egyébként - Indiába küldik egy hónapra, hogy felmérje az amerikai kormány megbízásából, hogy mit tartanak viccesnek a muszlimok)

Feleség felhívja telefonon a férjét :

"Mindenki elájul, ha megtudja, hogy hol vagy ! - még Anyám is !!!"
Férj válasza:
"Jaj, drágám Anyád azt hiszi, hogy a muszlim egy anyag..."

No, meg telefonnal a fülén kolbászol a Taj Mahal környékén, a háttérben gyönyörűen látszik az óminózus épület halvány, csodás alakja - a háttérben - ködbe burkólózva... körülötte nyüzsögnek az emberek.
Főhősünk közli a mobilban, hogy - miközben elsétál a szerelem egyik legszebb szentélye előtt - "de, hol van a Taj Mahal???"

Na, ez az a film, amiből akár jó filmet is lehetett volna csinálni.

Sikeresen túlélem a dolgot - hajnali 2 óra 15 perc tájékán ÚJRA elkezdem nézni a bírósági tárgyalást.
NEM ALSZOM EL !!!
Életem újabb értelmet nyer, teljesen képben vagyok igen fontos dolgokban.
Megérdemlem - végre - az éjszakai megszakítás nélküli alvást.

Már csak egy gondom marad olyan hajnali fél négy tájban;
... vajon min nevetnek a muszlimok ??? ...

a Halottak és a Hold völgye - Chile

avagy, ha érdekel Benneteket Dél-Amerika, akkor a The Beautiful Chile című blogon sok érdekes dologgal találkozhattok.

Szép képek, érdekes, élvezetes stílusban leírt beszámolók, gasztronómiai élmények.

Kukkantsál be - barangoljál a cimkék között - egy másik világba.

http://chile-beautiful.blogspot.hu/search/label/Chile%20-%20Halottak%20%C3%A9s%20a%20Hold%20v%C3%B6lgye

Róth Miksára emlékezve

Ma délután 15 órakor avatják fel Törökbálinton az un. temető közben a restaurált Walla kriptát, mely legnagyobb üvegművészünk végső nyughelye.
Álljunk meg néhány pillanatra bárhol is vagyunk és emlékezzünk Róth Miksára.



Más program miatt én nem tudok ott lenni.
De, - gondolom -, hogy máskor zárva lehet a kripta, így ez talán egy különleges alkalom, hogy Róth Miksa üvegablakait belülről lehessen megcsodálni.

Kár, hogy a napocska nem lesz ma kegyes, hiszen szuttykos, esős idő van :(
Pedig nincs is szebb, mint egy Róth Miksa üvegablak, amin beköszönt a napfény.


"Törökbálint növekedésével lassan körülölelte a telepesek első temetőjét, amelyet már évtizedek óta nem használnak temetkezési célra. Itt találjuk a településhez kötődő nagypolgár, Walla József 1915-ben elkészült családi kriptáját, Dümmerling Ödön építész alkotását. A klasszicizáló sírbolt belsejét Walla vejének, Róth Miksának színes üvegablakai díszítik. Az önkormányzat régi temetőből a sírkövek egy részének elszállítása után kegyeleti parkot alakított ki, ami a település egyik kellemes zöld színfoltjává vált."

Forrás:
http://www.torokbalint.hu/app/cms/Torokbalint/Torokbalint/latnivalo.html

... Szép esténk lesz...

jó dolog, ha az ember kedvesének szintén van humora,
pláne, hogy még akkor is működik, mikor orvosokhoz rohangál ;)
- lásd a mellékelt bejátszást :) :)

Van olyan helyzet az életben, mikor tényleg az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet.

Juhizs, mint reklámhordozó...

no, jött a szokásos hírlevél X.Y. helyről, mely szerint többek között vásárolhatok igen kedvezményesen, az eredeti árhoz képest (mely kb. 8 ezer forint) csekély 3 ezer forintért egy piros színű led-es övcsatot.
Van más színben is, de azok az eredeti árért...
Itt most némi diszkriminációt vélek felfedezni, de most ebbe nem merülnék bele ;)

Egyből csurgatni kezdtem a nyálamat a soha vissza nem térő lehetőség láttán :)
Fantáziám beindult több téren is.
( Ú G Y   neeeem.... már Marilyn Monroe is megmondta - azt hiszem ő volt... vagy Liz Taylor? - , hogy ha meztelen testünkön egy valami lehet, akkor az egy csepp parfüm legyen :) :)

Szóval látom magamat, hogy állok a Parlament előtt (és szükség szerint napi / heti / havi aktualizálással) a hasamon piros kijelzővel AKTUÁLIS szöveges üzeneteket villogtatok bent a büfében tipródó megfáradt politikusaink felé...

Azért ez a módszer ismerkedéshez se kutya...
Meg a zsúfolt belvárosi járatokon "fertőző beteg vagyok, ülőhelyet kérek" felirat lehetséges, hogy hatásos lenne.
Vagy nem.

Nem akarok senkit rémisztgetni, de elgondolkoztam a lehetőségen, hogy pocakomon VARRTAM ! felirattal döbbentem meg a legközelebbi KáVén a foltvarró kolleginákat :) :)

Na, a reklámszövegbe beírok más színnel, mert szó nélkül ugyan nem hagyhatom ezt a dolgot...

Ne kövesd teremtsd Te a divatot!

Készülj fel,hogy leesett állal néznek majd ugyan már, szerintem máskor is leesett állal néznek, ha valahol megjelenek :) nem kell ehhez nekem kijelző , és szó szerint Te leszel az est fénypontja hát, én is olykor úgy érzem, hogy én világítok itthon nem az ELMŰ..., a többi már csak rajtad, és a szövegeden múlik.

Ezzel a programozható led övcsattal megteremtheted saját stílusod, írd ki a neved, vagy a kedvesedét ... kapnék is érte... ;)  , de kedvenc márkaneved is, vagy ötletes megjegyzés, vicces felirat is szerepelhet rajta annyi hely nincs ott, hogy elbírja az én ötleteimet :) bár, ha körbe futna az egész derekamon..., ezt Te döntöd el, és a hatás biztosan nem marad el. No, az már egyszer biztos...

Azt mondják, azért nehéz ismerkedni, barátkozni, mert nincs ráírva senkire, mit szeretne a sok malac még képes lenne és ki is írná..., merre menne, kivel lenne, most ezen egyszerűen változtathatsz, de hazafelé a buliból, stoppoláskor is jól jöhet :D Látom magam, ahogy állok az út szélén hasamon a Boldogság Kék Madara felirattal...

Te mit írnál így ki nyilvánosan - szívesen?
Na, jó, nem kötelező kommentálni :) :) 

Az első szerelem

... hát, igen... az a baj, ha valakinek még az sincs :(

Nem ismertem ezt a dalt.
Van 4,5 perced ?
Hallgassad meg :)

MIKES ÉVA

"Életpályája:

Zenei tanulmányait Majláth Júliánál, valamint a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában Balassa Péter Tamásnál végezte.
Iskolai tanulmányait a sülysápi közgazdaságtan és műszaki gimnáziumban folytatta.
Az 1950-es évek végén együtt tűnt fel Koós Jánossal, Toldy Máriával és Sárosi Katalinnal.
Mint táncdalénekes szerepelt Európa számos országában.
A Sopoti Nemzetközi Táncdalfesztiválon (Lengyelország) díjat nyert.
Gyakran énekelt magyarul Édith Piaf-slágereket is (Harangszó az esti szélben; Himnusz a szerelemről.)


Az 1970-es évek elején felhagyott az énekléssel, férjhez ment az Express együttes dobosához. Ezután főként hangképzéssel foglalkozott. 1986. február 5-én hunyt el."

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mikes_%C3%89va