2010. április 12., hétfő

Aggodalmaink

Ezt írta blogbejegyzésként egyik kedves foltos barátosnénk a minap:


"... egy számomra félelmetes helyre kell mennem...
... kicsit félek..., de majd elmúlik... :)"

S, mi aggódtunk többen is...

Megkönnyebbülés volt, hogy ma bejegyezte:

"Köszönöm mindenki kedvességét! Azt hiszem sikerrel jártam... :)"

Jó dolog az ilyesmin túl lenni, s mi örülünk vele.

-.-

Az én mai napom fénypontja viszont az volt, mikor kijöttem egy egészségügyi intézmény ajtaján.
Ahova csak kétévente egyszer hívják be az embert egy szűrővizsgálatra.
Én örülni szoktam neki, pár perc megér annyit, hogy az ember nyugodtabb legyen.

Igaz, mikor kb. hat éve először hívtak be, akkor még zavarban voltam.
Most már neeem.

De, azért jó kijönni egy intézmény ajtaján, miután egy másik nő "megcsöcsörészte"...
Már annak is örül az ember, hogy mindez nem egy leszbikus show keretében történt.

Amúgy, ami fura - és ezt most ne értse félre senki - mégis, kevésbé van az ember zavarban, hogy egy másik nő végzi ezt a vizsgálatot, mint egy férfi nőgyógyász... ki tudja miért...

Persze, beszélgettünk közben, viccelődtünk is - és mi más lehetett volna a téma, mint a férfiak ;-)

S, biztos, hogy hölgytársaim zöme - velem egyetemben - elhanyagolja a havonkénti mellvizsgálatot.

Egy gyógyászati nyílt nap óta tudom, hogy a női emlőkben a csomókat, elváltozásokat, sokszor a férfiak (férj, kedves, nevezzük bárhogy is őket) előbb fedezik fel - értelemszerűen - mint mi nők, magunk.

Akkor ki volt téve egy szilikonszerű anyagból készített "mű" mell, amiben meg kellett keresni a különböző csomókat.
Eleve fura az asztalon egy ilyen "izét" fogdosni a folyosón és keresgélni, röhögcséltünk rendesen, idősebbek, fiatalabbak egyaránt.
Néhányat mind megtaláltunk, de az összeset nem fedeztük fel.

Kivéve, egyikünk férjét, aki kisérőként jött a rendelőintézetbe az asszonytárssal, s nem volt szégyenlős - ugyan unszolásra - de, próbálkozott, bizony az ő találati eredménye lett a legjobb.

Még a mellbimbó mögött - mélyen - bent lévő csomót is megtalálta, amit mi, a női próbálkozók egyike se lelt meg.

Tanulságok:

- ha van férfikéz a háznál akkor ne tiltakozzatok, ha netán matatni támad kedve,
- ha nincs kedve hozzá, akkor is említsétek meg neki legalább havonta egyszer, hogy tévedésben van, neki igenis van kedve hozzá ;-)
- néha hasznos lehet, ha egy másik nő megtapogat, de azért figyeljetek, hogy ne legyen a közelben felvevőkamera ;-)

De, mindezek ellenére jó, hogy megtapizták az embert, de minden "hátsó" szándéktól mentesen.
Ja, a hátsómról már ne is beszéljünk... igen, hallottam már olyan vizsgálatról, mikor négykézláb van a páciens pucér alsóval és a helyes (vagy nem annyira helyes) nővérke beöntést ad... ja, férfiaknál tán kínosabb a helyzet, elvégre lóg közben a "cuccos"...

Kapcsolódó internetes honlap:
http://www.drimmun.com/noi-dolgok/a-mellek-onvizsgalata.html

Utóirat 1:

annyit azért hozzá tennék, hogy nem ér rá naponta erre az ember, (valamint célszerű közvetlenül a menstruáció után végezni - már annak, aki még menstruál)

s, a rendelőintézetben azt mondták nekem, hogy "újjbeggyel" kell végezni, hogy ez alatt mi értendő, akkor vált számomra egyértelművé, mikor megmutatták a kiállított "mű-mellen"... közös varrások alkalmával szívesen megmutatom - a karotokon - hogy mi értendő jelen esetben újjbegy alatt :-) :-)

Utóirat 2:

a "csöcsörésző" hölgy azt mondta, hogy nincs két egyforma női mell (mármint azt tudjuk, hogy EGY nő két melle nem feltétlen egyforma méretű) de, ő úgy értette, hogy nő és nő melle között, nincs két hasonló teljesen - mit is mondhatnék... férfitársaink mesélhetnének,

s, tán ez (is) valahol megmagyarázza olykor némelyikük hűtlenségét is? ;-)

húúú valami rémlik, mintha erről a témáról már egyszer írtam volna, hiszem egy lőrinci közös varráson, mintha bemutatót is tartottam volna újjbegy ügyben - na, mindegy - ezeket a dolgokat nem árt ismételni.

5 megjegyzés:

  1. Köszi a felvilágosítást, Zsu. :)
    Én is voltam ilyenen az idén először.

    VálaszTörlés
  2. Téged olvasva nem is tűnik olyan veszedelmesnek egy-egy ilyen vizsgálat! :o)) Lehet, hogy a fogászatra is van néhány jó ötleted? :)))))

    VálaszTörlés
  3. Az anyai nagymamám volt ilyen, mint te, 1 db mandarint úgy tudott felszolgálni egy kis negelejcs-es porcelán tányérkán, hogy azt hittük manna... :)

    VálaszTörlés
  4. Nem vészes egyáltalán ez a vizsgálat, én mindenkinek tanácsolnám, hogy örüljön, hogy mehet rá, és éljen is vele.

    Abile:
    fogorvos... nos, igen, tiszta pszichológia, nem véletlen, hogy kint a folyosón várakozva némelyek úgy érzik, hogy már nem is fáj a foguk... ;-) valóban kellemetlen a fúró visító hangját hallani..,

    Szera:
    Gyerekkoromban csak évente 1 db banán és 1 db narancs jutott, mindez karácsony, (akkor még Télapó...) idején.
    Valóban ajándéknak tekintettük, de értem a mandarint :-) milyen szép lehetett az a tányérka...

    VálaszTörlés