Leltár miatt ZÁRVA

van a blogom pár napja, s még egy kicsit... mivel egy popsival nem lehet több lovat megülni...

Láttam, hogy milyen kedves üzeneteket hagytatok, hogy milyen sok blogra kukkantsak be. Csak egy kis időt kérek.

Ma már csak egész nap henyéltem - mivel most is csak néhány percre tudok a géphez jutni, ezért a mai napom a nosztalgia jegyében telt el - egy kicsit.

Mikor kicsi voltam - és még nagyon olcsó volt a "kultúra" - értsd földi halandóknak is elérhető "miénk az ország" alapon - akkor még meg lehetett fizetni a múzeumot, mozit, színházat stb. stb.

Akkoriban volt olyan minden évben legalább egyszer, hogy anyukámmal mozinapot tartottunk...
Menekültünk egy kegyetlen apa és egy embertelen házasság béklyóiból néhány órára.
Akkor elindultunk mozit nézni.
Egyik moziba be, onnan ki, a műsor alapján megterveztük hol megy a következő film, ami minket érdekel és oda is érünk... és így ment ez, a minimum volt a két mozi, a jellemző a három, talán egyszer összejött a négy is??? :-)

Ma mindezt az ágyamban éltem át - bár egyedül.



Nagyon kedveltem annak idején a tévében a "Miért éppen Alaszka?" című sorozatot.
Az első két évadot sikerült megvásárolni DVD-én valamikor novemberben. Milyen öröm volt nekem!




Karácsonykor pedig megkaptam a lányomtól ajándékba a teljes 3. évadot (amit már a tv-ben sem láthattam annak idején) - ez 6 db DVD lemez.
Nonstop Alaszka volt ma nekem.






Jövő hét folyamán szakítok időt rá, hogy bekukkantsak hozzátok, addig a türelmeteket kérem szépen.