Én, az abrosz és a szív

Kotortam a turiban az alábbi asztalterítőt... nagyon jó állapotban volt (na, volt rajta 2 folt, s megint kiderült mosásnál, amit már máskor is megállapítottam, hogy tőlünk nyugatra élő társnőink nem mosnak... helyette kidobják a cuccot - mivel a két folt sima mosásnál is kijött - volt folt, nincs folt, s mindez vanish és más csodaszerek nélkül ;-) - amúgy én kedvelem a vanish-t valóban jó szokott lenni, ha az már nem segít, akkor elő kell kapni az ecetes ollót.

Príma volt az anyag, pont erre mondaná egy volt kolléganőm (kedves KZs), hogy hol vannak már azok a régi törölközők! Olyanokat nem lehet már kapni, azok régen valóban szívták a nedvességet, a mai törölközőket meg csak csutaszolod a testeden és nem szívnak rendesen. (Csak mi szívunk...)
Bizony igaza van. Mintásak, látványosak a törölközők, de valóban nem olyanok, mint régen. (Ill. lehet, hogy a háromezer forintos olyan, de ki ad ki annyit egy törölközőért, én bizony nem, persze, lehet, hogy azok se szívják jobban a nedvességet).
Az meg, hogy valamire ráírják, hogy 100 % pamut - már régen tudjuk, hogy nem mindig fedi a valóságot. (Egy foltvarró tudja...)



Szóval ez a terítő olyan volt - olyan "békebeli" vagy, inkább gyermekkorom törölközőihez hasonló.
Jó is volt vele dolgozni, finom a tapintása is, olyan igazán természetes anyag.

(Amúgy KZS egyszer kiszúrt velem, amikor nem voltam bent a munkahelyen egy-két napig, akkor fogta szépen az OTTHONRÓL bevitt saját törölközőmet csinált egy helyes kis lyukat a sarkába, igaz, hogy beszegte kézzel a lyukat - és a lyuknál fogva felakasztotta a mosdóba... hát, nem mondom, hogy lelkes voltam, mikor megláttam, hogy mit csinált az otthoni törölközőmmel - mázlija volt, hogy aznap szabadnapos lévén nem volt ott az első kirohanásomnál).



Szóval, szívecske gyártás folyik az abroszból.




Egy barátnémnak csináltam, s a lényeg, amiért e bejegyzés készült, hogy éjjel szembesültem azzal a ténnyel, hogy hiába is van rengeteg (anyag, gomb, cérna, hímzőfonal stb. stb.) kütyüm, AMIRE ÉPPEN SZÜKSÉG LENNE, hát, naná, hogy nincs...

Barátném egyszerűség iránti vágyát ismerve, neki bizony ebbe fehér, sárga, natúr színű, max barna golyókat kellett volna varrni... na, mi az ami nem volt? Legalábbis annyi darabban, hogy elég legyen? Hát a golyók.

Ez van, ha nem tetszik neki, majd kicseréli ;-) - fogadjunk, hogy inkább tetszeni fog neki... szalagot meg majd ő varr rá, olyan színűt amivel szeretné felakasztani esetleg egy kilincsre (dekoros az egyik szakmája a lelkemnek, tehet ő is valamit az "ügyért" ;-)
Bár, lehet, hogy így hagyja, szerintem jól mutatna egy gyertyával a közepén, bár akkor mosni kell... úgy érzem fel kellene vennem a kapcsolatot egy mosószer-gyártóval, tényleg miért is nem szponzorálják a foltvarrókat?
(A mi mosopórunkkal bátran moshatja 20-30-40 ezer forint értékű takaróját is - nem fog kifakulni ;-) !!!

Miért érzem úgy, hogy fényévek távlatába kerültem a valóságtól?



Lyuk ide - lyuk oda - van, aki lyukasan (is) szereti ;-)