A gellérthegyi víztároló
avagy, van ahol úgy írják, hogy tározó...
Tavasztól őszig, egy szép kirándulással összekötve nagy élmény megtekinteni.
Van néhány fotó róla, s a lenti leírást is kölcsönöztem (forrás) a sulinet oldaláról.
Ha odamentek, akkor viszont friss információkat kell szerezni a látogathatósági napokról és órákról, mert azt változtatni szokták.A lejjebb felsorolt időpont nem tudom, hogy mikori adat.
Személyes kiegészítésem:
Bementünk, jó pár évvel ezelőtt, több csoportban, s halvány elképzelésünk se volt, hogy milyen látvány fog elénk tárulni.
Ezek a fotók nem tudják igazán "visszaadni" azt a hangulatot.
Ahogyan rácsodálkoztunk ezekre a hatalmas - a vége sötét messzeségbe eltűnő - csarnokokra.
Olyan filmbe illő volt a látvány, s elképzeltem, hogy csónakáznék az oszlopok között ;-)
Rejtélyes, s romantikus is egyben.
Az oszlopok alján a vízen áttetsző színek, mintázatok... nagyon szép nézni.
Mindegyik csoportnak volt vezetője vízügyes, hozzáértő szakember személyében.
Dőltek az információk, mennyiségekről, működési elvekről, statisztikák, előírások stb. stb.
A csoportunk vezetője kedvesen, többször is felhívta a figyelmünket rá, hogy megfelel a magyar szabványnak minden (akkor még nem voltunk Unió...), s természetesen nyugodtan ihatjuk.
Az egyik látogató - férfi volt az istenadta, s okos, v. sokat látott, megélt ember... ;-) csak egy kérdést tett fel:
- Ön Uram otthon a csapból jövő vizet issza?
Hmmm... a vízügyes szakembernek torkán akadt a szó, szeme egy pillanatra elhomályosult,
s, akkor a perc törtrésze alatt, már mindannyian sejtjük, hogy most a válasz vagy őszinte lesz, vagy hamis, de, ha pozitív válasz jő, akkor az nem feltétlenül igaz -
- Hát, bevallom őszintén, én otthon egy kis víztisztító készüléken még áteresztem,
DE EZ ÖNÖKET NE BEFOLYÁSOLJA !!! NYUGODTAN IHATJÁK EZT A VIZET, NINCSEN SEMMI BAJA !!!
;-) ;-) ;-)
Azóta időnként már volt szerencsém a buszból nézni - meg a tv. híradóban is - néhány nagy csőtörést, ahol mondták, hogy azért történt, mert nagyon régiek a vezetékek, meg egyáltalán...
igen, néztetek már meg egy lakásfelújítás során egy régi vízcsövet, hogy miként is nézz ki belülről? S, akkor még nem is beszéltünk a városban lévő valóban régi vezetékekről...
S, olykor megjelennek statisztikák, v. szakmai lapokban elemzések, hogy az ásványvízek, - v. amit annak neveznek, v. hisszük, hogy az -, valójában mi mindent tartalmaznak - vagy éppen nem.
De, legalább gondolatban nem érzem úgy, hogy csövet kell mellékelnem a palack látványához.
-.-
"A víztárolókat a vízellátás zavartalanságának biztosítására hozta létre az ember. Ha a fogyasztás lecsökken, a víztárolóban elraktározott víz alkalmas időben rendelkezésre bocsátható. Ezen kívül a víztárolók segítségével szabályozható a víznyomás mértéke, valamint biztonsági okok (vésztartalék) is indokolják működtetésüket.
Az 1974 és 1980 között épült gellérthegyi víztároló pontosan ilyen célokat szolgál. Korábban már létesült a hegyen két másik is, amelyek közül az 1904-ben Budapest a vízszolgáltatásának egyenletességének biztosítása érdekében megépített 17 500 m3-es medence már nem üzemel. Később, az 1950-es évek első felében a víztermelő kapacitást 80 ezer m3/nappal bővítették. Több új medencét is létesítettek, s ezek közül a legnagyobb feladatot a gellérthegyi ún. barlang-medence kiépítése jelentette, amelynek befogadóképessége már 30 000 m3 volt. Ez mind a mai napig működik és összeköttetésben van a másik jóval nagyobb és korszerűbb tárolóval.
A Hegyalja út, Sánc utca, Orom utca által határolt terület alatt - a "hegy gyomrában" - 2 x 40 000 köbméter tárolási kapacitással rendelkező 2 hatalmas medence található. A tiszta és egészséges ivóvíz ide a Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget kútjaiból érkezik. Egy ideig gravitációsan, majd Budapestre érve a békásmegyeri szivattyúház mozgatja a vizet a hatalmas átmérőjű csővezetékeken keresztül fel a hegybe. Innen látják el Pest és Dél-Buda alacsonyabban fekvő területeit ivóvízzel.
A víztároló két medencéje hasonlít az egymással szemben a billentyűzetüknél összetolt két zongorára. Az ilyen ún. piano alakú víztárolók azért ideálisak, mert bennük a víz sohasem stagnál (örvények nem alakulnahatnak ki), hanem állandó áramlásban van. Az összfelület 2 x 5 000 m2, a falak 35 cm vastagságúak. A medencék födémszerkezetét 2 x 106 db pillér tartja.
A víztároló márciustól októberig ingyen látogatható minden szerdán és szombaton 12.00-15.00 óráig
Cím: XI. kerület, Sánc utca (Orom utca, Szirom utca sarok)
Megközelíthető: a 27-es autóbusszal (Sánc utcai megállótól gyalog 1 perc séta)"
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Drága két pohár viz között kukants
VálaszTörlésbe hozzám filmekért, köszi .
Kedves vizes szakember. Nézz be hozzám is. :)
VálaszTörlésMeg ujra hozzám is
VálaszTörlésKis idővel ezelőttig nem tudtam, hogy lehet látogatni, viszont lánykoromban (khm...) volt szerencsém az isztambulit megnézni. Lenyűgöző volt, egészen mesebeli, pedig nem volt bent semmi török/arab mintázás.
VálaszTörlésÚgyhogy megnézem tavasszal a pestit is a kölkekkel. Köszi!
Nézz be hozzám is :))
VálaszTörlésPlusz én még a könyveket is szeretném látni, amiket olvastál :)))
Nézz be hozzám!
VálaszTörlésKérlek, nézz be hozzám! :)
VálaszTörlés:-)
VálaszTörlésLevinek mondtam egyszer, amikor egy óriási lódarázs repült az erkélyünkre: Anya nagyon fél. Neked nem kell félned, de anya nagyon fél!
Ha elolvastad, ugorj át hozzám is! A Gellért-hegyi víztárolótól már nem is vagyok messze:-)
Mi voltunk pár éve, tényleg lenyűgöző!DE: minket a vízügyes magyarázóember kérdezett arról, hogy mit iszunk, és szakszerűen alátámasztotta,miért iható és jó a pesti víz.
VálaszTörlésViolini - a mi szakemberünk is szakszerűen elmagyarázta, hogy miért iható és jó a pesti víz, csak nagyon zavarba jött, mikor vissza kérdeztek rá, és kimondta, hogy ő bizony minden nagyszerűsége ellenére nem azt issza, v. nem olyan formában, ahogyan kijön a csőből.... ő tudja, hogy miért ;-)
VálaszTörlés