Mikor hazaértem a minap,

akkor nem tűnt fel egyáltalán, hogy Töffencs öngyilkossági gondolatokat forgat a fejében.

Elterelte a figyelmemet Mr.Monk a tévében, az ő sajátos esetlenségével ;-)



viszont roppant módon feltűnő lett a csámcsogás, ami az előszoba felől érkezett, még gyeremekkorom bearanyozója Mazsola is megirigyelhette volna.




Amikor észleltem, hogy a számomra drágának számító vanish szappan fele elfogyasztásra került, akkor arcomra homály borult,

- ilyen nincs - állapítottam meg mélabúsan, mikor a fekhelyén megtaláltam a bőrkeményedés súrolásához használatos habkő maradék darabkáit is.
Kék volt.
Nem ám egy snassz fehér.
Fene a gusztusába..., hál'istennek ez a bulldog fajta olyan, mintha betonból lenne, bélrendszere teljes totális rejtély a maga sajátosságaival.


Itt azért látható, hogy "kivel" - helyett - "mivel" szeret Töffencs együtt aludni. Eredeti gazdijáék szoktatták rá, azóta se szokott le róla, ha nem figyel eléggé az ember, akkor Töfi jő és elrabolja a műanyag vízesflakont - csak akkor kedveli, ha rajta van a csavaros teteje - s, húzza, vonja, rohangál vele kertben, egészen addig, míg le nem tudja csavarni a tetejét... utána már nem annyira érdekes számára a dolog.
Még a palack tényleges elfogyasztására nem kapott rá...

Itt az idő elgondolkodnom rajta; megfelelő-e a nálam lakó lények ellátása.
Visszapörgettem az időt; ... hmmm. kaptak pedig reggel enni, igaz, nem létezik olyan ételmennyiség, amiről úgy gondolná egy blöki, hogy elég neki...

Hát, gondoltam, hogy - csatlakoznék a helyi büféhez, de kedvem szegte a valóság;

Vajon a gazdasági válság ennyire beszivárgott már az életünkbe, hogy ideje lenne tudatosulnia bennünk, hogy a helyzet már visszavonhatatlanul rémisztő és elromlott?

Azon, persze, el kellene gondolkodnom, hogy családtag is megragad minden alkalmat, hogy a jövendőbeli párjának otthonában lehessen.... lehet, hogy ott még van kaja.... ;-)

Azért ma történt jó dolog is, kemény 150.-Ft-ért beruháztam egy újságra (tartalma felejthető, buszra való, ha valakinek megfelel), amit pusztán érdekből a melléklete miatt vásároltam meg:


Tavaly a régimet elajándékoztam egy fiatal hölgynek, mert bánatos volt.
S, néha oly kevés elég ahhoz, hogy mosolyt csaljunk valakinek az arcára.
De, hiányzott a legyező - bár furin néznek az emberre néha, ha előkapja a kánikulában a zsúfolt buszon... pedig jó szolgálatot tesz.

Ez volt hát a mai napból a legjobb:



szóval akkor most legyezek... elhessentem a rosszat.... vagy, csak megpróbálkozom vele.

De, kaptam előtte néhány nappal szépséges ajándékot L-től:


Gyönyörűűűűű


Most itt igazán csendesen megjegyezném, (margó széle ;-) hogy Mammkától (eléggé el nem ítélhető módon) - még soha nem kaptam hímzést, pedig milyen szép keresztszemeteseket gyárt, nem értem a dolgot, elvégre megnyugtatja őt... így előbb-utóbb ki fogja nőni a lakást... bordó hímzésem még nincs... na, jó... kék se... ;-) ;-) ;-)

Nem, ez egyáltalán nem volt felhívás



keringőre ;-)