2009. szeptember 4., péntek

Miért is jó családban élni...

Internetről jött gyöngyszem

Egy nagyvállalt vezetőjének fel kellett hívnia egyik alkalmazottját az egyik központi számítógép meghibásodása miatt. Felhívta az alkalmazott otthoni számát, a kagylót pedig egy gyerek vette fel suttogó hangon beleszólva:- “Hello?”
- “Apukád otthon van?”- kérdezte.
- “Igen,”- suttogta vékony hangon.
- “Beszélhetnék vele?”
A főnök meglepetésére a vékony hang azt suttogta:
- “Nem.”
Mivel egy felnőttel szeretett volna beszélni, a főnök azt kérdezte:
- “Anyukád ott van?”
- “Igen,” hangzott a válasz.
- “Beszélhetnék vele?”
A vékony hang ismét suttogva:
- “Nem.”
A főnök, remélve, hogy akad valaki, akinél üzenetet hagyhat, azt kérdezte:
- “Van még ott valaki?”
- “Igen,”- suttogta a gyerek -”egy rendőr.”
Csodálkozva azon, hogy mit kereshet egy rendőr az alkalmazottjánál, azt kérdezte:
- “Beszélhetnék a rendőrrel?”
- “Nem, el van foglalva,”- suttogta a gyerek.
- “Mivel van elfoglalva?”- kérdezte a főnök.
- “Az apuval, az anyuval és a tűzoltóval beszélget,”- hangzott a suttogó válasz.
Növekvő aggodalommal, és a telefon hátterében egy helikopterszerű hangot hallva, a főnök azt kérdezte:
- “Mi ez a hang?”
- “Egy helikopter”- válaszolta a suttogó hang.
- “Mi folyik ott?”- kérdezte a főnök most már megrémülve.
Félénk suttogó hangon válaszolt a gyerek.
- “A mentőalakulat most landolt a helikopterrel.”
Megrémülve, aggódva, és enyhén szólva zavartan kérdezte a főnök:
- “Mit keresnek?”
Még mindig suttogva, kuncogását visszafojtva az ifjú hang így válaszolt:
- “Engem”.

9 megjegyzés:

  1. :))))))))))))))))))))))))))))

    VálaszTörlés
  2. De jókor jött, köszi, most estig biztos kitart az "aksim"! :))

    VálaszTörlés
  3. Nagyon kedves történet! Ilyen egy igazi gyerek, nem érdekli, hogy ki az, csak a játékra koncentrál. Biztos, hogy a szüleivel játszott.
    Üdv. Mária

    VálaszTörlés
  4. Hát ez tüneményes :))))!

    VálaszTörlés
  5. :))) ez nagyon aranyos!
    le is fordittatom Cynthianak!

    VálaszTörlés
  6. Az én kis történetem pedig, hogy hasonló helyzetben amikor anyucit kerestem, a négyéves kislány azt mondta, hogy most nem tudom adni,mert most kakál. A gyerek azóta leérettségizett, de nekem még most is ez jut eszembe róla.

    VálaszTörlés
  7. Márta néni, amit leírtál, az mosolyt fakasztó történet, és végső soron: emberi dolog :-) szerintem teljesen rendben van.
    Létezik az a kor, amikor az ember már tudja, hogy milyen fontos dolog, hogy minden azon a nyíláson menjen be és ki, ahol neki rendeltetett, s, ha minden rendben működik, akkor azt szerencsének kell értékelni :-)

    VálaszTörlés