Fizetés után....
egyik kolléganőm kinyitja a bérpapírját - nagy, mély várakozásokkal teljes sóhajok kíséretében mindig újra reménykedünk... hátha....
belenéz...
kis csönd...
"De durva!"
:-(
-.-
Szintén kollegina kenyeret eszik.
Női Indiana Jones-ként megküzdök a kenyér zacskójáért ;-)
Mi mást is mondhatnék; mint, hogy
"De durva!"
;-)
Érzem, nincs választásom; nap mint nap, életem kockáztatása árán bejövök a munkahelyemre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Együtt érzésemet tudom csak tolmácsolni.
VálaszTörlésMíg a cégvezetőnk idén volt 4szer külföldön nyaralni (a belföldi nyaralásokat nem számítjuk ugye), addig én is kézhez kaptam a bruttó 80 ezremet.
Ha én nem csinálok neki újságot, amiben benne van a sok "szépség", amiket az értékesítők rendelnek meg neki, akkor nem keresne ennyire "keveset"....