Miénk itt a tér

Szóval, pénteken elmentem a Vörösmarty térre az Ünnepi Könyvhétre.

Nem igazán mertem körülnézni, vagy legalábbis megpróbálkoztam vele, hogy csak úgy, RÉSZLEGESEN... - nem lévén nagyon pénzem - viszont, láttam, hogy mi mindent vennék, ha telne rá.
Kölcsönösen méregettük egymást, és ennyiben maradtunk.

(S, közben láttam B.M-et - egy volt kollégát, jelenleg más, de szakmabeli helyen dolgozik, aki lihegve, hatalmas könyves csomagokkal rohangált...először láttam a Váci utcában, másodszor a Deák F. utcában; arca kipirult, szemén homály, s loholt, szinte embereket nem is látva... hát, igen, innen is látható, hogy romlott a gazdasági helyzet, ha egy könyvszakmabeli úgy rohangál, hogy nem is lát, boldogságában, hogy olcsóbbért hozzájut x. könyvhöz...)

Naaaa, azért én sem úsztam meg...

Sajnos, akihez ki kellett mennem a térre, elment kávéért...a Mac. D-hoz ;-) de, nyilván hal is volt közben - mondtam is utólag neki -, mert legalább 20 percig volt oda, (vagy volt az több is) ,
na ez nekem szépen pénzembe került.

Mert, ugye, akkor keringünk a téren és nézelődünk... ami, amúgy nem lenne gond, ha lenne pénzünk... ;-)

Sajna, (szerencsére?) észrevettem, hogy a Cs. Kiadó pavilonjánál - a saját kiadványaik közül a Színes Ötletek sorozatból többféle példányt is - igen kedvező áron kínálnak a vevőknek.

(Értsd: ki van toszva egy doboz, bezsúfolva csomó füzettel - mondom én, hogy túlzsúfoltan, ezáltal nehéz lapozni a beltartalmat... s, amúgy a dobozon kívül a fontos információ, hogy 100.-Ft /db.)

A hülyének is megéri, nemhogy nekem, állapítom meg és sajnálom, hogy ki van párnázva a könyököm, mivel a soványak ilyenkor előnyt élveznek.
Na, mindegy, soha nem volt erősségem a könyöklés.
Így is kis türelemmel sikerült kikolbászolnom jó sok kiadványt.

Közben egy tülekedő társnővel elsóhajtottuk a nagy problémánkat, miszerint, de jó is lenne tudni, hogy ezek közül mi van már meg otthon nekünk... mert, naná, hogy most nem emlékszünk... Az , hogy mindegyik ismerős, az nem jelent semmit, mert az árak miatt már milliószor ácsingóztuk utánuk.

Sebaj, ezen az áron, ha van dupla példány, az se nagy gond.
Így, a napi bölcsesség birtokában behappoltam a kincseimet:


No, körözés közben még az történt, hogy az egyik pultnál megláttam NBA könyveit - több könyvét is - rápillantottam, s eszembe jutott, hogy a Könyvfesztiválon, miközben körbe kolbászoltunk Era barátnőmmel,

hát úgy jártam egy pavilonnál, hogy ránéztem egy könyvre és hangosan (mert hülye vagyok... mivel, aki süket - vagy részben, mint én - általában hangosabban beszél, mint a nem "süketek" ) szóval közöltem a barátnőmmel, hogy NBA könyvei egészen jók szoktak lenni... (még jó, hogy nem tettem hozzá, a gyermekversei is tetszenek)... aztán röpke fél pillanat alatt észre is vettem (vettük), hogy kb. 50 cm-re állt NBA és valószínűleg hallotta, ez nem lett volna baj, de vérszemet kapott, és elkezdett agitálni, hogy vegyem meg a könyvét...

Mondtam neki, hogy nincs pénzem , valóban szegény vagyok, de jók a könyvei - nem egy rossz kereskedő, mivel nem törődve a kijelentéssel (már, ami anyagi hátteremre vonatkozott) azonnal a kezembe nyomta egy prospektusát ilyen meg olyan információkkal... hogy nézzem meg.
Fene se tudja, hogy került szóba J.M. filmrendező, de mondtam neki, hogy mennyit változik az ember, fiatal koromban nem szerettem J.M. filmjeit, sőt, tán csúnya dolog, de egyszerűen évtizedeken keresztül menekültem, ha meghallottam... függetlenül attól, hogy a világ egy bizonyos részében milyen híres....

Viszont, közöltem - nehogy információ-hiányban szenvedjen - , mostanában több filmjét is láttam az utóbbi évek terméséből és legnagyobb megdöbbenésemre tetszenek az "idős kori" filmjei... na, jó... nem mindent tudok belőle magamévá tenni, de azért emészthető, sőt, időnként röfögve röhögök rajtuk, és azért az már nem semmi, ha valaki eléri ezt nálam.


NBA... folyamatosan tegezett - elvégre az üzlet az üzlet, lehet, hogy van, amelyik földi halandó ettől annyira meghatódik, hogy megveszi a könyvet - és közben megmarkolta a felkaromat is, gondolom, hogy a nyomaték kedvéért... s, közölte velem, hogy ne hülyéskedjek már (na, jó, nem feltétlenül ezekkel a szavakkal), de J.M. X.Y. filmje milyen nagyszerű volt, ugye anno... nem mertem közölni vele, hogy az bizony számomra emészthetetlen... hiába, gáz vagyok, sokszor éreztem már életemben, talán újra meg kellene néznem azt a bizonyos filmet... lehet, hogy 30 év után már felnőttem hozzá... ;-)

Mekkora szerencsém volt, hogy miközben a listácskát olvastam - jött egy újabb palimadárnő és nála is elkezdte az agitációt.
Tényleg kedvelem NBA-t, nincs ezzel az egész nyomulással semmi baj, de nem hiszem, hogy fél Magyarországot tegezni kell azért, hogy mondjuk 2500-ért megvegyen valamit...-

No, ezek voltak a Könyvfesztivállal kapcsolatos előzmények...

Térjünk vissza az Ünnepi Könyvhétre...

mit tesz Isten, slatyizok a téren, az egyik pavilonnál több NBA könyv van, megint rákukkantok, megállapítom a szokásost, jó lenne elmerülni, ha lenne rá időm (naná, hogy nincs, állandóan arra hajazok, hogy milyen nagy terveim vannak, ha nyugdíjas leszek - ilyenkor megpróbálok nem gondolni rá, hogy édesanyám is nyugdíjas, s speckó most ott tart, hogy kis kézi nagyítóval próbálja elolvasni - a tv-újságot...mit mondjak, nehezen megy...)

Szóval ellépek a jelzett pulttól, s csak akkor észlelem, hogy ott egy asztal, ahol csücsül NBA az ismerős vendégeivel (csak azért gondolom, hogy nem egyszerű földi halandókkal, mert ülnek mindannyian, azért ilyenkor a legtöbb asztalnál nem a sima vevők csücsülnek, hanem a dedikálók, a szakmai partnerek stb. stb.) .
NBA-val találkozik a tekintetünk - látom a szemén, hogy valamilyen formában felismer, ő udvarias és kulturált - hangosan mondja; SZIA, én lazán, mintha nagy ember lennék kedvesen intek egyet - és mivel tudom, hogy nincs pénzem, hát elhúzok melegebb éghajlatra a tér túlsó felére...
Mit is mondhatnék ? Vesszek meg, ha NBA tudta, hogy hol is találkoztunk... tudom, halvány fogalma sincs , hogy ki vagyok, azon kívül, hogy valamikor, talán potenciális vevő leszek.

Tényleg kedvelem őt, csak reménykedem, hogy nem lesznek szívproblémái tőlem, mert szegény vagyok.

Elmenő félben kinéztem a téren, hogy én hol fogok dedikálni x év múlva : ;-) khm. na, jó, csak viccelek...
speckó, az az elképzelésem, hogy a Gerbeaud

(http://www.gerbeaud.hu/oldal.php?lang=hu&egyseg=cukraszda&oldal=cukraszda)

mellett szeretném a dedikáló asztalomat... elvégre míg várakoznék 42 napot, hogy valaki velem akarjon dedikáltatni, addig remek lenne, hogy sacc/kábé fél méterre csak kinyúlnék a cuki kitelepült, szabadtéri részébe egy kis sütiért...

vagy nem nyúlnék, hanem nyalnék (fagyit, Teeee!) mert az is most nagy divat, sőt elvárás mostanában.
Az már más kérdés, hogy gusztus kérdése.

Még mindig várom, hogy J.M. felhívjon;
miszerint elképzelhetetlennek tartja a legközelebbi filmjének elkészítését nélkülem - elvégre lámpással se talál még egy ilyen brezsnyevi szemöldökű spinét Pesten, mint amilyen én vagyok...
Egyéb előnyeimről - miszerint belső ellenőrt és smasszert remekül tudnék eljátszani - már ne is beszéljünk... ;-)