Mikor lemerült már a fényképező gép, akkor láttuk Chaplint egy utcasarkon üldögélni a járdaszegélyen - bár kicsit más volt, mint megszoktuk - rádőlt legalább egy zsák liszt ;-)
Itt pedig látható, hogy bizony, bizony eladó az egész világ...
Amihez pedig nem szükséges hozzáfűzni semmit se:
A felejthetetlen élmény számomra egy apuka volt a kisfiával.
A boldogság, az öröm pillanatai oly sokszor megfoghatatlanok, rekonstruálhatatlanok - sajnos itt sem sikerült.
Jó lett volna őket úgy fotózni, ahol egybefűződik a mozdulat, mint gyerekkorunkban, mikor azokat a rajzos lapokat pörgettük egymás után és ezáltal "mozgott" a kép.
Két boldog ember volt. A papa az az igazi olasz, hangos (ahogyan mi kívülről nézve gondoljuk, vagy látjuk őket) lelkes, a kisfiúban pedig a várakozás öröme, a szeme csillogása... és mindez semmi másért, mint a konfetti elhajításáért, repüléséért, szálló látványáért.
A legkedvesebb, legmeghatóbb emlék díját nálam ők ketten nyerték el.
Bejegyzések
Most olvastam egyszerre végig a Velencei bejegyzéseidet. Jó volt "elutazni" egy kicsit így gondolatban. Köszönöm a sok-sok fotót...
VálaszTörlésNagyon jók a fotóid, és látszik, hogy élvezted az egész utat, tél ide vagy oda. Igy érdemes utazni, és ha még lesz alkalmad, hogy "összevonják" az évi ajándékokat, és eljutsz mégegyszer nagyon érdemes a szigeteket hajóval végigjárni.
VálaszTörlésNem tudom lesz-e még több rész, én most megköszönöm a sok szép képet, s élménybeszámolót! Én nem hiszem hogy el fogok ide valaha is jutni, de hát a remény hal meg utoljára, meg soha ne mond, hogy soha...:D
VálaszTörlés"Egy angyalt küldök Neked, tegye szebbé az életed!
VálaszTörlésTegyen pénzt a zsebedbe, vigyen boldogságot a szívedbe!
Vegyenek körül barátok,
BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK!"