2008. november 9., vasárnap

Életünk nagy kérdései : "Mit tehetnék?" ;-)

http://meseorszag.extra.hu/Sunbalazs/


Csukás István:

Sün Balázs

Erdőszélen, erdőszéli
tölgy tövében volt egy ház.
Abban lakott hét süntestvér:

Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Sün Demeter,
Sün Tihamér
s a legkisebb:
Sün Balázs.

Hogyha jól bevacsoráztak
Szűk lett nékik az a ház,
S előfordult ilyenkor,
Hogy kívül rekedt Sün Balázs

Furakodott, nyomakodott
Morgott, perelt dühöngve
Semmit se ért, mit tehetett,
Lefeküdt a küszöbre

Telt az idő, múlt az idő
Éjre éj és napra nap
Egyre többször fordult elő,
hogy a házból a legkisebb kimaradt

„Ebből elég! Torkig vagyok!”
kiáltott fel Sün Balázs
„Sokan vagyunk,
s kicsi nékünk ez a ház”
„Éppen ezért én elmegyek
Szerbusz néktek hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”

Miután így elbúcsúzott
Fogta magát, elindult
Lába nyomán
Porzott a vén gyalogút

Így baktatott, így poroszkált
Szomszéd tölgyig meg sem állt
Ottan aztán sürgött, forgott,
Árkot ásott, falat emelt,
Tetőt ácsolt, ajtót szegelt,
És mire a nap leszállt,
Épített egy kalyibát

„Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok!
Nem tolnak ki
a küszöbre a nagyok!”

Falevélből ágyat vetett
Kényelmeset,
belé feküdt s hortyogott
hogy csörögtek
s remegtek az ablakok

Éjféltájban vihar támadt
Hajlítgatta a vén fákat
Fújt a szél nagy zajjal ám
S arra ébredt, hogy zörögnek
A kalyiba ajtaján
„Ki az? – szólt ki fogvacogva -
Ki kopogtat éjnek idején?”
„Mi vagyunk az – szóltak kintről
Mi vagyunk a hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”

„Elvitte a szél a házunk,
engedjél be,
ázunk-fázunk idekinn,
csurom víz a kabát rajtunk
és az ing”

„Jól van, jól van
- szólt Sün Balázs –
Jövök már”
S fordult a kulcs, nyílt a zár.

Betódultak mind a hatan
Tele lett a kalyiba
Kérdezte is Sün Tihamér:
„Mondd csak testvér,
nincs csak ez az egy szoba?”

Lefeküdtek, elaludtak
S arra ébredt Sün Balázs:
Újra kicsi lett a ház!
Mert az éjjel ide-oda lökődve
Kiszorult a küszöbre.

„Ejnye! – mondta fejvakarva –
Mit tehetnék? Megnövök!
S akkor talán nem lesz ágyam,
Nem lesz párnám a küszöb!”

9 megjegyzés:

  1. Mint egy híres báró... hajunknál fogva, magunkat...

    VálaszTörlés
  2. Milyen szèp, màr szinte elfelejtettem, pedig olyan sokszor olvastam a gyerekeknek.

    VálaszTörlés
  3. Ezt most újra mesélem az unokámnak.:) Nagyon szerették a gyerekeim is.:)

    VálaszTörlés
  4. Hogy kicsinyetted le a cicust?Nekem marha nagy lett:(

    VálaszTörlés
  5. öhm... nem látom az enyimet kicsinek, mindjárt megnézem a Tiédet...
    nem kicsinyítettem semmit, simán átmásoltam Trudiét, és ilyen lett, amilyen.

    VálaszTörlés
  6. De édes ez a sünis vers :-)
    Macskatenyésztésbe fogtál? :-)

    VálaszTörlés
  7. Nekem ehhez a meséhez nagyon kellemes emlékeim fűződnek!:D Ezt adták elő a legkissebb lányomék a nagycsoportos évzárón...olyan édesek voltak!...húúú de régen volt!

    VálaszTörlés
  8. Ó, Sün Balázs! Ábel nő még egy kicsit, és olvasgatom majd neki!

    VálaszTörlés