Családtag írja, jön ma hozzá látogatóba az édesapja.
(Nem gondolom úgy, hogy valaki, ha nem volt jó férjnek - akkor attól még rossz apa is lenne, a kettőt nem kell összekeverni - bár, ez bonyolult téma, nem merülnék el benne)
Kérdeztem, mégis mennyi óra felé érkezik
(öhmmm.... csak, hogy lekapjam magamról a trottyos, ámde rendkívűl kényelmes nadrágot és nem ártana megfésülködni se... nem azért, hogy neki tetsszek, mert ez nem érdekes már több mint húsz éve, de ne nézzek már úgy ki, mint Szörnyella de Frász...)
válasz: kb. 15 óra körül.
Hmmm.... akkor legalább fél 4 lesz mire ideér, mert érik a szederfa és ő ilyenkor "legelni" szokott (amit magam is meg tudok érteni) szóval a szederfa és a kertkapu közötti kb. 4-5 méter távolságot ennyi idő alatt fogja megtenni.
Boldog lesz és elégedett, csillogni fog a szeme, lilák az újjai (ha a 3. feleségnek peche van, akkor az inge is ;-) és roppantul dicsekedni fog, hogy milyen rengeteg szedret nyomott le.
Bonyolult a helyzet, mert anyukám is jön kertészkedni. No, nem baj, nem utálják egymást.
Most úgy elmerengtem (ennek nincs köze a volt férj látogatásához, nem kell félreérteni), hogy legutóbb valahol olvastam, hogy "a rendetlen nők jók az ágyban" - hmmm.... vajon anyám komolyan gondolja-e, hogy nekem rendet kellene raknom?... ;-)
Szerénységem határtalan ;-)
Azért nem minden péntek ilyen nálunk...
Más családoknál más a péntek.
Tudom, hogy van, ahol szigorúan a péntek a takarítási nap.
Ha nyár van, ha tél, ha fúj a szél, ha kánikula van, nem változtatnak a programon.
Mert rendnek köll lenni.
Nem lehet takarítani csütörtökön v. szombaton.
Akkor felborulna a rend, (vagy a rendszer?) mint olyan.
Milyen ciki lenne, hogy egy nappal kevesebb, vagy egy nappal többnyi port takarítanának fel.
Hát, nem is tudom... egy életen át kimondatlan v. kimondott előírások szerint élni.
Semmi lazaság.
Nyista kedv és hajlam egyéb dolgokra, avagy fenntartva a rugalmas változtatás jogát.
Nem tudnak ezek élni ;-)
Bár, szó se róla mindezt - portalanul teszik.
:-) :-) :-)
2009. május 29., péntek
2009. május 28., csütörtök
az Egy fiúról
című filmet ma délelőtt vetítették a tv-ben - a Hugh Grant rajongók nagy örömére.
Nos, ez a film kicsit több, mint amit a Grant filmektől szoktunk kapni - értsd úgy, hogy bár jelentősen van benne humor, de azért bölcs gondolatok is elhangzanak benne.
H.G. szerepe szerint egy önző f@szkalap, akinek felszínes az élete, s legújabb ötlete az ismerkedésre (ami persze, ne legyen hosszú távú azért), hogy a gyermeküket egyedül nevelő hölgyek összejövetelére megy könnyű préda-szerzés céljából...
Így még nevezhetnénk séma-szerűnek a történetet, minden vicces fordulatával együtt, onnantól kezd kicsit más lenni, mint egy megszokott H.G. film, hogy a sors összehozza egy kisfiúval, aki a szokásos módon magányos az iskolai közegben, valahogy kilóg onnan (ismerős a dolog, a szürke hétköznapokból is, minden iskolában, vagy osztályban van ilyen - nálunk is)
édesanyja meg nem egy könnyű eset, félig az öngyilkosság és az idegbaj határán lavírozik.
Nem, nem fog "összejönni" H.G. és a bolondos hippi-kinézetű mama...
Azért néhány ízelítő a filmből;
A kisfiú ráveszi őket, hogy menjenek el együtt ebédelni.
"Anya nagyon csinosan nézett ki, sikerült rábeszélnem, hogy vegye fel a klassz szőrös pulcsiját"
H.G.: "A nő nagyon furi volt, valami jeti-szerű jelmezben érkezett" :-) :-)
Piknikelés a mama barátnőjével és a kisfiúval.
(Anyuka nincs jelen, éppen öngyilkosságot követ el - csak amúgy, nehogy már nyugodtan érkezzél meg egy kirándulásról)
Piknik-kosár H.G. kivesz belőle valami fura izét:
- "Mi ez?"
- "Anya kenyere, ő sütötte"
H.G.: - "és jó?"
- "nem, de egészséges".
Ezek után a kiskölök fogja a kenyeret, elmegy a tóhoz a kacsákat etetni, mivel kemény a kenyér kérge (is), ezért nem bajlódik vele, az egész veknit behajítja a tóba, mire az egyik kacsa szó szerint feldobja a tappancsait... a vízben békésen úszik a "kenyér", s mellette a lábaival égnek álló kacsa.
Nem igazán értem, hogy bizonyos filmeket miért napközben adnak le, illetve miért éjszaka.
Előbbi esetben csak az látja, aki nem dolgozik, utóbbi esetben pedig, ha látja, akkor nem tud elmenni dolgozni.... nos... igen... persze, tudom, hogy létezik video.
De ez a film simán elment volna esti filmként is. Vagy, lehet, hogy leadták valamikor csak én nem láttam???
Persze, tudom, hogy napközben is kell filmeket adni.
Azért nem tartom szerencsésnek a film címét... hát, minden csak nem figyelemfelkeltő.
A film elején, közben H.G. szerepe szerint - míg seggfej - hangoztatja, hogy ő bizony egy sziget (értsük úgy, hogy csak magának van, nem érdekli semmi más igazán), s a film végén összegzés, (tán romantikus felhangként okulásunkra), hogy "senki sem sziget"
...vagy legalábbis nem élhetünk úgy.
H.G. rajongók, ha tudjátok nézzétek meg legközelebb ezt a filmet, aki pedig nem H.G. rajongó, az pedig különösen, nemcsak a felszínes vicces színészt fogjátok látni.
Utóirat:
Gyerekkoromban vidéken rokonok esküvőt tartottak - hagyományos, sátorosat, sok ember, nagy nyüzsgés - miegymás.
Persze, hogy ne legyünk láb alatt mi, gyerekek hát, össze lettünk "csapva" béna városiak, talpraesett helybeliek... mit lehet ilyenkor nézegetni - hát az állatokat.
Akkor kerültem először és utoljára kézzel fogható közelségbe a kiskacsákkal.
A kacsa ugye úszik... vagy nem okoz neki gondot a dolog.
Mit is mondjak, jó játéknak tűnt a nagy fehér lavórba hajigálni a pelyhes kiskacsákat... hát, igen, életemben először talán akkor léptem le a felelősségre vonás elől, mikor sürgősen keresni kezdtem a felnőttek társaságát, nehogy kiderüljön, hogy én voltam az a kegyetlen, rossz, gonosz, aki az egyik kiskacsát lesántította...
Milyen, de milyen sokáig furdalt a lelkiismeret - na, ez most előjött a film kapcsán.
Elképzeltem, ha ilyen kicsi lennék, akkor milyen rémisztő, ha jön egy röhögő óriás, aki egy nagy fehér hideg izébe hajigál, amiben kicsi víz van...
no, persze, az se lehet nagy élmény, ha gyanútlanul úszkálunk és fejbe tosznak egy hatalmas kőkemény kenyérrel...
Nos, ez a film kicsit több, mint amit a Grant filmektől szoktunk kapni - értsd úgy, hogy bár jelentősen van benne humor, de azért bölcs gondolatok is elhangzanak benne.
H.G. szerepe szerint egy önző f@szkalap, akinek felszínes az élete, s legújabb ötlete az ismerkedésre (ami persze, ne legyen hosszú távú azért), hogy a gyermeküket egyedül nevelő hölgyek összejövetelére megy könnyű préda-szerzés céljából...
Így még nevezhetnénk séma-szerűnek a történetet, minden vicces fordulatával együtt, onnantól kezd kicsit más lenni, mint egy megszokott H.G. film, hogy a sors összehozza egy kisfiúval, aki a szokásos módon magányos az iskolai közegben, valahogy kilóg onnan (ismerős a dolog, a szürke hétköznapokból is, minden iskolában, vagy osztályban van ilyen - nálunk is)
édesanyja meg nem egy könnyű eset, félig az öngyilkosság és az idegbaj határán lavírozik.
Nem, nem fog "összejönni" H.G. és a bolondos hippi-kinézetű mama...
Azért néhány ízelítő a filmből;
A kisfiú ráveszi őket, hogy menjenek el együtt ebédelni.
"Anya nagyon csinosan nézett ki, sikerült rábeszélnem, hogy vegye fel a klassz szőrös pulcsiját"
H.G.: "A nő nagyon furi volt, valami jeti-szerű jelmezben érkezett" :-) :-)
Piknikelés a mama barátnőjével és a kisfiúval.
(Anyuka nincs jelen, éppen öngyilkosságot követ el - csak amúgy, nehogy már nyugodtan érkezzél meg egy kirándulásról)
Piknik-kosár H.G. kivesz belőle valami fura izét:
- "Mi ez?"
- "Anya kenyere, ő sütötte"
H.G.: - "és jó?"
- "nem, de egészséges".
Ezek után a kiskölök fogja a kenyeret, elmegy a tóhoz a kacsákat etetni, mivel kemény a kenyér kérge (is), ezért nem bajlódik vele, az egész veknit behajítja a tóba, mire az egyik kacsa szó szerint feldobja a tappancsait... a vízben békésen úszik a "kenyér", s mellette a lábaival égnek álló kacsa.
Nem igazán értem, hogy bizonyos filmeket miért napközben adnak le, illetve miért éjszaka.
Előbbi esetben csak az látja, aki nem dolgozik, utóbbi esetben pedig, ha látja, akkor nem tud elmenni dolgozni.... nos... igen... persze, tudom, hogy létezik video.
De ez a film simán elment volna esti filmként is. Vagy, lehet, hogy leadták valamikor csak én nem láttam???
Persze, tudom, hogy napközben is kell filmeket adni.
Azért nem tartom szerencsésnek a film címét... hát, minden csak nem figyelemfelkeltő.
A film elején, közben H.G. szerepe szerint - míg seggfej - hangoztatja, hogy ő bizony egy sziget (értsük úgy, hogy csak magának van, nem érdekli semmi más igazán), s a film végén összegzés, (tán romantikus felhangként okulásunkra), hogy "senki sem sziget"
...vagy legalábbis nem élhetünk úgy.
H.G. rajongók, ha tudjátok nézzétek meg legközelebb ezt a filmet, aki pedig nem H.G. rajongó, az pedig különösen, nemcsak a felszínes vicces színészt fogjátok látni.
Utóirat:
Gyerekkoromban vidéken rokonok esküvőt tartottak - hagyományos, sátorosat, sok ember, nagy nyüzsgés - miegymás.
Persze, hogy ne legyünk láb alatt mi, gyerekek hát, össze lettünk "csapva" béna városiak, talpraesett helybeliek... mit lehet ilyenkor nézegetni - hát az állatokat.
Akkor kerültem először és utoljára kézzel fogható közelségbe a kiskacsákkal.
A kacsa ugye úszik... vagy nem okoz neki gondot a dolog.
Mit is mondjak, jó játéknak tűnt a nagy fehér lavórba hajigálni a pelyhes kiskacsákat... hát, igen, életemben először talán akkor léptem le a felelősségre vonás elől, mikor sürgősen keresni kezdtem a felnőttek társaságát, nehogy kiderüljön, hogy én voltam az a kegyetlen, rossz, gonosz, aki az egyik kiskacsát lesántította...
Milyen, de milyen sokáig furdalt a lelkiismeret - na, ez most előjött a film kapcsán.
Elképzeltem, ha ilyen kicsi lennék, akkor milyen rémisztő, ha jön egy röhögő óriás, aki egy nagy fehér hideg izébe hajigál, amiben kicsi víz van...
no, persze, az se lehet nagy élmény, ha gyanútlanul úszkálunk és fejbe tosznak egy hatalmas kőkemény kenyérrel...
2009. május 26., kedd
Jenson Button az idei Forma 1-ben tarol
és igencsak feljövőben van...
Volt idő, mikor gondolkodtam azon, hogy befogadjam-e őt a családomba...
;-) ;-) ;-)
de, végül úgy döntöttem, hogy magyar lánynak magyar fiú kell :-)
tudjátok, ösztönöznek rá, hogy a közértben is a magyar terméket részesítsük előnyben, és a külföldit bojkottáljuk...
No, érzem; - én sem fogok már Monte Carlóban a pálmafa alatt ücsörögve koktélt kortyolgatni...
valami más utat-módot kell találnom a világhír felé...
:-) :-) :-)
Azért ne búsulj Jenson, kedvelünk és drukkolunk Neked !
(Ja, döntésemben az is befolyásolt, hogy Button-papa rendszeresen a futamokon rózsaszínű ingben jelenik meg, hát, mégis, hogy mutatott volna így mellettem miközben drukkolunk???)
Volt idő, mikor gondolkodtam azon, hogy befogadjam-e őt a családomba...
;-) ;-) ;-)de, végül úgy döntöttem, hogy magyar lánynak magyar fiú kell :-)
tudjátok, ösztönöznek rá, hogy a közértben is a magyar terméket részesítsük előnyben, és a külföldit bojkottáljuk...
No, érzem; - én sem fogok már Monte Carlóban a pálmafa alatt ücsörögve koktélt kortyolgatni...
valami más utat-módot kell találnom a világhír felé...
:-) :-) :-)
Azért ne búsulj Jenson, kedvelünk és drukkolunk Neked !
(Ja, döntésemben az is befolyásolt, hogy Button-papa rendszeresen a futamokon rózsaszínű ingben jelenik meg, hát, mégis, hogy mutatott volna így mellettem miközben drukkolunk???)
2009. május 24., vasárnap
Telefon(óóóó)
Néhány napja felhívtam telefonon a nyugdíjas édesanyám lakását.
Számomra ismeretlen női hang jelentkezett;
- Országgyűlés - Jó Napot Kívánok!
NAAA!
- VÉGRE!
Ők is kezdik már kicsit összébb húzni magukat !!!
Azért azon elgondolkodtam, hogyan férnek el harmincvalahánynégyzetméteren??? ;-)
Habár,
tulajdonképpen
lényegében,
ha
jól
belegondolok
nekem
azért
lennének
további
ötleteim
:-) :-) :-)
Az "A" típus nem volt észlelhető a zöld növényzetben... ;-)
a "D" típussal meg csak óvatosan! Erősen odúadóra érdemlegesnek tűnik, még a bejárata is nagy... ;-)
Számomra ismeretlen női hang jelentkezett;
- Országgyűlés - Jó Napot Kívánok!
NAAA!
- VÉGRE!
Ők is kezdik már kicsit összébb húzni magukat !!!
Azért azon elgondolkodtam, hogyan férnek el harmincvalahánynégyzetméteren??? ;-)
Habár,
tulajdonképpen
lényegében,
ha
jól
belegondolok
nekem
azért
lennének
további
ötleteim
:-) :-) :-)
Az "A" típus nem volt észlelhető a zöld növényzetben... ;-)
a "D" típussal meg csak óvatosan! Erősen odúadóra érdemlegesnek tűnik, még a bejárata is nagy... ;-)
2009. május 21., csütörtök
Jogász a családban ... ;-) ;-) ;-) ha-ha-ha...
A következő internetes gyöngyszemet, nagy-nagy hálával megköszönném P-nek, hogy elküldte, mit mondjak... élveztem...
Ezúttal felkérném, a
- 18 év alattiakat (siccc !)
- mélységesen vallásos barátnéimat,
- a túlzottan "széplelkűeket" - bár ez utóbbi nem áll tőlem sem távol... ;-)
- a prűdeket,
hogy ne olvassák el (annyira fogadnék, hogy mégis... mert, hogy ők is emberek... legfeljebb pirulnak egyet, speckó én röhögtem...)
Viszont pár napig nem jövök garantáltan, mert helyzet van itthon, az is vicces a maga módján - épp az elébb írta egy kolléganőm, hogy fuldokolt a kacagástól a legújabb "Velem mindig történik valami" sztori kapcsán - de, egyenlőre úgy érzem, hogy ez utóbbi történet talán nem publikus...
Tehát, marad Nektek, a bevállalós bátraknak a jogász a családban... ;-)
Ja, egy az egyben másoltam be, semmi javítás, gépelési, v. egyéb hibák miatt:
"2009.05.07. 12:23 Professor Pizka
Jogász a családban, itt egy egyszerű szerződésminta :-)
Jegyzőkönyv és megállapodás
Mely készült 2009. április 8. napján a ... címen a lakás nagyszobájában végrehajtandó szexuális aktus körülményeinek előzetes meghatározásáról
Jelen vannak:
-... (továbbiakban: férfi)
-... (továbbiakban: nő)
A felek megállapodnak, hogy a mai napon 16:00 és 17:30 óra között szexuális tevékenységet folytatnak, amelyben szerepelni fog legalább 2 (kettő) vaginális közösülés. Felek kikötik, hogy a vaginális közösülésre a Katolikus Egyház "elhálás" jogintézményének a definícióját tekintik követendőnek, azzal az eltéréssel, hogy a szexuális tevékenységet nem előzi meg házasságkötés és gumióvszert is használnak. A gumióvszer beszerzése a férfi kötelessége és költsége. Gumióvszer nemléte esetén a nő szabadon dönthet az aktus folytatásáról és annak feltételeiről. Amennyiben úgy dönt hogy az aktust nem folytatja, a férfinak 5 (öt) perc magányra van joga a kisszobában.
Az aktust a felek oly módon kezdik meg, hogy a férfi a nőt simogatja, túlzó, helyenként valótlan állításokat tényként ad elő (továbbiakban: bók). Ez a tevékenység a férfi részéről a Ptk. szerint ajánlattételnek minősül, azonban nem a bókok tartalmára, hanem a szexuális aktus lefolytatására vonatkozóan.
A férfi kötelezi magát hogy a nő erogén zónáit legalább 10 (tíz) percig stimulálja. Az erogén zónák kijelölése és a stimuláció módjának meghatározása (A Ptk vállalkozói szerződésre vonatkozó szabályaira való utalással) a nő feladata. A férfi ezekre az utasításokra észrevételt tehet, azonban már előre tudomásul veszi, hogy ez esetben elveszti utasítási jogát az ezt követő nő által végrehajtott stimulációs fázisban.
A nő a férfi erogén zónáját a szükséges mértékben stimulálja. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a stimuláció kellő fokot ért el, opciós joggal bír arra, hogy a stimulációt félbeszakítva a férfit a közösülés azonnali megkezdésére hívja fel, azonban ez esetben az óvszer felhelyezésének feladata rá hárul.
A felek kikötik, hogy a közösülés színhelye a nagyszoba padlóján található szőnyeg, illetve szükség szerint a környező bútordarabok. felek ezeket az objektumokat megtekintették, saját céljaikra mindenben alkalmasnak találták. A nő már most kifejezetten állítja, hogy a szőnyegen "morzsát", "szöszt" illetőleg bármilyen egyéb zavaró objektumot nem talált és a továbbiakban lemond arról a jogáról, hogy ilyenekre észrevételeket tegyen.
A közösülést az óvszer felhelyezése után lehet megkezdeni.
A közösüléskor végzett alternáló csípőmozgást úgy kell végezni, hogy az azt leíró szinuszfüggvény y tengelyét mindvégig a pénisz alkossa. Amennyiben ez a körülmény nem áll fenn a közösülés időtartama alatt, akkor a nő kötelezettséget vállal arra, hogy legfeljebb közösülésenként 2 (kettő) alkalommal pótstimulációt végez. Orális pótstimulációra nincsen lehetőség akkor, ha az óvszer spermicid bevonattal kezelt az erre irányuló felhívás semmisnek tekintendő.
Az alternáló mozgás időtartama legalább 10 (tíz) perc, mely csak abban az esetben csökkenthető, ha a nőnek ez idő alatt orgazmusa van, vagy egyéb okból erős hüvelyizom-összehúzódásokat végez. Az ebből eredő korábbi befejezésért a nő semmilyen kártérítési igényt nem érvényesíthet.
Mindkét félnek joga van az aktus során 2 (kettő) alkalommal az aktus testhelyzetének megváltoztatását kezdeményezni.
Amennyiben a nőnek már volt oragzmusa a férfi javaslatot tehet a férfi orgaumusának körülményeire. A nő már most előre hozzájárul bármilyen megoldáshoz amely az arcát, illetve száját nem érinti. A nő fenntartja magának a jogát hogy az aktus alkalmával bármilyen megoldásba beleegyezzen. A beleegyezés körülményeként fellépő esztétikai, higiéniai állapot kezelése a nő felelőssége. Férfi már most kijelenti, hogy a kád tiszta és a rózsaszín törölközőt most vette ki a szekrényből.
Felek kijelentik hogy további aktusra vagy aktusokra jelen aktus lezárásának függvényében külön megállapodást kötnek. Amennyiben jelen aktust folytatnák és újabb aktus jönne létre, a felek ezen ráutaló magatartásukat egyező, hibátlan akaratnyilatkozatnak tekintik, és azzal kapcsolatban kölcsönösen minden reklamációs és egyéb igényükről lemondanak. A ráutaló magatartással létrejött aktus körülményeire jelen megállapodás szabályait tekintik irányadónak, melytől azonban egyező akaratnyilatkozattal vagy együttes ráutaló magatartással eltérhetnek, kivéve az óvszerhasználat szabályait melyeket a felek minden körülmények között kötelezőként vállalnak.
A felek az aktus körülményeivel kapcsolatban titoktartást fogadnak, ide nem értve a jól látható, egyértelmű külsérelmi nyomokkal (kiszívott nyak, lehorzsolt térd stb) való diszkrét dicsekvést illetőleg az azokra vonatkozó kitalált történetek előadását
A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai irányadóak.
A felek jelen nyilatkozatot közös elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írják alá.
kmf
ph
....
férfi
....
nő"
Most csak halkan hozzátenném, hogy fiatalkoromban bár forró vérűnek voltam mondható - ez utóbbi alatt nem az un ."egyéjszakás" kalandokat értem, hanem azt, hogy férfi tőlem nem hallotta, hogy "neeeee , mert fáj a fejem szívem..."
de, mivel mindig is klotyi problémáim voltak, hát előfordult egyszer velem, hogy azt hittem, hogy meghalok, míg hazaérek...
s, mikor mégis,
és tényleg,
akkor elégedett sóhaj után,
csak egy mondat hagyta el a számat:
Istenem... ez felért egy ORGAZMUSSAL... :-)
Kedves ismerőseim problémáim kapcsán mindig vígasztalni akarnak - ezt mondják:
- milyen jó Neked, hogy ilyen jól működik a VESÉD,
a válasz mindig ugyanez:
- az hagyján, de milyen rosszul működik a HÓLYAGOM...
;-)
Ezúttal felkérném, a
- 18 év alattiakat (siccc !)
- mélységesen vallásos barátnéimat,
- a túlzottan "széplelkűeket" - bár ez utóbbi nem áll tőlem sem távol... ;-)
- a prűdeket,
hogy ne olvassák el (annyira fogadnék, hogy mégis... mert, hogy ők is emberek... legfeljebb pirulnak egyet, speckó én röhögtem...)
Viszont pár napig nem jövök garantáltan, mert helyzet van itthon, az is vicces a maga módján - épp az elébb írta egy kolléganőm, hogy fuldokolt a kacagástól a legújabb "Velem mindig történik valami" sztori kapcsán - de, egyenlőre úgy érzem, hogy ez utóbbi történet talán nem publikus...
Tehát, marad Nektek, a bevállalós bátraknak a jogász a családban... ;-)
Ja, egy az egyben másoltam be, semmi javítás, gépelési, v. egyéb hibák miatt:
"2009.05.07. 12:23 Professor Pizka
Jogász a családban, itt egy egyszerű szerződésminta :-)
Jegyzőkönyv és megállapodás
Mely készült 2009. április 8. napján a ... címen a lakás nagyszobájában végrehajtandó szexuális aktus körülményeinek előzetes meghatározásáról
Jelen vannak:
-... (továbbiakban: férfi)
-... (továbbiakban: nő)
A felek megállapodnak, hogy a mai napon 16:00 és 17:30 óra között szexuális tevékenységet folytatnak, amelyben szerepelni fog legalább 2 (kettő) vaginális közösülés. Felek kikötik, hogy a vaginális közösülésre a Katolikus Egyház "elhálás" jogintézményének a definícióját tekintik követendőnek, azzal az eltéréssel, hogy a szexuális tevékenységet nem előzi meg házasságkötés és gumióvszert is használnak. A gumióvszer beszerzése a férfi kötelessége és költsége. Gumióvszer nemléte esetén a nő szabadon dönthet az aktus folytatásáról és annak feltételeiről. Amennyiben úgy dönt hogy az aktust nem folytatja, a férfinak 5 (öt) perc magányra van joga a kisszobában.
Az aktust a felek oly módon kezdik meg, hogy a férfi a nőt simogatja, túlzó, helyenként valótlan állításokat tényként ad elő (továbbiakban: bók). Ez a tevékenység a férfi részéről a Ptk. szerint ajánlattételnek minősül, azonban nem a bókok tartalmára, hanem a szexuális aktus lefolytatására vonatkozóan.
A férfi kötelezi magát hogy a nő erogén zónáit legalább 10 (tíz) percig stimulálja. Az erogén zónák kijelölése és a stimuláció módjának meghatározása (A Ptk vállalkozói szerződésre vonatkozó szabályaira való utalással) a nő feladata. A férfi ezekre az utasításokra észrevételt tehet, azonban már előre tudomásul veszi, hogy ez esetben elveszti utasítási jogát az ezt követő nő által végrehajtott stimulációs fázisban.
A nő a férfi erogén zónáját a szükséges mértékben stimulálja. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a stimuláció kellő fokot ért el, opciós joggal bír arra, hogy a stimulációt félbeszakítva a férfit a közösülés azonnali megkezdésére hívja fel, azonban ez esetben az óvszer felhelyezésének feladata rá hárul.
A felek kikötik, hogy a közösülés színhelye a nagyszoba padlóján található szőnyeg, illetve szükség szerint a környező bútordarabok. felek ezeket az objektumokat megtekintették, saját céljaikra mindenben alkalmasnak találták. A nő már most kifejezetten állítja, hogy a szőnyegen "morzsát", "szöszt" illetőleg bármilyen egyéb zavaró objektumot nem talált és a továbbiakban lemond arról a jogáról, hogy ilyenekre észrevételeket tegyen.
A közösülést az óvszer felhelyezése után lehet megkezdeni.
A közösüléskor végzett alternáló csípőmozgást úgy kell végezni, hogy az azt leíró szinuszfüggvény y tengelyét mindvégig a pénisz alkossa. Amennyiben ez a körülmény nem áll fenn a közösülés időtartama alatt, akkor a nő kötelezettséget vállal arra, hogy legfeljebb közösülésenként 2 (kettő) alkalommal pótstimulációt végez. Orális pótstimulációra nincsen lehetőség akkor, ha az óvszer spermicid bevonattal kezelt az erre irányuló felhívás semmisnek tekintendő.
Az alternáló mozgás időtartama legalább 10 (tíz) perc, mely csak abban az esetben csökkenthető, ha a nőnek ez idő alatt orgazmusa van, vagy egyéb okból erős hüvelyizom-összehúzódásokat végez. Az ebből eredő korábbi befejezésért a nő semmilyen kártérítési igényt nem érvényesíthet.
Mindkét félnek joga van az aktus során 2 (kettő) alkalommal az aktus testhelyzetének megváltoztatását kezdeményezni.
Amennyiben a nőnek már volt oragzmusa a férfi javaslatot tehet a férfi orgaumusának körülményeire. A nő már most előre hozzájárul bármilyen megoldáshoz amely az arcát, illetve száját nem érinti. A nő fenntartja magának a jogát hogy az aktus alkalmával bármilyen megoldásba beleegyezzen. A beleegyezés körülményeként fellépő esztétikai, higiéniai állapot kezelése a nő felelőssége. Férfi már most kijelenti, hogy a kád tiszta és a rózsaszín törölközőt most vette ki a szekrényből.
Felek kijelentik hogy további aktusra vagy aktusokra jelen aktus lezárásának függvényében külön megállapodást kötnek. Amennyiben jelen aktust folytatnák és újabb aktus jönne létre, a felek ezen ráutaló magatartásukat egyező, hibátlan akaratnyilatkozatnak tekintik, és azzal kapcsolatban kölcsönösen minden reklamációs és egyéb igényükről lemondanak. A ráutaló magatartással létrejött aktus körülményeire jelen megállapodás szabályait tekintik irányadónak, melytől azonban egyező akaratnyilatkozattal vagy együttes ráutaló magatartással eltérhetnek, kivéve az óvszerhasználat szabályait melyeket a felek minden körülmények között kötelezőként vállalnak.
A felek az aktus körülményeivel kapcsolatban titoktartást fogadnak, ide nem értve a jól látható, egyértelmű külsérelmi nyomokkal (kiszívott nyak, lehorzsolt térd stb) való diszkrét dicsekvést illetőleg az azokra vonatkozó kitalált történetek előadását
A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai irányadóak.
A felek jelen nyilatkozatot közös elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írják alá.
kmf
ph
....
férfi
....
nő"
Most csak halkan hozzátenném, hogy fiatalkoromban bár forró vérűnek voltam mondható - ez utóbbi alatt nem az un ."egyéjszakás" kalandokat értem, hanem azt, hogy férfi tőlem nem hallotta, hogy "neeeee , mert fáj a fejem szívem..."
de, mivel mindig is klotyi problémáim voltak, hát előfordult egyszer velem, hogy azt hittem, hogy meghalok, míg hazaérek...
s, mikor mégis,
és tényleg,
akkor elégedett sóhaj után,
csak egy mondat hagyta el a számat:
Istenem... ez felért egy ORGAZMUSSAL... :-)
Kedves ismerőseim problémáim kapcsán mindig vígasztalni akarnak - ezt mondják:
- milyen jó Neked, hogy ilyen jól működik a VESÉD,
a válasz mindig ugyanez:
- az hagyján, de milyen rosszul működik a HÓLYAGOM...
;-)
Giccs vagy sem - megérkezett!
a kisgyerekek pedig imádni fogják :-)
"Nem mindennapi városalapításra került sor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Hagyó Miklós városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és dr. Persányi Miklós állatkerti főigazgató ma délután adták át ugyanis a tengerimalacok városát, amely az Állatsimogató szomszédságában kapott helyet. A „város” elnevezést ebben az esetben szó szerint kell érteni, mert a több száz, a szó szoros értelmében „tengernyi” tengerimalac számára miniatűr házak, középületek és egyéb létesítmények, utcák és terek valódi rendszeréből álló lilliputi várost hoztak létre az állatkerti munkatársak. Van itt városháza, csemegebolt, óvoda, buszmegálló (sőt, busz is), malom, a tengerimalacok „hősét” mintázó köztéri szobor és minden egyéb, amire az „urbánus” tengerimalacoknak szükség lehet.
Nekem, mint "tiszteletbeli" gyermeknek, ha lesz egy kis manim, hát ott a helyem...
"Nem mindennapi városalapításra került sor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Hagyó Miklós városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és dr. Persányi Miklós állatkerti főigazgató ma délután adták át ugyanis a tengerimalacok városát, amely az Állatsimogató szomszédságában kapott helyet. A „város” elnevezést ebben az esetben szó szerint kell érteni, mert a több száz, a szó szoros értelmében „tengernyi” tengerimalac számára miniatűr házak, középületek és egyéb létesítmények, utcák és terek valódi rendszeréből álló lilliputi várost hoztak létre az állatkerti munkatársak. Van itt városháza, csemegebolt, óvoda, buszmegálló (sőt, busz is), malom, a tengerimalacok „hősét” mintázó köztéri szobor és minden egyéb, amire az „urbánus” tengerimalacoknak szükség lehet.
A világ legnagyobb tengerimalac városában összesen 32 aprócska építmény és egyéb műtárgy található: valamennyit Mónus Béla fafaragó művész készítette. A fatornyos mini épületek kialakításához Kós Károly tervrajzait, és részben az építész megvalósult műveit, így például a Wekerle-telep egyes építményeit, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületét, illetve az alszegi „Varjúvárat” vette alapul. Így a tengerimalac város épületei illeszkednek az Állatkert épített környezetéhez is, mivel az „igazi” állatházak nagy részét is Kós Károly tervezte (többnyire Zrumeczky Dezsővel közösen). A tengerimalac város utcái természetesen nevet is kaptak, ezeket utcanévtáblák jelölik.
Az állatkerti munkatársak elsősorban a gyerekeket szeretnék megörvendeztetni a tengerimalac várossal, így nem véletlen, hogy az új létesítmény éppen a családok által leginkább kedvelt állatsimogató szomszédságába került, írja az állatkert közleménye. Maguk a tengerimalacok természetesen nem sokat törődnek új lakhelyük építészeti stílusával, azt viszont nagy örömmel fogadják, hogy tágas és változatos életteret biztosítottak a számukra. Fontos szempont az is, hogy az állatok nagy csoportokban élnek, szemben a házikedvencként tartott tengerimalacokkal, amelyek általában magányosan tengetik életüket. A tengerimalacok társas állatok, és a tengerimalac városban végre alkalom is nyílik az állatok társas életének megfigyelésére, amire az otthoni terráriumokban nemigen nyílik lehetőség. Az állatkerti munkatársak egyébként arra is törekedtek, hogy a tengerimalacok sokszínűségét is bemutassák a nagyközönségnek. Így a város lakosai között több színváltozat képviselőit is megfigyelhetik a látogatók.
A tengerimalac város szomszédságában felépült egy tengerimalac falu is: ebben a kifutóban a Dél-Amerikában kifejezetten húsuk miatt nemesített „óriás” tengerimalacok kaptak helyet. Ezek az állatok persze csak a normál méretű tengerimalacokhoz képest óriásiak, testtömegük akár másfél-kétszerese is lehet a szokásosnak."
Ezt a fotót nem lehet jól kinagyítani, csak tudósítanám a rosszul látóknak, az utcatábla felirata: Dagadt malac útja... az épület felirata, ahova vagy bemegy a malacka vagy mellé éppen az pediglen a Gimnázium... ;-)
Forrás:
Nekem, mint "tiszteletbeli" gyermeknek, ha lesz egy kis manim, hát ott a helyem...
2009. május 20., szerda
A másik kedvenc virág
amely változatosságával, sokrétűségével tulajdonképpen az első helyen áll:- elvarázsol - ellágyul az ember a látványától - csodásan szép zártan, kinyíltan egyaránt, ahogy a napfény hatására kitárulkozik, s mikor eltűnik a nap, hát bezárul újra, minden titkával együtt.
Maga a megfejthetetlen csoda.
Mikor elvirágoznak ezek a szépségek, akkor nyílni kezdenek a légies íriszek :-)
Az egyik kedvenc virág
De, a királynő közülük számomra "Ő":
De, tetszik (tetszene) még
- a hófehér,
- az egyszínű sárga mindenféle árnyalata,
- a bordó !!!
- a poshadt rózsaszín
- meg a...
- és a....
- aztán meg még...
(A szomszédban lakik Gombóc Artúr, láttam, hogy csokipapírokat ásott el a kertben és most locsolja...
én is, én is, én is... !!! )
2009. május 19., kedd
A nap üzenete
Mikor csipásan félkómában kinyitottam ma a leveleimet, akkor teljesen feldobódtam az egyik üzenet láttán.
D. átküldte a mellékelt fotót nekem, azt fűzve hozzá,
(ismer engem valahonnan, meg a dühöngéseimet, mikor ostobasággal, vagy totál értelmetlen dolgokkal találkozom...)
hogy úgy gondolja, hogy én ezt a bélyegzőt jól (és sűrűn) tudnám használni.
és hogy milyen igaza van!!!
Nyomnám, mint állat ezerrel.
Persze, vennem kellene sürgősen melléje pótfesték(párnát) is, hiszen valószínűleg hamar kifogyna.
Ezúttal szeretnék elnézést kérni a parasztoktól - mint tudjuk a magyar nyelv, jelen esetben is másként értelmezi ezt... tehát nem rájuk vonatkozik valójában.
Nagypapám is paraszti származású volt és a legjobb lelkű ember a családban... csak mondom...igaz, nehéz sora volt szegénynek, mivel családon belül lenézték őt... mivel a többiek munkás származásúak voltak...
Mekkora baromság.
Hülye történelem.
Jó nagy ökörséggel az agyakban.
Nem baj, most megyek dolgozni, ülök majd a busz hátuljában az emelvényes részen... piszkosul lenézem majd az utastársaimat, akik előrébb ülnek az alacsony padlós részeken, az autósokról már ne is beszéljünk... ;-)
Csak kamionos ne jöjjön közben - csorbulna az önérzetem.
D. átküldte a mellékelt fotót nekem, azt fűzve hozzá,
(ismer engem valahonnan, meg a dühöngéseimet, mikor ostobasággal, vagy totál értelmetlen dolgokkal találkozom...)
hogy úgy gondolja, hogy én ezt a bélyegzőt jól (és sűrűn) tudnám használni.
és hogy milyen igaza van!!!
Nyomnám, mint állat ezerrel.
Persze, vennem kellene sürgősen melléje pótfesték(párnát) is, hiszen valószínűleg hamar kifogyna.
Ezúttal szeretnék elnézést kérni a parasztoktól - mint tudjuk a magyar nyelv, jelen esetben is másként értelmezi ezt... tehát nem rájuk vonatkozik valójában.
Nagypapám is paraszti származású volt és a legjobb lelkű ember a családban... csak mondom...igaz, nehéz sora volt szegénynek, mivel családon belül lenézték őt... mivel a többiek munkás származásúak voltak...
Mekkora baromság.
Hülye történelem.
Jó nagy ökörséggel az agyakban.
Nem baj, most megyek dolgozni, ülök majd a busz hátuljában az emelvényes részen... piszkosul lenézem majd az utastársaimat, akik előrébb ülnek az alacsony padlós részeken, az autósokról már ne is beszéljünk... ;-)
Csak kamionos ne jöjjön közben - csorbulna az önérzetem.
2009. május 18., hétfő
A cafatos-zacsis lazítás
Hát, két fránya adóbevallás piszkozatának átmásolása a végleges formába - eközött kellett egy kis lazítás (vagy valami kézzel fogható, ami emberibb, mint az SZJA...)
Cafatos-zacsis technikával készült lefűzős jegyzettartó az egyszerűség jegyében:
Mottó: mire (is) jó a farmer, ha nem vagyunk benne...
A beillesztett zacsis rész egy kissé csálé, kissé ferde - de, természetesen csak azért, hogy felismerhető legyen, hogy ezt én készítettem... ;-)
(Avagy kevésbé ügyes foltvarrók jelmondata, hogy "én pont így akartam" ;-)
Régebbi munka ugyanezzel a technikával:
és most megyek sorbaállni a postán, csak azért, hogy ez a nap ne legyen olyan, mint a többi ;-)
Cafatos-zacsis technikával készült lefűzős jegyzettartó az egyszerűség jegyében:
Mottó: mire (is) jó a farmer, ha nem vagyunk benne...
A beillesztett zacsis rész egy kissé csálé, kissé ferde - de, természetesen csak azért, hogy felismerhető legyen, hogy ezt én készítettem... ;-)
(Avagy kevésbé ügyes foltvarrók jelmondata, hogy "én pont így akartam" ;-)
Régebbi munka ugyanezzel a technikával:
és most megyek sorbaállni a postán, csak azért, hogy ez a nap ne legyen olyan, mint a többi ;-)
2009. május 14., csütörtök
Amikor elindul a vonat....
akkor nemcsak a szívünk szakadhat meg, hanem akár a gátlástalanságunkkal is probléma lehet... ;-)
Bírom a kisvasutakat...
Egyszer - na, rég volt már.... talán 17-18 éves lehettem....
elmentünk egy buszos kirándulással a Szalajka völgyébe....
Mondjuk Jancsó Miklós, hogy csak a hazai művészeknél maradjunk - bár, nem tudok néptáncolni... ez nyilván hátrány is lehet(ne)NE.
"Szalajka-völgy, Szilvásvárad
A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék.
A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön."
(idézet a http://www.vendegvaro.hu/ oldalról)
Bírom a kisvasutakat...
Egyszer - na, rég volt már.... talán 17-18 éves lehettem....
elmentünk egy buszos kirándulással a Szalajka völgyébe....
Szilvásvárad, Szalajka-völgy, csodás környék. Régen jártam arra, akkor is szép volt, nyilván most is az. (Tán csak nem tettétek - tettük tönkre ;-( )
No, látnivalók ez + az, gyönyörködés, séta lefele, sok ember, felkapott hely (már akkor is), persze, mosdó még véletlenül sincs (vagy akkor még nem volt) nyilván gondolták, hogy itt a természet lágy ölén... minek is az.
Hát, ilyen helyen, mit tesz Isten - hív a természet.
Szó szerint.
Semmi gond, a sokak által sűrűn járt ösvényről, útról le kell térni, szépen oldalra, ahogyan ez ugyan szokásos, bármikor, ha ilyen helyen jár az ember, addig meg, míg megfelelő távolságban - avagy takarásban - van az útról...
így is tettünk.
Édesanyám és én.
Mondjuk ilyen problémák terén mindig én voltam a zűrösebb.
Nekem tovább tart.
Na, jó, persze, most nem NAGY DOLGOKRÓL beszélünk - bár lehetne akár arról is szó - hanem csak kicsikről.
Mikor úgy éreztük, hogy megfelelő távolságra vagyunk az úttól, akkor nekikészülődtünk, hogy hajrá - AKCIÓ...
No, igen...
Amikor éppen letoltad - MÁR - a fehérneműdet, akkor telibe kb. egy - másfél méterre tőlünk megjelent a KISVASÚT... egyszerűen csüngtek rajta az emberek.
Kollektív röhögés,
visítás,
füttyögés.
Persze, a növényzettől nem látszott, hogy sín van... takarta...
Tulajdonképpen vészhelyzetben milyen gyors is tud lenni az ember lánya (fehérnemű felrántásában) és nyilván, hogy dolgozik az adrenalin is :-)
Na, jó. Milyen klassz is, hogy még időben felrántottuk (rántottam) tán nem láttak semmit (áh... hiú ábránd az egész...)
Helyes kis NAGY lapulevél volt mellettem - mit lapulevél - lapulevél BOKOR-szerű ízé... reménykedtem, hogy tán takart... de, akkor miért is röhögtek... ?
Hát, oké, ez most elhúzott, akkor most nem jön egy darabig...
Most immár megfordultam és popsival a vasút felé (nem arccal, áh, dehogy) elölről kezdődött minden.
.
.
.
a helyzet az, hogy van egy pont, mikor már nem tudod felrántani a fehérneműdet, mert már valaminek a közepében vagy éppen ...
.
.
.
amikor néhány perccel később jött a következő kisvonat, még jobban visító utasokkal, akkor már erőteljesen éreztem; elindultam a világhír felé....
Növényzetünk nem megfelelő.
Magyarországon túlságosan kis lapulevelek nőnek.
Igazság szerint, fizetniük kellett volna érte, akkor még sovány voltam, x kilogrammal kevesebb.
Ma már, val'szeg arra gondolnának, hogy térképet látnak - domborút...
Nagyon-nagyon, domborút.
Megnéztem a neten az aktuális menetrendet (vagy nem is annyira aktuális, de ez van fent)
A MEGJEGYZÉS rovatban szerepel:
Amennyiben az utasforgalom megkívánja, a kiadott menetrenden felül többletvonatokat közlekedtetnek, így
a követési időköz akár 20 - 30 perc is lehet.
Na, p e r s z e , mert NEM JÁROK ARRA... semmi SPECIÁLIS látnivaló... értem én, azóta is zokognak a környéken, szerintem visszaesett a turizmus ;-)
Mire leértünk - kiderült, egészen közel voltunk már a kisvasút végállomásához, csak nem tudtunk róla.
Ha már láttatok nőket úgy közlekedni, hogy nem néznek senkinek se a szemébe, és megpróbálnak iciri-picirire összehúzódni...
Amúgy ezek a történések azok, amikor leizzad az ember, mint az állat, de tulajdonképpen félig halálra röhögi magát közben...
Tanulság:
ha kirándulni mentek és kisvasút van a közelben, akkor
1.
ne legyen rajtatok semmiféleképpen se FELTŰNŐ, utólag beazonosítható ruhanemű (tehát ne rikító ciklámen izé legyen rajtatok...) csak szolid, sima hétköznapi cucc, mondjuk farmer egy szokvány nem mintás egyszínű felsővel.
2.
vagy legyen plusz más viszont feltűnő cucc a táskátokban és kapjátok magatokra... a kutya se fogja gondolni, hogy Ti voltatok...
3.
persze az első két eset kizárja, hogy felfedezzen Benneteket egy véletlenül arra járó filmes szakember...
Mondjuk Jancsó Miklós, hogy csak a hazai művészeknél maradjunk - bár, nem tudok néptáncolni... ez nyilván hátrány is lehet(ne)NE.
"Szalajka-völgy, Szilvásvárad
A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék.
A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön."
(idézet a http://www.vendegvaro.hu/ oldalról)
2009. május 10., vasárnap
A sors üzenete?
Legújabb rendszeres olvasom: PI
(minden politikai felhang nélkül, de ő az "56"-os ;-)
Mindig örülök, ha új ikont látok a rendszeres olvasók között, de nem tartom ezt a dolgot egyfajta versenynek, - ahogyan a számlálót sem -, hiszen komolyan gondolom, ha csak egy olvasóm lenne, de az illető néha elgondolkodna, vagy elmosolyogna valamin, akkor az is jó lenne.
Naaa, jó, ha egy olvasóm lenne, akkor az tuti, hogy a családtagom...
Viszont, ha új ikont látok a jobb oldali hasábban - és, ha éppen nem rohanok - úgy gondolom, hogy az a minimum, hogy meglátogatom az illető blogját.
Persze, sokszor - az esetek háromnegyedében - ismerősökről van szó.
Viszont számomra még ismeretlenek meglátogatása olyan, mintha egy zárt ajtót nyitnánk ki, ki tudja, hogy mi lehet mögötte....
PI blogjának elérhetősége:
http://tisztitas-takaritas.blogspot.com/
Mikor megnyitottam a blogját, akkor az első reakcióm a következő volt:
DÖBBENET.
(De, persze nem úgy, ahogy most gondoljátok)
Valahol egyszer azt olvastam, hogy úgy tudod legjobban megállapítani, hogy mennyire tiszta lakásban jársz, hogy megnézed a - KÜSZÖBÖT.
Hááát, az én küszöbjeimről akár mesélhetnék is, de inkább nem izgatnám fel a kedélyeket.
Részmegoldás, hogy a lakás némely pontján nincs küszöb... ;-)
De, tényleg. Na, ha valakire lehet mondani, hogy nem a lakása rabja - akkor az én vagyok.
Mondjuk mindig rosszul éreztem magam olyan helyen vendégségben, ahol 5 perccel a megérkezésem után a háziasszony hozott egy mini söprűt lapáttal és számomra láthatatlan formában létező morzsákat söpört föl a szőnyegről, miközben akkurátusan megigazgatta a szőnyeg rojtjait (amivel kapcsolatban nem értettem, hogy mi az igazgatnivaló, mivel úgy álltak mint a cövek)...
meg még az ottlétem alatt úgy érzi, hogy nem állhat a mosogatóban két darab kávéscsésze kiskanállal, hanem a jelenlétemben haladéktalanul el kell mosogatnia...
szóval én nem ilyen vagyok.
De, nagyon nem.
A porszívó nyugdíjas hónapjait morzsolgatja a kisházban, annyira tele van mindenféle varrócuccal a szobám, hogy igazság szerint nem lehet tőlük odaférni, ahova kellene... persze, lelkem mélyén érzem én, hogy nem jó ez így stb. stb.
Valahogy nem létezik hely, otthon, lakás, ház, szoba, ahol én elférnék a rengeteg cuccommal.
Lányom minap mondta; anya egy KÉNYSZERES GYŰJTÖGETŐ... először jót nevettem rajta, aztán elgondolkodtam, ... hogy tényeg.... s, bár mindig is tudtam a hajlamomat a dologgal kapcsolatban... de vicces vagy sem, esetleg csak részben, de tényleg így van.
(Rögtön úgy éreztem, hogy kissé viccesen védekeznem kell: mennyivel jobb, hogy nem vagyok alkoholista, kábszeres meg hasonlók... még mindig jobb, hogy gyüjtögetésben "élem" ki magam).
Az előzmények ismeretében azért ne legyen meglepő, de az utóbbi hónapokban rátaláltam egy műsorra, aminek nem tudok ellenállni...
A Viasat3 csatornán vasárnaponként általában 16.05-kor
(MA VASÁRNAP VAN!! Igaz, hogy Forma-1-es futam, de talán időben végetér és nem lesz hosszabbítás)
megy egy műsor, aminek a címe: T I S Z T A A L A K Á S O D ?
Na, bármily meglepő, de rendszeres n é z ő j e vagyok.
Döbbenet (még számomra is), hogy mik vannak.
Először arra gondoltam, hogy kamu az egész, de teljesen kizárt, olyan kuplerájt és rendetlenséget és VALÓBAN koszt nem lehet kamuból filmezni, mint amiket általában ott látok...
Először elégedettséggel töltött el, hogy vannak nálam is rosszabbak... (igen, elsőként mindig a lelkiismeretünket nyugtatgatjuk, hadd pihenjen)
aztán elgondolkodik az ember, hol a határ, ami elválasztja attól, amiket ebben az igazán jó műsorban lát.
Amikor először láttam a filmet, rögtön megszólalt a lelkem mélyén egy csengő.... a sors, vagy Isten akarta így, hogy véletlenül lássam... üzenet értéke van... hogy talán meg kellene változnom... vagy legalább minimális szinten törekedni rá...
(Egyébként a jelzett műsort azért is érdemes megnézni, mert jó kis takarítási ötleteket lehet szerezni, olyanokat, ami túlmutat a "végy egy rongyot és takaríts vele" szinten)
Például a Takarító Kommandó két tagjától tudom, hogy (jó, tudjuk, hogy sok szer, kütyü akármi van az ilyesmire) de teljesen új információ volt, hogy a lábtisztításhoz használt habkővel remekül lehet a kádat is kisikálni, persze, csak, ha igazi lávakőből készült.
Naaaa, most nehogy elárasszátok a blogomat a jobbnál jobb takarítási ötletekkel azért...
Most, hogy rámtalált PI - akit ezúttal is üdvözölnék - érzem: nem lehet véletlen.
Nincs számomra több haladék, valamit el kellene kezdenem a kégliben.
Bár, a takarítással kapcsolatban mindig úgy éreztem, hogy igazán egy soha véget nem érő tevékenység... mire a végére érek (a háznak, lakásnak) akkor gyakorlatilag kezdhetem az egészet elölről, olyan, mintha iker gyermekei lennének az ember.... se vége, hossza nincs a melónak.
Nyilván valami értelmes középutat kellene találnom.
Na, most, hogy ilyen nagyokat mondtam és gondoltam, elmegyek hát mosogatni.
Mondjuk a nagy reformot az életemben nem ezen a hétvégén fogom megkezdeni, lévén, hogy adóbevallást kell készítenem... az is egy fincsi dolog.
Ezúttal kérném családtagomat, hogy ne égessen a hozzászólásban nyilvánosan.
Hatalmas nyelvcsapásokkal megkérdezném;
ha esetleg sütök mostanában palacsintát, akkor lerendezhetjük ezzel a korrupciót???
(minden politikai felhang nélkül, de ő az "56"-os ;-)
Mindig örülök, ha új ikont látok a rendszeres olvasók között, de nem tartom ezt a dolgot egyfajta versenynek, - ahogyan a számlálót sem -, hiszen komolyan gondolom, ha csak egy olvasóm lenne, de az illető néha elgondolkodna, vagy elmosolyogna valamin, akkor az is jó lenne.
Naaa, jó, ha egy olvasóm lenne, akkor az tuti, hogy a családtagom...
Viszont, ha új ikont látok a jobb oldali hasábban - és, ha éppen nem rohanok - úgy gondolom, hogy az a minimum, hogy meglátogatom az illető blogját.
Persze, sokszor - az esetek háromnegyedében - ismerősökről van szó.
Viszont számomra még ismeretlenek meglátogatása olyan, mintha egy zárt ajtót nyitnánk ki, ki tudja, hogy mi lehet mögötte....
PI blogjának elérhetősége:
http://tisztitas-takaritas.blogspot.com/
Mikor megnyitottam a blogját, akkor az első reakcióm a következő volt:
DÖBBENET.
(De, persze nem úgy, ahogy most gondoljátok)
Valahol egyszer azt olvastam, hogy úgy tudod legjobban megállapítani, hogy mennyire tiszta lakásban jársz, hogy megnézed a - KÜSZÖBÖT.
Hááát, az én küszöbjeimről akár mesélhetnék is, de inkább nem izgatnám fel a kedélyeket.
Részmegoldás, hogy a lakás némely pontján nincs küszöb... ;-)
De, tényleg. Na, ha valakire lehet mondani, hogy nem a lakása rabja - akkor az én vagyok.
Mondjuk mindig rosszul éreztem magam olyan helyen vendégségben, ahol 5 perccel a megérkezésem után a háziasszony hozott egy mini söprűt lapáttal és számomra láthatatlan formában létező morzsákat söpört föl a szőnyegről, miközben akkurátusan megigazgatta a szőnyeg rojtjait (amivel kapcsolatban nem értettem, hogy mi az igazgatnivaló, mivel úgy álltak mint a cövek)...
meg még az ottlétem alatt úgy érzi, hogy nem állhat a mosogatóban két darab kávéscsésze kiskanállal, hanem a jelenlétemben haladéktalanul el kell mosogatnia...
szóval én nem ilyen vagyok.
De, nagyon nem.
A porszívó nyugdíjas hónapjait morzsolgatja a kisházban, annyira tele van mindenféle varrócuccal a szobám, hogy igazság szerint nem lehet tőlük odaférni, ahova kellene... persze, lelkem mélyén érzem én, hogy nem jó ez így stb. stb.
Valahogy nem létezik hely, otthon, lakás, ház, szoba, ahol én elférnék a rengeteg cuccommal.
Lányom minap mondta; anya egy KÉNYSZERES GYŰJTÖGETŐ... először jót nevettem rajta, aztán elgondolkodtam, ... hogy tényeg.... s, bár mindig is tudtam a hajlamomat a dologgal kapcsolatban... de vicces vagy sem, esetleg csak részben, de tényleg így van.
(Rögtön úgy éreztem, hogy kissé viccesen védekeznem kell: mennyivel jobb, hogy nem vagyok alkoholista, kábszeres meg hasonlók... még mindig jobb, hogy gyüjtögetésben "élem" ki magam).
Az előzmények ismeretében azért ne legyen meglepő, de az utóbbi hónapokban rátaláltam egy műsorra, aminek nem tudok ellenállni...
A Viasat3 csatornán vasárnaponként általában 16.05-kor
(MA VASÁRNAP VAN!! Igaz, hogy Forma-1-es futam, de talán időben végetér és nem lesz hosszabbítás)
megy egy műsor, aminek a címe: T I S Z T A A L A K Á S O D ?
Na, bármily meglepő, de rendszeres n é z ő j e vagyok.
Döbbenet (még számomra is), hogy mik vannak.
Először arra gondoltam, hogy kamu az egész, de teljesen kizárt, olyan kuplerájt és rendetlenséget és VALÓBAN koszt nem lehet kamuból filmezni, mint amiket általában ott látok...
Először elégedettséggel töltött el, hogy vannak nálam is rosszabbak... (igen, elsőként mindig a lelkiismeretünket nyugtatgatjuk, hadd pihenjen)
aztán elgondolkodik az ember, hol a határ, ami elválasztja attól, amiket ebben az igazán jó műsorban lát.
Amikor először láttam a filmet, rögtön megszólalt a lelkem mélyén egy csengő.... a sors, vagy Isten akarta így, hogy véletlenül lássam... üzenet értéke van... hogy talán meg kellene változnom... vagy legalább minimális szinten törekedni rá...
(Egyébként a jelzett műsort azért is érdemes megnézni, mert jó kis takarítási ötleteket lehet szerezni, olyanokat, ami túlmutat a "végy egy rongyot és takaríts vele" szinten)
Például a Takarító Kommandó két tagjától tudom, hogy (jó, tudjuk, hogy sok szer, kütyü akármi van az ilyesmire) de teljesen új információ volt, hogy a lábtisztításhoz használt habkővel remekül lehet a kádat is kisikálni, persze, csak, ha igazi lávakőből készült.
Naaaa, most nehogy elárasszátok a blogomat a jobbnál jobb takarítási ötletekkel azért...
Most, hogy rámtalált PI - akit ezúttal is üdvözölnék - érzem: nem lehet véletlen.
Nincs számomra több haladék, valamit el kellene kezdenem a kégliben.
Bár, a takarítással kapcsolatban mindig úgy éreztem, hogy igazán egy soha véget nem érő tevékenység... mire a végére érek (a háznak, lakásnak) akkor gyakorlatilag kezdhetem az egészet elölről, olyan, mintha iker gyermekei lennének az ember.... se vége, hossza nincs a melónak.
Nyilván valami értelmes középutat kellene találnom.
Na, most, hogy ilyen nagyokat mondtam és gondoltam, elmegyek hát mosogatni.
Mondjuk a nagy reformot az életemben nem ezen a hétvégén fogom megkezdeni, lévén, hogy adóbevallást kell készítenem... az is egy fincsi dolog.
Ezúttal kérném családtagomat, hogy ne égessen a hozzászólásban nyilvánosan.
Hatalmas nyelvcsapásokkal megkérdezném;
ha esetleg sütök mostanában palacsintát, akkor lerendezhetjük ezzel a korrupciót???
2009. május 8., péntek
nemcsak Nostradamus tudott
valamit, hanem egy kései utódja is.
Rendrakás közben akadt a kezembe a 2006. novemberében internetről kapott "gyöngyszem" - s, elmerengtem rajta..., hogy járnak köztünk igazi látnokok.
Természetesen a csatolt gyöngyszem nem az én munkahelyemről szól.
Meg, a Tiedéről sem.
Az Övéről meg pláne nem.
Amúgy is - mint tudjuk - a jelenség a lényeg.
Mert, hát ugye,
tulajdonképpen
és végső soron...
Rendrakás közben akadt a kezembe a 2006. novemberében internetről kapott "gyöngyszem" - s, elmerengtem rajta..., hogy járnak köztünk igazi látnokok.
Természetesen a csatolt gyöngyszem nem az én munkahelyemről szól.
Meg, a Tiedéről sem.
Az Övéről meg pláne nem.
Amúgy is - mint tudjuk - a jelenség a lényeg.
Mert, hát ugye,
tulajdonképpen
és végső soron...
2009. május 6., szerda
Mikor Nagy Vöri ma reggel
az ágyam közepén landolt - hát, erőteljesen úgy éreztem, azért ez már mégiscsak túlzás.
Voltak azért bizonyos előjelek, mikor éjszaka megjelent a nyitott ablakban, érdekődve bekukkantott - én elkövettem azt a hibát, hogy teljesen felvillanyozódva kedvesen tájékozódni kívántam hogyléte felől, mire ő totálisan komolyan véve a dolgot - hát tappancsaival közelebb lépvén, már a belső párkányon nézelődött,
miközben mirigyeivel bekente az ablak oldalát...
Távozása után csekély tíz perc múlva mérhetetlen maró hatású bűz lepte el a szobámat... a fránya megjelölte a területének (ezek szerint BELSŐ) határait.
Kb. félóráig szagolom, nem segít semmi, se huzat, se spray fújása - s, elmerengek, hogy mi is jöhet még.
Mikor nagy nehezen átmentem annak idején a matek érettségin, akkor azért azt hittem, hogy túl vagyok már minden sorscsapáson...
Féléven belüli felhozatal:
1.sz. jelölt - Nagy Vöri, (eléggé macsó)
2.sz. jelölt - Jumurdzsák Vöri, (kicsit enyhébben macsó, valószínűleg macsóságának egy darabkáját a félszemével együtt elveszítette, bár, büszke harc közepette)
3.sz. jelölt - Foltos Vöri, (az elegáns, fehér zoknija és előkéje van) - kezdő versenyző
4. sz. jelölt - Bátortalan Teknőcke - szerencsétlenül kezdő versenyző, lehet, hogy még szűz - elképzelhető, hogy még csak a kukkolás szintjén van megrekedve, leselkedése viszont gátlástalannak mondható.
Az érdeklődők a kert zártabb (beépített részében) esőtől védett helyen gyülekeztek. (dekkoltak)
Családtag becsmérlő hangon közli átlag naponta 4 alkalommal, miszerint ez olyan SZÁNALMAS ;-)
Amúgy, a maguk módján mind jól néznek ki (még Jumurdzsák Vöri is, nem baj, hogy félszemű, tudjuk, hogy hímnemű egyednek nem kell feltétlenül szépnek lennie, ha egyéb, értékes tulajdonságokkal rendelkezik).
Ha én macseklány lennék, mindegyikük tetszene, helyeskék.
(khm.... kuuuuuurv@@@@@...)
Órákig (napokig...) tartó, külső szemlélődő által értelmetlennek tűnő várakozás talajon, polcon, szekrénytetőn, s néha a nőstényt közre fogva, aki félig megszeppenve, ám, de mégis érdeklődve csücsül a hímgyűrű közepén...
Jelzem, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül állandó, ingyenes kórus lép fel a kertemben...
Mostanában úgy tűnik - őszhöz képest - hogy mintha Nagy Vöri lenne a főbefutó,
avagy kisajátítja negyedévente a cicánkat.
Az év többi szakaszában a hárem többi tagját látogatja.
Furcsa hangok jönnek az ágyam alól...
A panaszos nyafogásból nem derül ki, hogy milyen nemű egyed bocsátja ki magából.
Már kezd eluralkodni rajtam a pánik, idegen kandúrokat hajkurászok a szobámban, miközben már a buszon kellene lennem a gályahely felé.
Ahogy haladunk az időben, az én cicám egyre mocskosabban nézz ki, a bundájának eredetileg fehér részei enyhén szürke színt öltenek magukra. (Hol hentereghet???)
S, vajon a szexuális vonzerő a kosszal együtt nő-e.... ;-)
Mikor Nagy Vöri ma reggel az ágyam közepén landolt - hát, erőteljesen úgy éreztem, azért ez már mégiscsak túlzás !!!
Voltak azért bizonyos előjelek, mikor éjszaka megjelent a nyitott ablakban, érdekődve bekukkantott - én elkövettem azt a hibát, hogy teljesen felvillanyozódva kedvesen tájékozódni kívántam hogyléte felől, mire ő totálisan komolyan véve a dolgot - hát tappancsaival közelebb lépvén, már a belső párkányon nézelődött,
miközben mirigyeivel bekente az ablak oldalát...
Távozása után csekély tíz perc múlva mérhetetlen maró hatású bűz lepte el a szobámat... a fránya megjelölte a területének (ezek szerint BELSŐ) határait.
Kb. félóráig szagolom, nem segít semmi, se huzat, se spray fújása - s, elmerengek, hogy mi is jöhet még.
Mikor nagy nehezen átmentem annak idején a matek érettségin, akkor azért azt hittem, hogy túl vagyok már minden sorscsapáson...
Féléven belüli felhozatal:
1.sz. jelölt - Nagy Vöri, (eléggé macsó)
2.sz. jelölt - Jumurdzsák Vöri, (kicsit enyhébben macsó, valószínűleg macsóságának egy darabkáját a félszemével együtt elveszítette, bár, büszke harc közepette)
3.sz. jelölt - Foltos Vöri, (az elegáns, fehér zoknija és előkéje van) - kezdő versenyző
4. sz. jelölt - Bátortalan Teknőcke - szerencsétlenül kezdő versenyző, lehet, hogy még szűz - elképzelhető, hogy még csak a kukkolás szintjén van megrekedve, leselkedése viszont gátlástalannak mondható.
Az érdeklődők a kert zártabb (beépített részében) esőtől védett helyen gyülekeztek. (dekkoltak)
Családtag becsmérlő hangon közli átlag naponta 4 alkalommal, miszerint ez olyan SZÁNALMAS ;-)
Amúgy, a maguk módján mind jól néznek ki (még Jumurdzsák Vöri is, nem baj, hogy félszemű, tudjuk, hogy hímnemű egyednek nem kell feltétlenül szépnek lennie, ha egyéb, értékes tulajdonságokkal rendelkezik).
Ha én macseklány lennék, mindegyikük tetszene, helyeskék.
(khm.... kuuuuuurv@@@@@...)
Órákig (napokig...) tartó, külső szemlélődő által értelmetlennek tűnő várakozás talajon, polcon, szekrénytetőn, s néha a nőstényt közre fogva, aki félig megszeppenve, ám, de mégis érdeklődve csücsül a hímgyűrű közepén...
Jelzem, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül állandó, ingyenes kórus lép fel a kertemben...
Mostanában úgy tűnik - őszhöz képest - hogy mintha Nagy Vöri lenne a főbefutó,
avagy kisajátítja negyedévente a cicánkat.
Az év többi szakaszában a hárem többi tagját látogatja.
Furcsa hangok jönnek az ágyam alól...
A panaszos nyafogásból nem derül ki, hogy milyen nemű egyed bocsátja ki magából.
Már kezd eluralkodni rajtam a pánik, idegen kandúrokat hajkurászok a szobámban, miközben már a buszon kellene lennem a gályahely felé.
Ahogy haladunk az időben, az én cicám egyre mocskosabban nézz ki, a bundájának eredetileg fehér részei enyhén szürke színt öltenek magukra. (Hol hentereghet???)
S, vajon a szexuális vonzerő a kosszal együtt nő-e.... ;-)
Mikor Nagy Vöri ma reggel az ágyam közepén landolt - hát, erőteljesen úgy éreztem, azért ez már mégiscsak túlzás !!!
2009. május 4., hétfő
Egy délutánnyi Mucha
A nő dicsérete címmel Alfons Mucha, a szecesszió cseh mesterének kiállítása látható a Szépművészeti Múzeumban 2009. június 7-ig.
Utoljára Budapesten 1898-ban a Műcsarnokban 250 plakátot, pannót, nyomatot állítottak ki nagyobb számban. Most száz mű látható.
(A következő nagyszabású kiállítást már valószínűleg nem fogom megérni, tehát elmentem megnézni ;-)
Én a csodálatos plakátjaitól voltam eddig elvarázsolva - s, részemről maradt ez a továbbiakban is így - de, érdekes felfedezés volt, hogy 1910 után már kevesebb kereskedelmi célú plakátot készített, és inkább előtérbe került a rajz és a festészet.
A tárlaton vetítettek is egy dokumentumfilmet Muchá-ról, egykori otthonában - ahol minden ugyanúgy van, mint annak idején - s életben lévő leszármazottai, rokonai megemlékezéséből kiderült számomra, hogy mennyire összetett is volt a személyisége, tulajdonképpen csak egy szeletkéjét ismertem eddig.
A filmben elhangzott, ha nem készített volna plakátokat, akkor későbbi munkássága alapján lehet, hogy úgy tartanánk őt nyilván, mint jelentős absztrak festőt.
Ezekből az absztrak jellegű alkotásokból csak egy-két apró rajz látható, hááát, rá nem jöttem volna, hogy Mucha készítette.
Amit láttam a festményeiből, azoknál úgy éreztem, hogy valamiféle bánat lengi át, a nők tekintete se olyan, mint a plakátokon.
Készített egy húsz darabból álló Szláv eposz festménysorozatot, ahol egy-egy vászon egy szoba (értsük ez alatt mondjuk egy kastély belső nagy terét) falának méretének felel meg - tehát hatalmas.
Soha nem értettem, hogy a művészek hogyan tudtak ilyen méretes alkotásokat létrehozni (na, jó, tudom, hogy állványzatról esetleg a későbbiekben létráról ? ) de, akkor is, számomra megfoghatatlan, vagy felfoghatatlan a dolog.
Most a filmben elhangzott, hogy Mucha például úgy készítette (nyilván mások másként), hogy pauszpapírt benégyzethálózott, majd arra rajzolta a későbbi nagy festmény egy-egy részletét, utána akkurátusan (mennyi idő lehetett...) átszúrkálta a pauszpapírt, utána grafitporral befújta (?) v. kente, miközben a nagy vászonhoz tartotta, s már "csak" össze kellett kötnie pontokat vonallá... s ezután jött a festés...
Öhm.... én se leszek festő.... most már ez szent elhatározásom... bár, régi vágyam, hogy mielőtt meghalok egyszer egy képet kellene festeni... hozzátenném, hogy nem tudok rajzolni, és a festéshez sincs semmiféle tehetségem (még a körmöm vonatkozásában sem...) ki tudja, honnan jönnek az ilyen lehetetlen vágyaink, tán a gyermekkor bugyrából... ;-)
Biztosan azért van, mert általában tiltják a gyerkőcöknek, hogy összefirkálják, vagy fessék a szoba falát... bezzeg, ha engednék... akkor most nem kellene öregkoromra igizi festővászonra költenem a pénzt... ;-)
Azért a most következő bejátszásban látható néhány olyan műve is, ami nincs annyira a köztudatban (vagy csak az enyimében nem volt) ezt már csak a nagyon türelmesek nézzék meg ;-)
Ajándékba kaptam Anyák napjára ezt a szép délutánt.
Összefoglalásul:
ne menjetek világkörüli útra olyan emberrel, aki azt mondja, hogy nem varázsolják el őt Mucha litográfiái...
mitől érzem úgy, hogy nem fognak engem bombázni utazási ajánlatokkal...
Utóirat:
Ha valaki elmegy közületek, akkor vigyázzon, a kiállítás két részre van bontva, a büfétől jobbra és balra található. (Középen a büfében is vannak nők - szintén megtekinhetők :-)
Utoljára Budapesten 1898-ban a Műcsarnokban 250 plakátot, pannót, nyomatot állítottak ki nagyobb számban. Most száz mű látható.
(A következő nagyszabású kiállítást már valószínűleg nem fogom megérni, tehát elmentem megnézni ;-)
Én a csodálatos plakátjaitól voltam eddig elvarázsolva - s, részemről maradt ez a továbbiakban is így - de, érdekes felfedezés volt, hogy 1910 után már kevesebb kereskedelmi célú plakátot készített, és inkább előtérbe került a rajz és a festészet.
A tárlaton vetítettek is egy dokumentumfilmet Muchá-ról, egykori otthonában - ahol minden ugyanúgy van, mint annak idején - s életben lévő leszármazottai, rokonai megemlékezéséből kiderült számomra, hogy mennyire összetett is volt a személyisége, tulajdonképpen csak egy szeletkéjét ismertem eddig.
A filmben elhangzott, ha nem készített volna plakátokat, akkor későbbi munkássága alapján lehet, hogy úgy tartanánk őt nyilván, mint jelentős absztrak festőt.
Ezekből az absztrak jellegű alkotásokból csak egy-két apró rajz látható, hááát, rá nem jöttem volna, hogy Mucha készítette.
Amit láttam a festményeiből, azoknál úgy éreztem, hogy valamiféle bánat lengi át, a nők tekintete se olyan, mint a plakátokon.
Készített egy húsz darabból álló Szláv eposz festménysorozatot, ahol egy-egy vászon egy szoba (értsük ez alatt mondjuk egy kastély belső nagy terét) falának méretének felel meg - tehát hatalmas.
Soha nem értettem, hogy a művészek hogyan tudtak ilyen méretes alkotásokat létrehozni (na, jó, tudom, hogy állványzatról esetleg a későbbiekben létráról ? ) de, akkor is, számomra megfoghatatlan, vagy felfoghatatlan a dolog.
Most a filmben elhangzott, hogy Mucha például úgy készítette (nyilván mások másként), hogy pauszpapírt benégyzethálózott, majd arra rajzolta a későbbi nagy festmény egy-egy részletét, utána akkurátusan (mennyi idő lehetett...) átszúrkálta a pauszpapírt, utána grafitporral befújta (?) v. kente, miközben a nagy vászonhoz tartotta, s már "csak" össze kellett kötnie pontokat vonallá... s ezután jött a festés...
Öhm.... én se leszek festő.... most már ez szent elhatározásom... bár, régi vágyam, hogy mielőtt meghalok egyszer egy képet kellene festeni... hozzátenném, hogy nem tudok rajzolni, és a festéshez sincs semmiféle tehetségem (még a körmöm vonatkozásában sem...) ki tudja, honnan jönnek az ilyen lehetetlen vágyaink, tán a gyermekkor bugyrából... ;-)
Biztosan azért van, mert általában tiltják a gyerkőcöknek, hogy összefirkálják, vagy fessék a szoba falát... bezzeg, ha engednék... akkor most nem kellene öregkoromra igizi festővászonra költenem a pénzt... ;-)
Azért a most következő bejátszásban látható néhány olyan műve is, ami nincs annyira a köztudatban (vagy csak az enyimében nem volt) ezt már csak a nagyon türelmesek nézzék meg ;-)
Ajándékba kaptam Anyák napjára ezt a szép délutánt.
Összefoglalásul:
ne menjetek világkörüli útra olyan emberrel, aki azt mondja, hogy nem varázsolják el őt Mucha litográfiái...
mitől érzem úgy, hogy nem fognak engem bombázni utazási ajánlatokkal...
Utóirat:
Ha valaki elmegy közületek, akkor vigyázzon, a kiállítás két részre van bontva, a büfétől jobbra és balra található. (Középen a büfében is vannak nők - szintén megtekinhetők :-)
2009. május 3., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
