2009. január 31., szombat

Budapest retro

van, amire még én is emlékszem...
Még most is sajnálom, hogy nem jár a Rákóczi úton villamos - annak valahogy hangulata volt.



Egy másik korabeli felvétel a lakásberendezéssel foglalkozik (cseréld le a szörnyű burzsoá bútoraidat, modern, hangulatos, színes bútorokra...) ;-)

A Lakásberendezés című újságból beolvasnak hallgatói beszámolókat, leveleket.
"A nappali szobában a kényelmet barna MARGIT ülőgarnitúra és BÉNI dozányzóasztal szolgálja.
A gyerekszobába CSINI heverőt, TOMI íróasztalt és BUBU székeket helyeztünk el" ('70-es évek)

Most az IKEÁ-ban vehetek magamnak BEDDINGE HAVET ülőgarnitúrát, LEKSVIK dohányzóasztalt, valamint a MINNEN sorozat gyermekbútorait.
A DOMUS-ban ELYSÉE hálót, s székproblémáimat a DONATELLO vagy az IMPERO
bútorcsaláddal oldhatom meg.
(2009)

2009. január 29., csütörtök

A csirke

Na, hát tüneményesek vagytok az előző bejegyzéshez fűzött kedves mondataitokkal.
Megoldódik majd a probléma, kölcsön kapom a jelzett az összeget, de, azért majd százezer forint ide v. oda az éves családi költségvetésben (kiadásban) nem mindegy.
Most megyek előbányászni a csekkjeimet, mert az egy évvel ezelőttiek el vannak sunnyasztva valahova, (erről is Méhike tehet :-), mert, amikor jött hozzám, akkor millió zacsit kellett eltüntetnem a szobából, hogy Méhike be tudjon repülni... ;-)
persze, leellenőrzöm ezt az egész csekk dolgot, csak úgy habókra nem fizetünk.

Míg a sebeimet nyalogatom, akkor azért addig Ti ne szomorkodjatok, csatolom a következő internetes gyöngyszemet - engem nagyon feldobott :-)

"Miért ment át a csirke az úton?

ÓVÓNŐ: Hogy a másik oldalra jusson.

PLATON: A közjó érdekében.

ARISZTOTELÉSZ: Ilyen a csirkék természete, átmennek az úton.

KARL MARX: Történelmi szükségszerűségből.

SADDAM HUSSEIN: Ez példa nélküli provokáció, így feljogosítva érezzük magunkat, hogy 50 tonna ideggázt dobjunk a csirkére.

JACK NICHOLSON: Mer' kurvára át akart. Ez a kib***ott igazság.

RONALD REAGAN: Elfelejtettem...

JAMES T. KIRK: Hogy eljusson oda, ahol csirke még nem járt azelőtt...

HIPPOKRATÉSZ: A hasnyálmirigyében termelődő váladék miatt.

MARTIN LUTHER KING: Már látom azt a világot, ahol minden csirke szabadon átmehet az úton anélkül, hogy célját fel kellene fednie.

MÓZES: És leszállt Isten a mennyekből és imigyen szóla a csirkéhez: "Bizony mondom neked, kelj át az úton!" És a csirke általkelt az úton, és nagy volt az öröm a mennyekben.

FOX MULDER: Saját szemeddel láttad, ahogy átment az úton. Még hány csirkét kell látnod ahhoz, hogy elhidd???

RICHARD M. NIXON: A csirke NEM ment át az úton.

MACHIAVELLI: Igaz, a csirke átment az úton. Ki törődik vele, hogy miért? A tény, hogy végül átjutott, igazolja minden cselekedetét.

FREUD: A puszta tény, hogy ennyire érdekel, miért ment át a csirke a túloldalra, elfojtott szexuális bizonytalanságodat tárja fel.

BILL GATES: Most fejeztük be az új Csirke Office 2000-t, amely nemcsak átmegy a túloldalra, de tojást tojik, nyilvántartja fontos iratait és kezeli a könyvelését.

BILL CLINTON: Fontos bejelentésem van. És megismétlem, hogy biztosan megértsék. Nem volt szexuális kapcsolatom azzal a csirkével. Nem volt ...

DARWIN: A csirkék, évmilliók alatt természetes kiválasztódás útján oly módon fejlődtek, amely felruházza őket a túloldalra való átkelés képességével.

EINSTEIN: Hogy most a csirke kelt át a túloldalra, vagy az út mozdult el a csirke alatt, ez viszonyítási pont kérdése.

ERNEST HEMINGWAY: Meghalni. Esőben.

RAMBO: Rosszul céloztam volna?"

2009. január 28., szerda

Átmeneti blogszünet (bajszüret)

Azt hiszem, nem jövök erre néhány napig (s, tán máshova se...)
Mivelhogy tegnap jött a levél az ELMŰ-től hozzánk, miszerint fizessek be február 5-éig 97 ezer forintot. (Lévén elszámolási végelszámoló számla - 2 év - átalány után)...
hmmm....
"Az élet szép! Tenéked magyarázzam?"

jut is eszembe, néhányan kérdeztétek, hogy milyen terveim vannak idén... öööhmmm... hááát... :-(

2009. január 27., kedd

Országimage 1936

Az alábbi internetes gyöngyszemnek - valóban annak tartom - nagyon örültem.
A film megtekintését ne hagyjátok ki - szánjatok rá kb. 10,5 percet - szerintem megéri.
Ami meglepett, hogy hölgyek imádtak szandálban strandolni, sőt, egyikük cipővel megy be a medencébe!
A film készülésekor édesanyám csak kósza gondolat volt még csupán, rá egy évvel született.
Ha őt akarnám idézni, akkor azt mondanám a filmen szereplőkről, na... ezek közül se él már senki... :-(



"Svéd film 1936-ból

Egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán című, tíz és fél perces alkotás 1936-ban készült, és van benne minden: légifelvételek, Halászbástya, díszőrség, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában."

http://svt.se/svt/road/Classic/shared/mediacenter/index.jsp?&d=48347&a=615931


"Érdekességképpen érdemes megnézni. Teljes képernyőre is kinagyítható !
Aki tud svédül, a szöveget is érti - a többieknek elég a zene.
A fürdőkre koncentrál. Bikini még nem volt, de a fiúk le mertek hajolni az elejtett szappanért."

Ho-ho-ho HÓEMBER

az biza, jelen esetben nem textilből van, hanem porcelánból...
de, kedvesek, aranyosak.
Valahogy textilbe (is) kívánkoznak. Gondoltam megmutatom, hátha valamelyikőtöknek indíttatása lesz, hogy applikáljon :-)



Ajándékba kaptuk őket - persze, már csak ünnep után.
Családtagom meglátta és ugyanúgy reagált, mint előtte én magam is... az első volt az öröm. De jól is néznek ki! Valahogy vidám lesz az ember a látványuktól.
A második a realitás: klassz lesz karácsonyi sütit enni róla!
De, csak télen használhatjuk... (mire én: miért?) ... hát nem látod, hogy ez karácsonyi sütis tányér? Ebből nem lehet nyáron enni... :-) :-) :-)









Satnyák lettek a fotók, tükröződött a fény rajtuk - ez van. :-(

Készen vagyok a SZÍVHALOMMAL is.
Mammka sajnálta annak idején, hogy a terítőt "volt szívem" szétvágni, hogy szivecskéket csináljak belőle.
Mammka, még mindig sajnálod-e? :-)





Lett belőle kb. 70 szív...á: a terítő a turiban kb. 200.-Ft lehetett...
(nincs is lefotózva minden szív, menetközben már néhányan "gazdára" találtak. Másutt "dobognak"... :-)



Már csak golyócskákat kell hozzájuk szerezni, (kell hozzá, kicsit kimerevíti és tartást ad az egész szívkoszorúnak).

Ami inspirációt adott:



Az erzsébeti Foltkórosok kiállításának anyaga bővebben itt:

http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=136045

2009. január 24., szombat

Hogyan élnél, ha 3 hónapod lenne már csak hátra?

olvastam Phoenix-nél (s, ő is valakitől valahol másutt)

- megragadott a kérdés, a felvetett témán már régen is méláztam - csak mondjuk éves határidővel.

(A rákjegyű ember, az örök pesszimista, aki mindig a legrosszabb verzióra számítva előre megpróbálja felvértezni magát a külvilág sajnálatos, várható támadásaival szemben, biztos, ami biztos alapon);-)

Az alábbiakat tenném:

- Többé nem mennék be a munkahelyemre dolgozni.

(Soha nem írattam ki magam betegállományba, orvos tőlem egy fillért se kapott ilyen célból, de ebben az esetben, ha volna miből megtennem, és maguktól nem vennének fel betegácsiba, akkor bizony kérném, mivel, ha szorít az idő...)

- Kihajítanám az órákat a lakásból.

- Megint elolvasnám a nagy kedvenc könyveimet.

- Megnézném újra a szintén kedvenc filmjeimet.

- Nem biztos, hogy elmondanám a hozzátartozóimnak, hogy mi a helyzet

(bár, ezt így előre nem tudhatja az ember, nyilván olyan lelkiállapotban kell lenni... könnyű most ezt meg azt gondolni, de akkor nyilván, hogy más lenne)

- Ha nem lennék mozgásban korlátozva, akkor nagyokat sétálnék.

(No, nem a mi utcánkban. Ha lenne rá keretem - dehogy lenne... - akkor utaznék - belföld, külföld).

- Az nem biztos, hogy nagy emberi beszélgetésekbe bonyolódnék, mert félő, hogy akkor elárulnám magam.

- Még elmennék az utolsó közös varrásra (KV = Kávé) és nem kis darab anyagfecniket hajigálnék a foltos barátnékhoz, hanem nagyobb anyagokat - tehát, ha ilyet tapasztaltok nálam, akkor erőteljesen kezdjetek gyanakodni... akkor nyomban el is kezdhetitek varrni a velem kapcsolatos "emléktakarót"...

- Ja, igen, a kedvenc versekkel is foglalkozni kellene... jaj, nekem... kevés az a három hónap... kevés az az egy év... kevés az a tíz év... kevés az a...

A magyar nyelvről

szól az alábbi interneten terjesztett levél témája.
Ez kivételesen nem a viccesnek nevezhető kategória.
Csak az a gondom ilyenkor, hogy egyáltalán nincs a szerző feltüntetve, a homályba vész - vagy már az elején sem szerepelt?
Nem állítom, hogy lentebb mindennel egyetértenék.
Az un. idézeteknél meg leellenőrizhetetlen (ismeretlen szerző lévén), hogy valóban elhangzottak-e és az illető hírességek szájából...

De, elolvasni érdemes, ha tudtok szánni rá egy kis időt - a végén a vers pedig nagyon tetszett nekem.



"Érdemes lenne bővebben, sok helyen terjeszteni, a magyar nyelvről
mások, nagyon-nagyon híres emberek mondták..., olvassátok, szóljatok
róla, minél többen tudják. Ideje lenne kiegyenesíteni a meggörbült
gerinceket.

A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak
Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik
Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti
nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta
eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben
azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária
Siralom 1300-as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:


Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német
tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és
tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".


N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv
szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és
világosság."


George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután
évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb
lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi
különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."


Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége
Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv
közül a magyar a legrégebbi."


Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a
nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)


Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."
(Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik
lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az
ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét,
ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta
mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó
véleményekre is figyeljünk:
Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két
intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."


Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az
űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik
őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja,
magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.
/VARGA CSABA : Mire lehet büszke a magyar (részlet)/


És ami mosolyt csalhat az arcotokra: Gyimóthy Gábor (Firenze 1984. X.
12.) Nyelvlecke című írása. Figyeljétek meg, hogy a mozgást kifejező
igére hányféle szinonimát használ! Talán a számok annyira nem is
lényegesek, mint a magyar nyelv gazdagságának ténye. Talán nincs is a
földön még egy ilyen nyelv, mint a mienk! Szerintem joggal lehetünk
büszkék rá.



Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki "beslisszol", elinal,
Nem "battyog" az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!"

2009. január 23., péntek

Tárgy: Igaz mesék :-))) ???

ezzel a címmel érkezett a mai "internetes gyönyszem" - valószínűleg új címkét kellene ezekre kialakítanom.

Ismételten közölném, hogy nem én írom őket.

Ez a mostani részben 18 éven felüli, no, meg csúnya szavakat is tartalmaz, meg előítéletes - amitől természetesen elhatárolódok.
Néhol helyeSíRÁSI hibák is lehetnek benne.
Tehát, a széplelkű barátnéim ne olvassák el.

Ellenben megfájdult a gyomrom és most megyek keresni papírzsebkedőket... ;-)

"Megválaszolatlanul maradt női kérdések, úgyis mint:
- miért ilyen balfaszok a férfiak?
- miért nem találok egy IGAZI FÉRFIT?! (jellemzően nagybetűvel)
- miért nem működnek a párkapcsolatok?
- miért van az, hogy a jó pasik buzik?


Nos a válasz: a ´70-es, 80-as évek meséi kondicionálták az agyunkat.

Vegyük sorba!

Futrinka utca:

főszereplők: Cicamica, Buksi és Bodri.
Cicamica egyedül neveli Buksit, szomszédja az öreg Bodri. Cicamica szerintem örökbe fogadta Buksit (macskának hogy lehet kutya a gyereke???) Valószínűleg egy karrierista ribanc, aki féltette az alakját a szüléstől (gondolom megfizetett egy pumi házaspárt, hogy bérszüljenek neki egy kölköt). Féltő gonddal és gyakran nyávogva kényezteti a szeleburdi Buksit , aki megfelelő férfi példakép hiányában esélyes hogy full meleg lesz, mire felnő. Ott van ugyan az öreg Bodri, mint férfi (?), aki feszt morog, de szintén egyedül él, tehát egy töketlen vén fasz, és tutira alkesz.
Az egyetlen normális párkapcsolatot a másik házszomszédban élő rókáék tudják prezentálni, akik naná, hogy bűnöző életmódot folytatnak. Szép példa mondhatom.

Mazsola és Tádé:

Főszereplők: Manócska, aki neveli Mazsolát (kisdisznó) és a kis Tádét (tengerimalac) Manócska elvileg pasi, de nincs csaja, egyedül él a két kölökkel, akik (mivel nem manók) tuti, hogy örökbefogadottak, vagy manócska korábbi csajai felcsináltatták magukat holmi jöttment disznókkal és tengerimalacokkal, ezzel a lúzerrel, meg elhitették, hogy a szerelemgyerekek (Manócska tuti impotens, de minimum látens buzi, mivel dióskalácsot tud sütni!) tőle vannak, majd szépen lekoccoltak olaszba rúdonpörögni, ez a szerencsétlen hülye meg tartsa el a két kis szarost. Manócska annyira lúzer, hogy még annyi esze sincs, hogy időszakonként átsétáljon egy üveg borral a Futrinka utcába (igen, ebben a mesében is szerepel ez az utca) és levarrja a valószínűleg vibrátoron élő Cicamicát...
És a gyerekek? Na, igen... Malacka felnőve a köcsög kismalac lesz, aki ha leesik a bicikliről, és valaki megkérdezi jól van-e, ráripakodik, hogy a fasz köze van ahhoz, ő hogy szál le a bringáról... Sosem költözik el Manócskától, mert senki nem ad neki munkát. Lúzer felnőtt lesz és továbbra is agresszív...
Tádé meg buzi. Feszt nyafog és beleegyezik mindenbe...

Frédi és Béni:
Főszereplők: gondolom nem kell bemutatni
Frédi és Béni még a gimiben haverkodtak össze, ahol Frédi volt az országos diák tekebajnok, Béni meg egy fasz kis lúzer, aki felnézett a haverjára, amaz meg ebből a rajongásból élt évekig, sőt még most is.
Végzősként aztán két kis falusi liba, akik azt hitték magukról, hogy szépségkirálynők, elment velük autósmoziba, szépen lepippantotta őket, és ezzel be is teljesült a sorsuk, azóta papucsok, miközben azt hiszik ők Travolta a Pomádéból.... Hitelből élnek, és próbálják nevelgetni a gyerekeket, meg betömni a házisárkánnyá cseperedett szépségkirálynőik száját a szerény keresetükkel...
Hámondjuk családnak azért család mind a kettő, de nem tudom mennyire követendő példa...

Mézga Géza:
Főszereplo›k: gondolom szintén megy ez is...
Hát itt a főpapucs pasit látjuk: pocak, kopasz fej, átlag élet, átlag család. Talán Aladárnak van esélye kitörni ebből a körből, hacsak valami "jólsikerült" találmánya miatt nem sittelik le, és nem lesz buzi a börtönben... Jah... a Kriszta meg egy kurva, aki azt képzeli magáról, hogy színésznő. Irány a rúd!

Frakk:
Főszereplők: Károly bácsi, Irma néni, Frakk, meg a két rühes macska.
Most mit mondjak? Két tisztes kisnyugdíjas. Együtt élnek vagy 70 éve már. De se gyerek, se unoka, csak a büdös háziállatok. Szerintem sose szexeltek.
Nos, ennyi "példakép" alapján hogy az istenbe várjátok el, hogy találtok egy a 80-as években nevelkedett, mára partiképessé vált FÉRFIT???!!!


Újabb példák...
Jönnek ám az érdeklődő levelek. Ebből is látni, hogy nem adjátok fel, továbbá a remény hal meg utoljára...

Moha és Páfrány egyértelműen egy meleg pár az erdő mélyén.
A Varázsceruzában a kisfiú látens homokos, aki egy törpe (cukrosbácsi?) ceruzájával van elfoglalva...

Bob és Bobek? Két fiú nyúl egy kalapban???

Hupikék törpikék??? 100 fiú Törpilla ellen??? Vagy kedvére? Nem is beszélve a csúf gonosz Hókuszpókról, aki naná, hogy egyedül él szintén egy rühes macskával...

Kockásfülű nyúl? Egyedül egy tetőn a liftházban? Aki leselkedik a játszótéri gyerekek után a látcsövével???

Van még kérdés?"

2009. január 22., csütörtök

L E V E G Ő T !!! ???

Hát… feljött a munkahelyemen az emeletre a gondnok... azzal az üzenettel, hogy küldték.
A ház kiskirálya (királynője…) másnéven valami akármilyen bizottsági elnökasszony zavarta fel, mondanám én, hogy a morózus, ősz hajú, idős tótumfaktum, aki időnként fontoskodással tölti az időt…
Homloka nyilván ráncos, mert sűrűn ráncolta, persze, hogy nem feltétlenül a szája körül ráncos, hiszen gyanítom, ritkán mosolygott az elmúlt évtizedek során.

Az üzenet lényege az volt, hogy túl sűrűn van nálunk nyitva az ablak… tartsuk becsukva az ablakot.

Háááát, ez egy bérlemény, nem is a háztól béreljük, hanem egy ingatlankezelő cégtől… és a fűtés sem az én két szép szemem miatt megy… mivel a cégem fizet érte, mondjuk nem tudom, hogy az igen magas (belvárosnak megfelelő) bérleti díjban benne foglaltatik-e, avagy külön történik a leszámlázás.

A lényeg, hogy ő látja, nézi, rendszeresen, hogy az ablak időnként ki van nyitva.

Helyileg már 4,5 éve itt dolgozom, ennél az asztalnál, ebben a szobában, ugyanazt az ablakot használva. Oxigénfogyasztásom az elmúlt évek folyamán úgy gondolom, hogy nem változott. Talán hőérzetem sem.

Nem tudom, hogy, ha rajtam múlna, akkor meddig szeretnék élni, feltételezve, hogy amennyiben az „itt fáj, ott fáj” ilyen-olyan problémákkal, de nem halálos gonddal tengetném az életemet, de még értelmét látva a dolognak ... most, 50 éves fejjel olyan kb. 75 max 80-at saccolnék magamnak. - szerencsés esetben, szokták mondani a lottó-sorsolásnál...
Úgy érzem, nem kell majd több. (Persze, MOST érzem ezt így).

Látom lecsukott szemeimmel, hogy a hölgy időnként megjelenik az ablakok alatt, feni a fogát – és túráztatja magát.
Haragban a világban.
Van családja, de egyedül él.
(Én se szívesen laknék vele, az ilyen a kákán is csomót keres).

Milyen jó is, hogy nem ebben a házban lakom…. tutin nagyon összeugranék vele.

Megüzentem neki, hogy klimaxolok, de, gondolom, hogy ő már régen túl van rajta.
(Amúgy nem volt igaz, mert én is túl vagyok rajta, de attól még nem kell az ember lányának hülyévé válnia...)
Meg - mondtam a gondnok úrnak (mit mondtam... lássuk be, enyhe túlzás…. ordítoztam) … mindenfélét.
Csúnyát is.
Már talán nem fogok agyvérzést kapni.

Nem szeretnék ÍGY megöregedni, mikor az a program, hogy mások ablakát lessem, s, elvárjam, hogy a többiek már ne is vegyenek levegőt.
Elvégre, nekik se legyen jobb, mint nekem?

Borzalmas.
Régen háborodtam fel ennyire.

Már csak egy dolgon aggódom, mi van, ha véletlenül valamelyik politikusunkhoz eljut a blogbejegyzésem (SICC !!!) és netán remek ötletadónak tartva bevezetik a NYITOTT ABLAKOK ADÓJÁT…. elvégre a középkorban valamikor volt kapuadó, v. füstadó is??? Az is egy eszement dolog volt.

Amerikában tudnak valamit. Helyenként kis elővárosi izékben, vagy, hogy a szöszben hívják őket - vannak a ház körüli kis területen látszat kinézetű kerítések, amin átlépsz simán és kapu sincs (v. szinte). Hmmmm …. ezek felkészültek. Már előre gondolkodnak.

Ma csütörtök van. Hamar itt lesz a hétvége. S, otthon (ÉDES OTTHON) akkor és annyit nyithatom ki az ablakom, amennyit szeretném.

A sündisznó egy helyes kis állat, csak akkor szúr meg, ha veszélyben érzi magát, magától nem szúr, mert ugyan minek is.

Most elmélkedem… se víz… ;-) …. se ablak… se levegő… ugyan, mi jöhet még?

2009. január 21., szerda

Időbeosztás - fél egészség !

Újabb internetes gyöngyszemmel ajándékozott meg valaki:


"Hogyan éljünk egészséges és hosszú életet?

Azt mondják naponta meg kell enni egy almát, mert mindennap egy alma az
orvost távol tartja. Ezenkivül meg kell enni egy banánt a kálcium miatt,
egy narancsot a C vitamin miatt és feltétlen meginni egy csésze zöld teát,
cukor nélkül, a cukorbetegség megelőzése és a vérzsir csökkentése miatt!

Mindennap meg kell igyunk 2 liter vizet utána ki kell pisilni, ami
megkétszerezi az időt, amit eddig a WC-én töltöttünk.

Mindennap el kell fogyasztani egy Activiát, hogy legyenek jó baktériumaink,
amit senki nem tud pontosan mire jó, de ha nem lesz ez a sok millió
baktériumod, majd meglátod mi lesz!!

Mindennap meg kell inni egy Aspirint az infarktus megelőzése végett, egy
pohár vörösbort szintén az infarktrus megelőzésére és egy pohár fehér bort
az idegrendszer karbantartására. Utána egy pohár sört, azt már fogalmam
sincs miért. És ha egyszerre iszod meg, lehetséges, hogy agyvérzést kapsz,
de ne idegeskedj, mert nem is fogod észrevenni.

Mindennap kell magvakat fogyasztani. Sokat, sokat, nagyon sokat. Ezenkívül
4-6 étkezés ajánlott kis adagokban, azzal, hogy mindegyik falatot legalább
36-szor kell megrágni, hogy lefollyon a torkunkon. Így, ha jól számolom
csak az étkezésre kell napi 5 óra.

Mert mindegyik étkezés után jól ki kell mossuk fogainkat még az alma után
is, az Activia, banán és a magvas dolgok után is: Egészen addig míg van fog
a szádban és nem szabad elfelejteni a fogselymet sem, ezenkívül a
fogkefével való inymasszázst sem, mint ahogy a hosszú öblögetés is nagyon
fontos. A fürdőszoba így teljes átalakítást igényel, mivel el kellene
helyezni benne egy CD lejátszót, rádiót és egy TV-t, tekintettel a hosszan
tartó tevékenységre, amit a napi táplálkozás igényel.

8 órát kellene aludni és 8 órán felül dolgozni - ehhez hozzáadjuk a napi 5
órát amit táplálkozással telik el és ezek után marad 3 óra naponta.
Statisztikai adatok szerint napi 3 órát TV-t nézünk Na mármost, ez a
továbbiakban nem kivitelezhető, mert az egészséges élethez naponta minimum
fél órát kell gyalogolni, ami annyit jelent, hogy 15 perc múlva indulj
vissza, mert különben egy óra lesz a séta. Ezenkívül baráti kapcsolatokat
sem szabad elhanyagolni, ápolni kell, mert olyan mint a növény - napi ápolást igényel.

Mindemelett muszáj legalább két napi sajtót elolvasnod és néhány hetilapot,
hogy kritikus álláspontot tudjál foglalni a társadalmi és politikai
eseményekről.

Szexelni is kellene napi szinten anélkül, hogy rutinossá váljon a dolog.
Innovatív, kreatív kell, hogy legyél és mindig hódító. Erre is idő kell,
hogy a tantrikus szexről ne is beszéljünk.

Családdal való foglalkozásra is kell időt szakítani, valamint a háztartási
munkákra is: mosás, mosogatás, padlómosás, ha kertes házban élsz fűnyírás,
ásás, kapálás és akkor még arról nem is beszéltünk, ha gyermekeid és házi
kedvenced is vannak.

Számadások szerint, minderre minimum 29 óra kell abban az esetben, ha több
dolgot csinálsz egyidőben!

Például: Tusolj hideg vizzel és a szád tartsd tátva, így naponta meg fogsz
inni 2 liter vizet, ami ajánlott az egészséges élethez. Fogkefével a
szádban szexelj a partnereddel, aki ekkor TV-t néz és újságot olvas míg te
a padlót mosod.

Egyik kezed szabad, azzal hívd barátaid és rokonaid, közben idd a bort.

Uuuuu...

Nos a megmaradt két szabad percben, küldd el ezt az üzenetet barátaidnak
(akikre úgy kell vigyázni mint a növényeidre) miközben eszed a napi
kiskanál mézet, ami nagyon hasznos.

Most elköszönök tőled, mert az alma, az Activia, a sör, az első liter víz
és a harmadik étkezés utáni magvas dolgok fogyasztása után, amit kell
fogyasztanom, most sürgosen WC-re kell menjek, ahol időt takarítok meg,
mert emellett a fogaim is kimosom!"

Flornak

Azért itt írok Neki, nyilvánosan, mert a blogjában a hosszú beírásom "elszállt" csuda se tudja, hogy hova :-(

Flor családja balesetet szenvedett, de szerencsés volt a végkifejlet, ám az anyagi kár jelentős.

( http://foltosvirag-flor.blogspot.com/ )

Megértelek Flor, egy régebbi bejegyzésemben írtam, hogy az én lányomat is elütötte egy autó pár évvel ezelőtt, zebrán, szabályosan közlekedve, zöld lámpánál.

Ahogyan nálatok sem érdeklődött a vétkes sofőr a balesetben érintett hozzátartozóiddal kapcsolatban, úgy a "miénk" se soha, utólag sem, hogy mi történt, nem lett-e maradandó, hosszantartó sérülése a gyerekemnek.

Igen, borzalmas világban élünk.
Eluralkodott a közöny, a felelősség előli elbújás.
Azt sem szoktam megérteni, hogy képes valaki arra, hogy elgázol valakit és továbbhajt, anélkül, hogy megnézné; mi is van vele, és segítséget hívna.
Az ilyen ember nem tudom, hogyan is tud aludni... illetve, nyilván, hogy tud, hiszen akkor ő másban, máskor is ilyen - ergo hozzászokott, ez egy állandó állapot (jellemgyengeség?) nála.

Amikor még létezett a "disszidálás" fogalma, akkor volt olyan a környezetemben, aki azért hagyta el az országot, hogy ne kelljen neki egy évet börtönben letöltenie hasonló dolog miatt.
Azóta is Kanada állampolgára.
Ott erősíti a nemzeti gyarapodást.

Volt egyszer egy kolléganőm, aki mikor még kocsit vezetett, akkor elütött egy kamaszfiút.
A fiú volt az, aki hibázott, mert szabálytalanul kilépett az álló busz mögül - nem is zebrán történt a dolog - és a kolléganőm pedig éppen meg akarta előzni a buszt a kocsijával.
Mivel nem ő volt a hibás, ezért nem marasztalták el.
A fiúnak viszont olyan sérülése lett, mely alapján vagy megmaradt a nemzőképessége, vagy nem.
S, az én kolléganőm álmatlanul hánykolódott rengeteg éjszakán át, nehezen tudott megbirkózni az egésszel, és soha többé nem volt hajlandó kocsit vezetni.

Nem vagyunk egyformák, s jó ez így.

Szerencsések vagytok Flor, az élet időnként ajándék (is) lehet, meg kell becsülni.

2009. január 18., vasárnap

Családi ünnep halottakkal

Egyéb elfoglaltságok miatt (úgy mint leltár és hasonló finomságok) utólagosan összevontan ma tartottuk meg az Édesanyám (immár 23 éve Nagyi álnéven ügyködik, folytat látható és láthatatlan tevékenységeket ;-)

szóval a névnapját és a 72. születésnapját.

Fincsi ebéd, közös filmnézések, a macsekok idétlenkedéseinek és megfejthetetlen szokásainak megtárgyalása közepette.

Én varrogattam, ő csicsergett, hentiztünk az ágyban.
Megnéztünk két filmet is, ő úgy csinált, mint, ha hallaná, hogy mi a szöveg, én "undok" voltam és negyedóránként megkérdeztem, hogy "ugye, hallod Nagyi?" ;-)

Ő kedvesen azt hazudta minden alkalommal, hogy persze... s, mindketten tudtuk, hogy mi is valójában az igazság.

Délután megnéztük a harmincas években készült Édes mostoha című filmet - amit eddig én még nem láttam.
Páger Antal, Fekete Tasnádi Mária, Vaszary Piri, Máy Gerő, Gózon Gyula bácsi és egy kedves 5 év körüli kislány szereplésével.

Ilyenkor nosztalgiázni szoktunk, mely szerint "ezek közül se él már senki", illetve idézném valamikori tiszteletbeli nevelőapám kedvenc mondását "de szívesen ennének ezek még narancsot"...

Hát... igen... mondtam neki, hogy a kislánynak talán van még esetleg esélye, ő, ha magas kort ért meg és 85-90 között... Anyukám hümmögött és közölte velem, hogy a kutya se él már (a szereplők közül, mivel egy blöki is ott volt...)... ;-)

Áttértünk utána egyéb igen fontos témákra, miszerint ma este 21 órakor menni fog a tévében az M2-es csatornán a MacKenna aranya, amit videora kellene vennem feltétlenül, mert ritkán adják és Gregory Peck speciel ebben is úgy nézz ki, mint a Római vakáció című filmben - na, szóval nem hajtottam volna el a kertkapuból, ha becsönget...



Igen, hát nem csak ő miatta jó a szereposztás (már, ha valaki kedveli a western műfaji kategóriáját, bár, ha nem kedveli, akkor is érdemes GP miatt gyönyörködés céljából megtekinteni)
s, a többi szereplő többek között GP-én kívűl Omar Sharif, Telly Savalas.

Anyukám elégedett képpel bámulta a képernyőt, és közölte velem az esti terveit:

"... én is meg fogom (ÚJRA) nézni a MacKenna aranyát, mert annyi halott van benne..."

:-) :-) :-)

2009. január 16., péntek

P(r) ? éntek van, vagy péntek van?

Bementem a turiba (nem értem, hogy miért, csak nem azért, mert ma olcsóbb a lakástextil ???)

De, előtte az OTP-be, mert át kellett utaltatni valamit.

A turiban nem részletezném, hogy milyen majdhogynemszexuálisélményekértekengem.
Vagy azzal közelítőek... :-)

De, vettem egy kb. 1,5 méter magas 30 x 50 cm-es méretű eléggé hatalmas felakasztható, cippzáras tároló "izét", olyasmit, mint, amit az IKEÁ-ban is lehet látni különböző méretűeket.
Háááát, ezt a nagyot bizony én valami potom áron.

Milyen jó is lesz a padlásra - álmodoztam, mennyi motyót tudok belerakni és nem is fog porosodni... :-)

Hmmm.... hmmmm... viszem a kincsem (na, jó még néhány említést nem is érdemlő "aprósággal" ;-)
szóval a pénztárhoz.

Pénztáros hölgy rácsodálkozik, hogy egy ez milyen szupi cucc... összenézünk, mit már fél szavakból is értjük egymást...

ráncolja a homlokát... na, jó, de most ezt mibe fogja ő beletenni, nincs is ekkora zacskó... (összecsukva is nagy kinézetű...)

mire én:
az hagyján, de én mit fogok mondani, ha visszamegyek a munkahelyemre???
Netán azt, hogy az OTP-ben utánam szóltak, hogy

"Asszonyom! Vigye már magával ezt, úgy érezzük, hogy remekül fogja majd hasznosítani a padlásán!!! " ??? ;-)

A p(r)éntekre visszatérve:

egy újszülöttnek minden vicc új - szokták volt mondani, s a fiatalabb korosztály időnként nem is tudja, hogy mit jelen a "préntek".

Idősebb férj és fiatal asszonyka egy pár.
A hölgy igencsak kedvel bizonyos tevékenységet.
A férj meg hozzá képest már annyi idős, amennyi.
Mivel szabályozni kell bizonyos dolgokat (A SZABÁLY, AZ SZABÁLY) a férj kategorikusan közli, hogy szex csak "r" betűs napokon:
úgy, mint
szerda,
csütörtök,
vasárnap.

Hát... jó... szerda....(khmm...)
csütörtök.... (újfent)
s, eljő a péntek.
Férj újságot olvas a pamlagon, asszonyka izeg-mozog, mondhatni ,hogy zizeg ezerrel és dörgölődzik a férjhez.
Ő felnéz az újságjából és szenvtelen hangon megkérdezi,
- szívecském milyen nap is van ma?
s a válasz:
üdvözült mosollyal, buja hangon:
- PRÉNTEK !!!

Közös varráson vállalkozó szelleműek bátran megkérhetnek rá, hogy a vicc utolsó szavát helyben adjam elő saját hangocskámon és pislogásommal - úgy érzem érdemes :-)

2009. január 14., szerda

A mai nap elmélkedései

Megkérdeztem ma valakitől, hogy vajon X.Y-nak van-e gyermeke...

A válasz:

"ha igen, akkor az is meg van szorítva"...

A gázzal kapcsolatos múltkori bejegyzéshez így utólag csatolnék egy interneten keresztül érkezett karikatúrát (remélem, hogy ilyenért nem lehet beperelni... vagy igen? Vagy ne adjak ötleteket?)




és meg tudná valaki mondani nekem, hogy a mosdóban a munkahelyen miért MINDIG ÉN TALÁLOK üres WC-papír gurigát???

csak nem azért, amiért gyerekkoromban is nálam fogyott ki a szódásszifon?

Legyen egy kis gyerekszáj is:

Rossz evő voltam kiskoromban.
Állandóan noszogatni kellett.
Mondjuk zsarolással.
Amíg nem eszed meg a tejbegrízt, addig nem nézhetsz tv-ét...
Hamar jött az anyukám ellenőrizni, gyanús volt, hogy üres a tányér.
Hova lett a tejbegríz? - kérdezte.

S, akkor kinéztem az ablakon, le a földszintig egy emeletnyit, ahogy helyesen végigfolyt a falon a fehérség ;-)
(nem, nem, nem a fájdalom csurgott a falon).

A másik eset:

Kicsit arrébb költöztünk, immáron második emeletre...
Gyorsan elfogyott a zsíros (vajas???) kenyér.
A kérdésre, hogy megvan-e még, szintén elmentem az erkélyig és megnéztem, hogy a füvön a cucc hogyan is landolt... illetőleg ott tartózkodik-e még.

Az, hogy a matrac és a lepedő között penészedett már a kolbászka, oh... jó is, ha egy anyukának jó a szaglása... megyen utána...

Ettől függetlenül szegények voltunk, de tényleg, nem is a mai fogalmak szerint... mi lett volna, ha nem vagyunk szegények?

2009. január 13., kedd

SZÉGYEN

Munkahelyemen van egy bizonyos személy, akinek többek között az a feladata, hogy "meghúzza" a céges nadrágszíjat.
Nem ő a legnépszerűbb személy, nem csak a fentiek, hanem egyéb dolgok miatt sem.

A továbbiakban röviden nevezzük őt NS-nek ( = Nagy Spóroló).
NS-nek jobbnál jobb ötletei szoktak lenni.
Legendák keringenek róla házon belül.
Csak annak (azoknak) és - addig - szimpatikus ő, amíg az illetők ilyen, v. olyan formában, de nem kerülnek "sorra".

NS legújabb ötlete a spórolás jegyében, hogy csökkenteni kell a dolgozóknak juttatott ásványvíz mennyiségét.
(Persze, itt vannak mindenféle munkavédelmi előírások, mely szerint bizonyos munkahelyeken - területeken - a munkáltatónak bizony kell adnia un. "védőitalt" mely nyári, meleg időszakban ásványvíz kell, hogy legyen, téli időszakban tea.)
Raktárakban ez bizonyos értelemben kötelező is, boltokban, ha rugalmasak akkor igen, ha kevésbé, akkor nem feltétlenül - teljesen változó ez a dolog munkahelyenként.

Végső soron a mai fránya világban -
A.) örüljél, hogy van egyáltalán munkahelyed
B.) örüljél, hogy kiveheted a törvény szerint Neked járó szabadságnapokat, hiszen vannak már olyan kisebb cégek, ahol csak kiírják a szabadságengedélyt formailag, de valóságban nem adják ki a szabadságot.

Nos, igen, nem kergettek egyikünket se az asztal körül, ha nem kapott a munkahelyén ásványvizet - tehát én speciel nem vagyok egy kényeskedő alkat, csak az a baj velem, hogy túl jól működik az igazság-érzetem.

Lett lévén, hogy a legújabb ötletelő levél alapján fel kell mérnem, hogy melyik bolt egy hónapra mennyi ásványvizet is igényelne, mert másként lesz ezentúl a tárolás, szállítás, mint eddig, mivelhogy spórolni kell.

Ám a következő mondatban célzás történt, hogy a havi igény úgy legyen ám leadva, hogy tulajdonképpen ásványvíz az irodai dolgozóknak nem is "jár", hanem csak "adható".... és utána homályos mondat befejezés következik, ergo, az irodai dolgozó most gyötrődjön kétségek között, hogy neki szabad-e vizet innia, elvégre neki nem jár.

Elgondolkodtam, hogy a spórolás jegyében ez a célozgatás jelen esetben két embert érint.
Engem és V.I. kolleginát, aki kb. 3/4 éve dolgozik nálunk.
Mi lennénk ketten a bolti - irodai - dolgozók.

Hümmmm.... már eleve megbántódtunk a levél olvasásakor "kenjétek a hajatokra a vizeteket" - túl az első dühön - elmerengtünk a megaláztatáson elgondolva, hogy van mondjuk lent 7 dolgozó a bolti részen, aki ihat vizet, s van másik kettő, akik nem ihatnak, ellenben nézik - mondjuk a kánikulában is.
Igaz, hogy kánikulában az emeleten pokoli meleg van, mert ott nincs légkondícionáló, a bolti részen pedig van. (Na, jó, hol működik, hol nem).

Meg azon is elgondolkodtunk, hogy a lenti két vezető, ha kint van az eladó térben, akkor bolti dolgozó és ihat vizet, de, ha hátra mennek az irodába és mondjuk 3 órán keresztül bevételeznek, akkor már irodai jellegű munkát végeznek, tehát akkor nem ihatnának vizet... ;-)

Na, jó. Ötleteim nekem is vannak, méghozzá remekek.
Például tudok számolni.
Márciusban lesz 3 éve, hogy beleolvadtunk ebbe a cégbe.
Az 34 hónap.

Ha már szigorúan elkülönítik az un. irodai dolgozókat a boltiaktól, akkor bizony a legtöbb munkahelyen az a szokás, hogy irodai dolgozók nem takarítják az irodát, hanem arra külön takarító személyzet jön.

(Persze, a legtöbb helyen a bolti részt mindig a bolti dolgozók takarítják, de JOBB HELYEN ezért kapnak legalább valami minimális juttatást... vagy beosztják egymás között, hogy mikor ki takarít, vagy elvállalja egy dolgozó a + pénzért és csak ő takarít - MONDOM MÁS HELYEN).

Itt senki, - a bolti dolgozók sem - kapnak semmit se a takarításért.

De, ha elkülönítjük a bolttól az irodai részt... ami nem is tudom, hogy mennyi négyzetméter, de szerintem több 30 négyzetméternél, inkább olyan 45 körülinek nézem + lépcsőház...

Van egy barátnőm, akik egy kis kft-nél dolgozik.
Egy lakótelepi lakásban működik a cég.
A barátnőm elvállalta a takarítást, ezért zsebbe kap minden hónapban 20 ezer forintot.
Nem kell naponta takarítania, csak hetente egyszer.

Nos, ezt alapul véve (s azt, ha zsebbe adják, akkor persze, a munkáltatónak nem kell rá midenféle járulékot kifizetnie), ha az én 34 hónapomat beszorzom 20 ezer forinttal, akkor bizony-bizony testvérek között is 680 ezer forint jön ki.
Ez az az összeg, amit minimum megspórolt rajtam a cég.
De, úrinő vagyok, a felét gondolatban elengedem legyen csak 340 ezer forint.

Vaj'h mi lenne, ha NS-t megkérdezném, hogy az ő logikája alapján számlázza nekem az általam 34 hónap alatt elfogyasztott ásványvizek költségét, de egyben fizesse ki nekem a takarítási költséget?

Arról már ne is beszéljünk, hogy az irodákban sincs szokásban, hogy a "rendes" takarítók tisztítják az ablakokat, hanem erre évente legalább 3-szor külön ablaktisztítókat hívnak... nekem meg itt volt az összes ablaktábla (s, most nem sima ablakról beszélünk, hanem régi típusú igazi mennyezettől a padlóig, faltól-falig hatalmas nagy ablaktáblákról két szobában is) - amiket szombati napon, magánidőből bejőve takarítottam, mikor már úgy éreztem, hogy halaszthatatlan a dolog.

Ha 60.-Ft-os átlagárat számolok az ásványvízre (itt a Nagy Faluban lehet kapni ennyiért is, sőt, van még olcsóbb) akkor a nekem ki nem fizetett 340 ezer forintból 5.666 palack ásványvizet vehettem volna.

Öhmmm... most erőteljes zavarban vagyok, hogy vajon mennyit is ereszthettem le a torkomon az elmúlt majdnem három év folyamán a cég költségén.

Mert, hogy most már nem fogok, mert vagyok olyan hülye, hogy tetézem a dolgot büszkeséggel is.

Amúgy írni fogok NS-nek.
December 21-én elküldtem nekik egy számlát egy ajánlott levél feladásáról (ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a boltok postaköltségét én előlegezem meg a cégnek a saját "hatalmas nagy" fizetésemből) - azóta is várom, hogy betegyék egy borítékba, és kifizessék nekem.

Most finoman emlékeztetni fogom őket rá, hogy még nem érkezett meg.
Nem nagy összegről szól.
Kemény 260 forintról.
Ellenben, ha megkapom, akkor egészen pontosan 5 palack Tesco ásványvizet vehetek belőle (v. ha szerencsém van, és lejjebb ment az ára - mint időnként előfordul - hát még tán 6-ot is)... vagyis minimum 7,5 liter ásványvizet tudok venni belőle - a SAJÁT KÖLTSÉGEMEN.
Mivel most tél van, több teát iszunk, tehát, ha megkapom a postaköltséget, akkor kihúzom az ásványvízzel a tavaszig...

Most jutna még eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, de lenyelem őket.
Ui:
- több foltostársnő is tudja, hogy mi a neve a munkahelyemnek - kérlek benneteket, hogy ne írjátok ki nyilvánosan - NS mindent lát, mindent hall, vagy legalábbis törekszik rá.
- és nehogy leírja valaki, hogy milyen kiváltságos voltam, hogy eddig ihattam a céges ásványvizet, ha erre hajaz a bejegyzése, akkor nem értette meg a lényeget...
- és igen, azt is tudom, hogy Ti is ingyen takarítotok...
;-) ;-)

2009. január 11., vasárnap

Leltár miatt ZÁRVA

van a blogom pár napja, s még egy kicsit... mivel egy popsival nem lehet több lovat megülni...

Láttam, hogy milyen kedves üzeneteket hagytatok, hogy milyen sok blogra kukkantsak be. Csak egy kis időt kérek.

Ma már csak egész nap henyéltem - mivel most is csak néhány percre tudok a géphez jutni, ezért a mai napom a nosztalgia jegyében telt el - egy kicsit.

Mikor kicsi voltam - és még nagyon olcsó volt a "kultúra" - értsd földi halandóknak is elérhető "miénk az ország" alapon - akkor még meg lehetett fizetni a múzeumot, mozit, színházat stb. stb.

Akkoriban volt olyan minden évben legalább egyszer, hogy anyukámmal mozinapot tartottunk...
Menekültünk egy kegyetlen apa és egy embertelen házasság béklyóiból néhány órára.
Akkor elindultunk mozit nézni.
Egyik moziba be, onnan ki, a műsor alapján megterveztük hol megy a következő film, ami minket érdekel és oda is érünk... és így ment ez, a minimum volt a két mozi, a jellemző a három, talán egyszer összejött a négy is??? :-)

Ma mindezt az ágyamban éltem át - bár egyedül.



Nagyon kedveltem annak idején a tévében a "Miért éppen Alaszka?" című sorozatot.
Az első két évadot sikerült megvásárolni DVD-én valamikor novemberben. Milyen öröm volt nekem!




Karácsonykor pedig megkaptam a lányomtól ajándékba a teljes 3. évadot (amit már a tv-ben sem láthattam annak idején) - ez 6 db DVD lemez.
Nonstop Alaszka volt ma nekem.






Jövő hét folyamán szakítok időt rá, hogy bekukkantsak hozzátok, addig a türelmeteket kérem szépen.

2009. január 7., szerda

Ha már VÍZ, akkor sok(KOLÓ) legyen...

A gellérthegyi víztároló

avagy, van ahol úgy írják, hogy tározó...

Tavasztól őszig, egy szép kirándulással összekötve nagy élmény megtekinteni.
Van néhány fotó róla, s a lenti leírást is kölcsönöztem (forrás) a sulinet oldaláról.

Ha odamentek, akkor viszont friss információkat kell szerezni a látogathatósági napokról és órákról, mert azt változtatni szokták.A lejjebb felsorolt időpont nem tudom, hogy mikori adat.

Személyes kiegészítésem:


Bementünk, jó pár évvel ezelőtt, több csoportban, s halvány elképzelésünk se volt, hogy milyen látvány fog elénk tárulni.

Ezek a fotók nem tudják igazán "visszaadni" azt a hangulatot.
Ahogyan rácsodálkoztunk ezekre a hatalmas - a vége sötét messzeségbe eltűnő - csarnokokra.
Olyan filmbe illő volt a látvány, s elképzeltem, hogy csónakáznék az oszlopok között ;-)
Rejtélyes, s romantikus is egyben.
Az oszlopok alján a vízen áttetsző színek, mintázatok... nagyon szép nézni.




Mindegyik csoportnak volt vezetője vízügyes, hozzáértő szakember személyében.
Dőltek az információk, mennyiségekről, működési elvekről, statisztikák, előírások stb. stb.
A csoportunk vezetője kedvesen, többször is felhívta a figyelmünket rá, hogy megfelel a magyar szabványnak minden (akkor még nem voltunk Unió...), s természetesen nyugodtan ihatjuk.
Az egyik látogató - férfi volt az istenadta, s okos, v. sokat látott, megélt ember... ;-) csak egy kérdést tett fel:

- Ön Uram otthon a csapból jövő vizet issza?

Hmmm... a vízügyes szakembernek torkán akadt a szó, szeme egy pillanatra elhomályosult,
s, akkor a perc törtrésze alatt, már mindannyian sejtjük, hogy most a válasz vagy őszinte lesz, vagy hamis, de, ha pozitív válasz jő, akkor az nem feltétlenül igaz -

- Hát, bevallom őszintén, én otthon egy kis víztisztító készüléken még áteresztem,

DE EZ ÖNÖKET NE BEFOLYÁSOLJA !!! NYUGODTAN IHATJÁK EZT A VIZET, NINCSEN SEMMI BAJA !!!

;-) ;-) ;-)

Azóta időnként már volt szerencsém a buszból nézni - meg a tv. híradóban is - néhány nagy csőtörést, ahol mondták, hogy azért történt, mert nagyon régiek a vezetékek, meg egyáltalán...
igen, néztetek már meg egy lakásfelújítás során egy régi vízcsövet, hogy miként is nézz ki belülről? S, akkor még nem is beszéltünk a városban lévő valóban régi vezetékekről...

S, olykor megjelennek statisztikák, v. szakmai lapokban elemzések, hogy az ásványvízek, - v. amit annak neveznek, v. hisszük, hogy az -, valójában mi mindent tartalmaznak - vagy éppen nem.
De, legalább gondolatban nem érzem úgy, hogy csövet kell mellékelnem a palack látványához.

-.-



"A víztárolókat a vízellátás zavartalanságának biztosítására hozta létre az ember. Ha a fogyasztás lecsökken, a víztárolóban elraktározott víz alkalmas időben rendelkezésre bocsátható. Ezen kívül a víztárolók segítségével szabályozható a víznyomás mértéke, valamint biztonsági okok (vésztartalék) is indokolják működtetésüket.

Az 1974 és 1980 között épült gellérthegyi víztároló pontosan ilyen célokat szolgál. Korábban már létesült a hegyen két másik is, amelyek közül az 1904-ben Budapest a vízszolgáltatásának egyenletességének biztosítása érdekében megépített 17 500 m3-es medence már nem üzemel. Később, az 1950-es évek első felében a víztermelő kapacitást 80 ezer m3/nappal bővítették. Több új medencét is létesítettek, s ezek közül a legnagyobb feladatot a gellérthegyi ún. barlang-medence kiépítése jelentette, amelynek befogadóképessége már 30 000 m3 volt. Ez mind a mai napig működik és összeköttetésben van a másik jóval nagyobb és korszerűbb tárolóval.

A Hegyalja út, Sánc utca, Orom utca által határolt terület alatt - a "hegy gyomrában" - 2 x 40 000 köbméter tárolási kapacitással rendelkező 2 hatalmas medence található. A tiszta és egészséges ivóvíz ide a Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget kútjaiból érkezik. Egy ideig gravitációsan, majd Budapestre érve a békásmegyeri szivattyúház mozgatja a vizet a hatalmas átmérőjű csővezetékeken keresztül fel a hegybe. Innen látják el Pest és Dél-Buda alacsonyabban fekvő területeit ivóvízzel.

A víztároló két medencéje hasonlít az egymással szemben a billentyűzetüknél összetolt két zongorára. Az ilyen ún. piano alakú víztárolók azért ideálisak, mert bennük a víz sohasem stagnál (örvények nem alakulnahatnak ki), hanem állandó áramlásban van. Az összfelület 2 x 5 000 m2, a falak 35 cm vastagságúak. A medencék födémszerkezetét 2 x 106 db pillér tartja.

A víztároló márciustól októberig ingyen látogatható minden szerdán és szombaton 12.00-15.00 óráig
Cím: XI. kerület, Sánc utca (Orom utca, Szirom utca sarok)
Megközelíthető: a 27-es autóbusszal (Sánc utcai megállótól gyalog 1 perc séta)"

Lesz ez még így se

Molyolok a számítógépen, a gályahelyen.
Nemrég szervizelték, szerencsésen még nehezebben jutok be oda, ahova kellene, írtóra nehézkesen tölt fel mindent...stb. stb.

Bevallom, hangosan szokásom társalogni (akár magamban is, soha nem veszünk össze ;-)

Közben, túl lévén a nagy év végi hajtáson, kolléganőim feljárnak az emeletre, cipelik lefele a boltba a könyvek egy részét, így év elején át(vissza) rendezésekkel bajlódnak.

Meredek a képernyőre, hangosan megszólalok; - ROHADTUL LASSÚ VAGY !

Kollegina kezében egy dobozzal a lépcsőházból beletörődő hangon visszaszól: ...tudom...
:-) :-) :-)

Hát, mondhatnám, LESZ EZ MÉG ÍGY SE!

- s, eszembe jut, hogy a héten vetítették ezzel a címmel az általam igen kedvelt filmet a tv-ben - sajátos humorú, nagyon emberi történetet.
Remek szereplő gárdával:

Jack Nicholson, Helen Hunt, Greg Kinnear.

Idézném a számomra egyik kedvenc mondást a filmből:

J.N. bemutatja a két utastársát egymásnak, mielőtt elindulnak kocsival a nagy útra:

"- Carol a pincérnő, - Simon a buzi"

s, ezzel minden fontos tényezőt közölt :-)

Remek a szinkron is, ehhez a mondathoz jó szinkron hang kell :-) kár, hogy nem tudom mellékelni. :-(

A tegnapi nap mondása pedig:
a remény HAL meg utoljára - közölték velem ketten is.
Mire érdeklődtem, hogy a latin nevét is megtudnák-e mondani?
Egyik se értette a kérdést.

Úgy érzem, magányos vagyok.
Mint a cédrus.

2009. január 5., hétfő

Önt dönt: iszik v. nem iszik vizet

Kolléganőmmel megbeszéltük, hogy milyen fontos dolgok történtek velünk az ünnepek alatt (értsd: kb. mennyi + kilót szedtünk magunkra).
Egymástól függetlenül már azzal az igen nagy elhatározással jöttünk be dolgozni, hogy sok folyadékot iszunk, lehetőleg mellőzve komoly ételeket (na, nem = koplalással, és fogyókúrával - persze !)

Kinyitom a gmail-es leveimet.
A L...l bolthálózat hírleve, miszerint csütörtöktől megvásárolhatnám az alábbi termékeket, úgymint:

- Lépcsőzőgép
- Izomstimuláló EMS/TENS
- Infravörös masszázskészülék
- Diétás konyhamérleg
- Gimnasztikai labda
- Húzódzkodó rúd

most keressük a lehallgató készüléket, vaj'h hova is szerelhették be? ;-)

Fogyókúra:
volt egyszer régen anno egy fiatal kolléganőm, aki elképesztő delnői méretekkel rendelkezett, mindenütt, de mindenütt (oh, amikor táncolt... - egyébként nagyon jó mozgása volt - de, rengett a Béke Szálló)

jut is eszembe egy vicc erről, Egérke és Elefánt haverok.
Egérke Elefánt hátán.
Mennek.
Mennek.
Egérke megszólal:
"Hallod, hogy dübörgünk?" ;-)


(Ennek a párosnak van egy szexes változata is, de nem merem leírni... ;-)

Szóval a régi kollegina szent elhatározással belekezdett a kitudjahanyadik elszánt fogyókúrájába, közelebbről; - márpediglen ő csak vizet iszik egy hétig, semmi mást...
hát, vagy igazat mondott, vagy sem... de, bizony hízott az egy hét végére, kb. másfél-két kg-mot...

Minden alkoholista ezzel indokolja, hogy miért is nem iszik vizet...
Ellenben ők egy idő után rendszerint soványak...

(most, ha lehet, nehogy küldjetek nekem lékúra recepteket).

Én, az abrosz és a szív

Kotortam a turiban az alábbi asztalterítőt... nagyon jó állapotban volt (na, volt rajta 2 folt, s megint kiderült mosásnál, amit már máskor is megállapítottam, hogy tőlünk nyugatra élő társnőink nem mosnak... helyette kidobják a cuccot - mivel a két folt sima mosásnál is kijött - volt folt, nincs folt, s mindez vanish és más csodaszerek nélkül ;-) - amúgy én kedvelem a vanish-t valóban jó szokott lenni, ha az már nem segít, akkor elő kell kapni az ecetes ollót.

Príma volt az anyag, pont erre mondaná egy volt kolléganőm (kedves KZs), hogy hol vannak már azok a régi törölközők! Olyanokat nem lehet már kapni, azok régen valóban szívták a nedvességet, a mai törölközőket meg csak csutaszolod a testeden és nem szívnak rendesen. (Csak mi szívunk...)
Bizony igaza van. Mintásak, látványosak a törölközők, de valóban nem olyanok, mint régen. (Ill. lehet, hogy a háromezer forintos olyan, de ki ad ki annyit egy törölközőért, én bizony nem, persze, lehet, hogy azok se szívják jobban a nedvességet).
Az meg, hogy valamire ráírják, hogy 100 % pamut - már régen tudjuk, hogy nem mindig fedi a valóságot. (Egy foltvarró tudja...)



Szóval ez a terítő olyan volt - olyan "békebeli" vagy, inkább gyermekkorom törölközőihez hasonló.
Jó is volt vele dolgozni, finom a tapintása is, olyan igazán természetes anyag.

(Amúgy KZS egyszer kiszúrt velem, amikor nem voltam bent a munkahelyen egy-két napig, akkor fogta szépen az OTTHONRÓL bevitt saját törölközőmet csinált egy helyes kis lyukat a sarkába, igaz, hogy beszegte kézzel a lyukat - és a lyuknál fogva felakasztotta a mosdóba... hát, nem mondom, hogy lelkes voltam, mikor megláttam, hogy mit csinált az otthoni törölközőmmel - mázlija volt, hogy aznap szabadnapos lévén nem volt ott az első kirohanásomnál).



Szóval, szívecske gyártás folyik az abroszból.




Egy barátnémnak csináltam, s a lényeg, amiért e bejegyzés készült, hogy éjjel szembesültem azzal a ténnyel, hogy hiába is van rengeteg (anyag, gomb, cérna, hímzőfonal stb. stb.) kütyüm, AMIRE ÉPPEN SZÜKSÉG LENNE, hát, naná, hogy nincs...

Barátném egyszerűség iránti vágyát ismerve, neki bizony ebbe fehér, sárga, natúr színű, max barna golyókat kellett volna varrni... na, mi az ami nem volt? Legalábbis annyi darabban, hogy elég legyen? Hát a golyók.

Ez van, ha nem tetszik neki, majd kicseréli ;-) - fogadjunk, hogy inkább tetszeni fog neki... szalagot meg majd ő varr rá, olyan színűt amivel szeretné felakasztani esetleg egy kilincsre (dekoros az egyik szakmája a lelkemnek, tehet ő is valamit az "ügyért" ;-)
Bár, lehet, hogy így hagyja, szerintem jól mutatna egy gyertyával a közepén, bár akkor mosni kell... úgy érzem fel kellene vennem a kapcsolatot egy mosószer-gyártóval, tényleg miért is nem szponzorálják a foltvarrókat?
(A mi mosopórunkkal bátran moshatja 20-30-40 ezer forint értékű takaróját is - nem fog kifakulni ;-) !!!

Miért érzem úgy, hogy fényévek távlatába kerültem a valóságtól?



Lyuk ide - lyuk oda - van, aki lyukasan (is) szereti ;-)



2009. január 4., vasárnap

Az a nagy gáz,

hogy immár kezdd kialakulni, hogy a blogok olvasása már érdekesebbé válik, mint a fórumoké... jaj, csak meg ne kövezzen senki érte...

már csak az a baj, hogy tök jó blogokat írtok (VARRTOK !!!) és nincs az embernek ennyi ideje.

Főállású blogolvasó szeretnék lenni.
Ha tudtok valahol valakit, aki ezért még fizetne is, hogy meg tudjak élni belőle, akkor boldoggá tennétek vele.

(Erre szokták mondani, hogy NAGYON ÖREG, NAGYON GAZDAG férj kell, aki után lehet örökölni sok pénzt, de nem tesz már nagy kárt benned... ;-)

Oh, ez most vicc volt, nehogy valaki azt higgye, hogy pénzéhes vagyok, egész életemben csóró szerelmeim voltak.
(Bár.... ha belegondolok... ha gazdag pasik vágtak volna át a palánkon, ahelyett, hogy ugyanezt tették a szegény pasik velem... hát... - tisztelet az egy-két-há' férfi olvasónak, ne vegyék persze ezt magukra, nem korrekt ez a dolog, ahogyan semmiféle ÁLTALÁNOSÍTÁS sem az).

Na, tehát időt kellene valahonnan, valahogy szerezni. (Venni?)
Csak azt ne tanácsolja senki, hogy jobban szervezzem meg az életemet.

Vagy nyugdíjas szeretnék lenni, de tudtommal ők sem érnek rá.
Még agyalnom kell ezen az egész problémán...

Amúgy varrtam is... nem mutizom meg... már megint van egy újabb takaró fedlapnak valóm, ami ki tudja, hogy mikor lesz takaró (vannak ők már a szekrényben többen is)... már kezdem érteni, hogy "ámerikában" miért is adnak bérmunkába takaró befejezéseket... (tűzést).
Nekem olyat kellene keresnem (vicc csak) akinek oda lököm a fedlapot és minden mást megcsinálna... na, jó, tudom, hogy attól klassz egy takaró, hogy saját kezed munkája, az egész ahogy befejezed, illetve az én esetemben nem fejezem be, hanem a szekrényben várja sorsának jobbra fordulását.
Milyen kis türelmes félkész (negyedrészt kész?) munkáim vannak már.
Csak én vagyok így ezzel, vagy többen is vagyunk?

Azt már régóta tudom, hogy amikor megvan a nagy lendület, akkor nem szabad abbahagyni, addig kell teperni, míg be nem fejeződik, különben évekig is állhat....
Ja, csak nálam, mert tökéletlen vagyok... persze, rá lehet fogni, hogy nincs szabad terület (felület) a földön (sem), ahol tisztességgel be lehetne egy takarót fejezni.

Talán nyáron sátoroznom kellene a Margitszigeten - ott van elég szabad felület, aztán tüzögethetném a cuccost a zöldben, tényleg, lehet, hogy felfedeznének, s indulhatnék az év "őrült rongyozó spinéje" címéért.

Ja, a fránya gázra visszatérve... hát, most, hogy ukrán barátaink variálnak a gázzal, hát bizony az én kis mosogató gázmelegítőmből messze nem jön forró, inkább langyi víz...

gondolkodtam, hogy nagyon morbid-e, ha kifolyatom onnan egy lábasba, és utána azt ráteszem a gáztűzhelyre, a másik gázzal felmelegítem igazi forróvá, és úgy mosogatnék... hiába, XXI. század ... de, jó, hogy a következőt már nem fogom megérni ;-)

2009. január 1., csütörtök

:-)

Az új évre vonatkozóan a kedves ide látogatóknak minden jót kívánok; egészséget, szerencsét, boldogságot.
(Mondhatni, hogy általános jellegű vágyálmok).

Úgy döntöttem:
- nem teszek fogadalmakat, mert úgy sem tudom általában betartani,
- ami komoly probléma, hogy elfelejtettem pénzt kirakni az asztalra, bezzeg az anyukám, ő előrelátó, gondoskodó (optimista???) volt, otthon az asztalára papírpénzt is rakott, no, meg némi aprót is...
... hát... majd lesz mire fogni évközben, hogy miért nincs pénzem, mondjuk azt már most is sejtem, hogy valószínűleg táborba menésre nem fog telleni :-( - ez utóbbit igencsak nehezményezem.
Valószínűleg a kultúra fellegvárait sem fogom döngetni, hogy eresszenek már be, mivel a szemeim már nem olyan szépek, hogy ingyen beengedjenek.
Tehát, színházak kihúzva a listáról :-(,
Múzeumok esetében az ingyenes napokra kell nagyobb részt hagyatkozni valószínűleg, (úgy mint állami ünnepeink napja, március 15. augusztus 20. október 23. - azt hiszem nem szokták nagy dobra verni, hogy akkor ingyen lehet bemenni az intézményekbe, legalábbis itt nálunk a Nagy Faluban ingyen).
Az már egy egészen más kérdés, hogy pont ezeken a napokon én nem nagyon szeretek a városban mászkálni, lett lévén, hogy ingerel a nagy tömeg...

Anyukámmal abban maradtunk, hogy két fontos dolog van igazán családon belül: hogy egészségesek legyünk, és legyen munkahelyünk... (a többi dolog vagy van, vagy nincs :-(

(Bár, ha úgy nézzük, amennyiben nem vagyunk betegek, akkor az már boldogságnak nevezhető, ha meg van állásunk akkor szerencsésnek kell tekintenünk magunkat...)

Most hagyjuk, hogy mi a különbség a kis szerencse, meg a nagy szerencse között...
(Ezt különösen kollégáimnak szántam megjegyzésül, ők értik, hogy miért is.)

Naaa, akkor most lemeózom, hogy megromlott-e tegnap este óta a bólé maradékja ;-)
A lencse pedig kacsingat reám, hogy esetleg még a megfőzésével javíthatnám ez évre vonatkozó esélyeimet...
Kicsit később körülnézek a kertben is, ha esetleg petárda helyett tévedésből egy zsák pénzt hajított be valaki, vagy mondjuk egy külföldi útról szóló repülőjegyet, akkor nehogy elázzon odakint.

Ezek a mai nap tervei.
Most persze, lenne kedvem varrni, de nem merek... mint, ha azt ma nem szabadna... ???

Holnapra szóló tervem az, hogy esetleg, ha meglelném, hogy a hajcihőben hova is raktam a kiváltandó recepteket, akkor az felérne nekem egy boldogsággal...
Vagy... vagy... nincs is már szükségünk a receptre, mivel egészségesek leszünk ??? :-) :-) :-)