Menni kéne, menni kéne...
Konkrétan éppen a XVII. kerületben az A g y a g h e g y i dűlő akárhányszám alá.
Beírom a keresőbe.... semmi...
beírom a keresőbe.... semmi...
beírom a keresőbe.... semmi...
mikor már kellőképpen ideges vagyok megnézem... stimmel a kerület, stimmel a házszám begépelése...
hajolok közelebb, jaaaaaah...
hogy nincs is Budapesten A N Y A G h e g y i dűlő ??? ;-)
Miért is neeeem? Csak nem azért, mert mi foltvarrók mind odaköltöznénk ? :-)
2010. július 30., péntek
2010. július 29., csütörtök
Az álomfogó...
mibenlétéről én eddig nem tudtam semmit.
Talán vagytok még néhányan ezzel ugyanígy.
Mondanám, ha tetszik, kreatív társnőim készítsétek el :-) Csak rajtam ne kérjetek ilyet számon.
Más néven: álomcsapda (ojibwe nyelven: asabikeshiinh vagy bawaajige nagwaagan). Az indián kultúrában az álomfogó egy kézzel készült tárgy, aminek alapját egy fűzfából készült karika adja, melyre laza hálót szőnek. Ezt díszítik személyes illetve szentelt kiegészítőkkel, például madártollakkal vagy gyöngyökkel.
A hagyomány szerint egy kisebb kör vagy könnycsepp alakú keret körül állati ínból vagy vékony fonalból hálót készítenek. Az álomfogót az ágy fölé akasztják, mintegy bűbájként használva, hogy megvédjék gyermekeiket a rémálmoktól. A fűzfából és inakból készült álomfogó nem él örökké, éppen kiszáradásával jelzi, hogy a gyermek átlépett a felnőttkorba. Az indiánok hisznek benne, hogy az álomfogó kiszűri az álmokat: „A jó álmok átjutnak a nyíláson, a rossz álmok viszont csapdába esnek a hálóban, s elvésznek a hajnal fényében.”[1]
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lomfog%C3%B3
A google-ba beírva az álomfogó készítést - több segítséget is kaphatunk :-)
Talán vagytok még néhányan ezzel ugyanígy.
Mondanám, ha tetszik, kreatív társnőim készítsétek el :-) Csak rajtam ne kérjetek ilyet számon.
Eredet és legenda
Az álomfogó hagyománya az Ojibwa törzsből származik, később a Cseroki és a Kiowa törzsre volt igen jellemző a készítése. Azonban az 1960-as 70-es évek pánindián mozgalma során az amerikai őslakosok többi népcsoportja is átvette ezt a szokást. Így lett ez a különböző indián törzsek egységének szimbóluma.A hagyomány szerint egy kisebb kör vagy könnycsepp alakú keret körül állati ínból vagy vékony fonalból hálót készítenek. Az álomfogót az ágy fölé akasztják, mintegy bűbájként használva, hogy megvédjék gyermekeiket a rémálmoktól. A fűzfából és inakból készült álomfogó nem él örökké, éppen kiszáradásával jelzi, hogy a gyermek átlépett a felnőttkorba. Az indiánok hisznek benne, hogy az álomfogó kiszűri az álmokat: „A jó álmok átjutnak a nyíláson, a rossz álmok viszont csapdába esnek a hálóban, s elvésznek a hajnal fényében.”[1]
Népszerűsége
Amint az álomfogó hagyománya elterjedt az ojibwa törzsön kívül is, népszerűsége egyre csak nőtt a pánindián közösségek körében, s ma néhány New Age csoport készíti illetve árulja a manapság már csak dísztárgyként használt „álomszűrőt”. Philip Jenkins, a Pennsylvania State Universtity professzora szerint a legtöbb őslakos úgy véli, ez egy nemkívánatos formája a kultúra kisajátításának.Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81lomfog%C3%B3
A google-ba beírva az álomfogó készítést - több segítséget is kaphatunk :-)
2010. július 26., hétfő
A fogkrémet nem csak fogmosásra használhatjuk.
Internetről jött praktikus gyögyszem, bár a forrás is megtalálható:
(http://www.hoxa.hu/?p1=naplo_hozzaszolasok&p2=15763&p3=11068434)
Néhányat már ismertem közülük (pl. a fogkrém tisztító hatása az ezüstékszerek vonatkozásában) - a többi ötletet viszont nem próbáltam még.
Talán hasznos lehet némelyik kipróbálása. :-)
3. Gyorssegély a méhcsípésre
A méh csípése pokoli fájdalommal jár. Ha ilyenkor a kezünkbe akad egy tubus fogkrém, kenjünk egy keveset azonnal a csípésre. Szinte azonnal érezni fogjuk a hatást. A fogkrémben lévő lúgok ugyanis perceken belül semlegesíteni kezdik a méh mérgében lévő savakat, s tizenöt perc múlva nyomtalanul elmúlik a fájdalom. Ráadásul, miután a fogkrém megszáradt a bőrön, légmentesen elzárja a csípést a nedvességtől, és így a gyógyulást is meggyorsítja.
4. Mentsük meg az üvegasztalt
Aki üvegasztalt vásárol, szinte egy életen át rettegésben él, mikor sérül meg a szépséges bútordarab. Márpedig egy-egy baleset szinte elkerülhetetlen: egy rosszul lerakott üvegpohár, a gyerek kisautója, és máris megvan a baj. Vékony kis karcolás a sima üvegen! Ismét segíthet egy egyszerű trükk. Egy kevés fogkrémet dörzsöljünk el az ujjunk hegyével a karcoláson. Öt perc múlva, ha már megszáradt, töröljük le a felesleget egy ronggyal. A dörzsölés hatására a krémben lévő kalcium-foszfát-részecskék ismét visszaadják az üvegfelületnek a tökéletes ragyogást.
5. Olcsó autóillatosító
Állandó veszekedés tárgya: miért eszik a gyerek az autóban? A nők védekeznek, a férfiak joggal dühösek, mert bizony a kiborult kakaónak egy idő után szaga lesz. Egy egyszerű trükkel azonban mindezt megszüntethetjük. Egy darab konyhai papírtörlő közepére nyomjunk ki egy jó adag fogkrémet. Görgessük fel, akár egy palacsintát, és csúsztassuk be az egyik ülés alá. Minden alkalommal, ha fűteni kezdünk a kocsiban, a meleg hatására a szódabikarbóna, igazi légfrissítőként, kellemes mentolszagot áraszt majd magából.
6. Ékszer tisztítása
Nagyanyáink régi ékszertisztító módszerét is feleleveníthetjük egy kicsit. Az ezüst sajnos gyorsan oxidálódik. Csúnya fekete színe lesz, az embernek már nincs is kedve felvenni egy régi nyakláncot. Pedig egy puha fogkefe és egy kis fogkrém segítségével pillanatok alatt újjávarázsolhatjuk kedvenc ékszereinket. Dörzsöljük kitartóan fogkrémmel, a csillogás újra életre kel!
7. Nincs többé párás úszószemüveg
A gyerekek az iskolai úszásból hazaérve gyakran panaszkodnak, hogy nem láttak semmit a víz alatt, mert bepárásodott a szemüvegük? Elő tehát a fogkrémmel! Kenjük be belülről az úszószemüveget a pasztával, majd meleg vízzel öblítsük ki. A következő vízbe merüléskor a fluorid megakadályozza majd a bepárásodást, és a csemete boldogan lubickolhat a vízben.
8. Viszlát, fűfolt!
Az iskolai focibajnokság után a farmerek térdén mindig ott éktelenkedik a zöld, kitisztíthatatlan fűfolt. Mielőtt betennénk a mosógépbe, gondosan dörzsöljük át az anyagot egy adag fehér fogkrémmel. A nátrium-lauril-szulfát oldja a fű színét adó klorofillt, így könnyebben kijön majd a nadrág térdéből a folt a mosás során.
9. A hófehér bőrtáska
Könnyű beleszeretni egy hófehér bőrtáskába az üzlet kirakatában. Aztán jön a bosszúság: itt-ott egy kis tintafolt, amely kifolyt a golyóstollból, megszürkült pánt, olajos ujjlenyomatok mindenhol. Egy puha fogkefével és egy kevés fogkrémmel azonban ezt is újjávarázsolhatjuk. Dörzsöljük át fogkrémmel a koszos részeket, végül töröljük át egy nedves ronggyal. A fogkrémben lévő nátrium-karbonát segítségével a fehér táska ismét a kedvencünk lehet!
(http://www.hoxa.hu/?p1=naplo_hozzaszolasok&p2=15763&p3=11068434)
Néhányat már ismertem közülük (pl. a fogkrém tisztító hatása az ezüstékszerek vonatkozásában) - a többi ötletet viszont nem próbáltam még.
Talán hasznos lehet némelyik kipróbálása. :-)
a legfinomabb polirpaszta
fogkrémet nem csak fogmosásra használhatjuk! Eláruljuk, mire még!
1. Könnyedén eltávolíthatjuk a hajfestéket
Az otthoni hajfestés során előfordul, hogy a homlokunkra, a fülünkre, sőt még a tarkónkra is kerül egy kis festék, s ez bizony csúnya nyomot hagy. Dörzsölgetjük szappannal vagy sminklemosóval, de bizony a festék csak nem akar eltűnni. Egy kevéske fogkrém azonban csodákra képes. Nyomjunk az ujjunkra egy borsónyi hagyományos, fehér fogkrémet, és dörzsöljük vele a festékes bőrt, amíg a folt el nem tűnik. Végül öblítsük le egy kis meleg vízzel. A pasztában lévő parányi radírszemcsék könnyedén helyrehozzák az otthoni hajfestés során elkövetett baklövést.
2. Gyerekrajzok a falon
A gyerekek csak úgy ontják a szebbnél szebb rajzokat, s mi büszkén dekorálnánk ki velük az egész lakást. Csakhogy sajnáljuk ragasztóval összekenni vagy rajzszögekkel telelyuggatni a falat. Elő a fogkrémmel! A papír hátulján lévő sarkokra tegyünk egy kevés fehér pasztát, majd egy rövid időre szorítsuk a falhoz a rajzot. A fogkrémben lévő cellulózgumi garantáltan odaragad a falhoz. Később aztán nyom nélkül leszedhetjük a rajzokat a falról. Egy nedves rongy segítségével maradéktalanul és nyomtalanul eltüntethetjük a fogkrémet.
fogkrémet nem csak fogmosásra használhatjuk! Eláruljuk, mire még!
1. Könnyedén eltávolíthatjuk a hajfestéket
Az otthoni hajfestés során előfordul, hogy a homlokunkra, a fülünkre, sőt még a tarkónkra is kerül egy kis festék, s ez bizony csúnya nyomot hagy. Dörzsölgetjük szappannal vagy sminklemosóval, de bizony a festék csak nem akar eltűnni. Egy kevéske fogkrém azonban csodákra képes. Nyomjunk az ujjunkra egy borsónyi hagyományos, fehér fogkrémet, és dörzsöljük vele a festékes bőrt, amíg a folt el nem tűnik. Végül öblítsük le egy kis meleg vízzel. A pasztában lévő parányi radírszemcsék könnyedén helyrehozzák az otthoni hajfestés során elkövetett baklövést.
2. Gyerekrajzok a falon
A gyerekek csak úgy ontják a szebbnél szebb rajzokat, s mi büszkén dekorálnánk ki velük az egész lakást. Csakhogy sajnáljuk ragasztóval összekenni vagy rajzszögekkel telelyuggatni a falat. Elő a fogkrémmel! A papír hátulján lévő sarkokra tegyünk egy kevés fehér pasztát, majd egy rövid időre szorítsuk a falhoz a rajzot. A fogkrémben lévő cellulózgumi garantáltan odaragad a falhoz. Később aztán nyom nélkül leszedhetjük a rajzokat a falról. Egy nedves rongy segítségével maradéktalanul és nyomtalanul eltüntethetjük a fogkrémet.
3. Gyorssegély a méhcsípésre
A méh csípése pokoli fájdalommal jár. Ha ilyenkor a kezünkbe akad egy tubus fogkrém, kenjünk egy keveset azonnal a csípésre. Szinte azonnal érezni fogjuk a hatást. A fogkrémben lévő lúgok ugyanis perceken belül semlegesíteni kezdik a méh mérgében lévő savakat, s tizenöt perc múlva nyomtalanul elmúlik a fájdalom. Ráadásul, miután a fogkrém megszáradt a bőrön, légmentesen elzárja a csípést a nedvességtől, és így a gyógyulást is meggyorsítja.
4. Mentsük meg az üvegasztalt
Aki üvegasztalt vásárol, szinte egy életen át rettegésben él, mikor sérül meg a szépséges bútordarab. Márpedig egy-egy baleset szinte elkerülhetetlen: egy rosszul lerakott üvegpohár, a gyerek kisautója, és máris megvan a baj. Vékony kis karcolás a sima üvegen! Ismét segíthet egy egyszerű trükk. Egy kevés fogkrémet dörzsöljünk el az ujjunk hegyével a karcoláson. Öt perc múlva, ha már megszáradt, töröljük le a felesleget egy ronggyal. A dörzsölés hatására a krémben lévő kalcium-foszfát-részecskék ismét visszaadják az üvegfelületnek a tökéletes ragyogást.
5. Olcsó autóillatosító
Állandó veszekedés tárgya: miért eszik a gyerek az autóban? A nők védekeznek, a férfiak joggal dühösek, mert bizony a kiborult kakaónak egy idő után szaga lesz. Egy egyszerű trükkel azonban mindezt megszüntethetjük. Egy darab konyhai papírtörlő közepére nyomjunk ki egy jó adag fogkrémet. Görgessük fel, akár egy palacsintát, és csúsztassuk be az egyik ülés alá. Minden alkalommal, ha fűteni kezdünk a kocsiban, a meleg hatására a szódabikarbóna, igazi légfrissítőként, kellemes mentolszagot áraszt majd magából.
6. Ékszer tisztítása
Nagyanyáink régi ékszertisztító módszerét is feleleveníthetjük egy kicsit. Az ezüst sajnos gyorsan oxidálódik. Csúnya fekete színe lesz, az embernek már nincs is kedve felvenni egy régi nyakláncot. Pedig egy puha fogkefe és egy kis fogkrém segítségével pillanatok alatt újjávarázsolhatjuk kedvenc ékszereinket. Dörzsöljük kitartóan fogkrémmel, a csillogás újra életre kel!
7. Nincs többé párás úszószemüveg
A gyerekek az iskolai úszásból hazaérve gyakran panaszkodnak, hogy nem láttak semmit a víz alatt, mert bepárásodott a szemüvegük? Elő tehát a fogkrémmel! Kenjük be belülről az úszószemüveget a pasztával, majd meleg vízzel öblítsük ki. A következő vízbe merüléskor a fluorid megakadályozza majd a bepárásodást, és a csemete boldogan lubickolhat a vízben.
8. Viszlát, fűfolt!
Az iskolai focibajnokság után a farmerek térdén mindig ott éktelenkedik a zöld, kitisztíthatatlan fűfolt. Mielőtt betennénk a mosógépbe, gondosan dörzsöljük át az anyagot egy adag fehér fogkrémmel. A nátrium-lauril-szulfát oldja a fű színét adó klorofillt, így könnyebben kijön majd a nadrág térdéből a folt a mosás során.
9. A hófehér bőrtáska
Könnyű beleszeretni egy hófehér bőrtáskába az üzlet kirakatában. Aztán jön a bosszúság: itt-ott egy kis tintafolt, amely kifolyt a golyóstollból, megszürkült pánt, olajos ujjlenyomatok mindenhol. Egy puha fogkefével és egy kevés fogkrémmel azonban ezt is újjávarázsolhatjuk. Dörzsöljük át fogkrémmel a koszos részeket, végül töröljük át egy nedves ronggyal. A fogkrémben lévő nátrium-karbonát segítségével a fehér táska ismét a kedvencünk lehet!
2010. július 16., péntek
Forma 1 rajongóknak :-) ... avagy: ne menj feleségül tesztpilótához...
"Hamilton: Megpróbáljuk megcsinálni, de ez lehetetlen!"
Forrás:
motorsportal.hu
Forrás:
motorsportal.hu
2010. július 12., hétfő
a vidéki embör - és a Nagy Falu suttyói...
Nagy Falu = az ország fővárosa - csak magyarázatként.
Zötyögünk az 5-ös buszon... a legelső ülésen - a sofőrhöz legközelebb ül egy jól szituált úriember.
Az összes első ajtónál felszálló idős hölgynek felkínálja az ülőhelyét - mindegyik visszautasítja.
- "Mindenki csak egy-két megállót megy?" - kérdezi csalódottan...
Mikor az egyik "garnitúra" idős hölgykoszorú leszáll, előtte az egyik közli vele:
- Nagy meleg van... Magának, akinek ilyen gyér haja van (látom, a tétova mozdulatot, ami megáll a levegőben... tuti, hogy özvegy ... ;-)
jobban kellene vigyázznia magára. Nekünk akiknek van még (átsimítja valóban gyönyörű hófehér haját...) védelem a fejünkön - könnyebb.
Naaa. ennél egyértelműbb utalást arra, hogy "mindjárt nincs sok hajad és kopasz leszel" - még sosem hallottam... ;-)
Ettől függetlenül a hölgyet nem sorolnám a suttyó kategóriába, hiszem jószándékú volt - inkább úgy mondanám, hogy jószándékúan ugyan, de tapintatlan...
- Mielőtt leszállnak, az úriember viccesen utánok szól;
azért nem bántam volna, ha ezt így nem mondja ki.... ;-)
Közben tüsszent valaki a buszban, - vidéki emberünk (továbbiakban "VE") hátra sem nézve, ámde jó hangosan közli:
- EGÉSZSÉGÉRE!
Suttyó Nagy Falu-lakó 1. - nem válaszol semmit.
Persze, lehet, hogy megdöbbent, hogy a városi közöny ajtaján valaki bedörömbölt...
VE kedvesen odaszól a sofőrnek, hogy a Blahán szeretne leszállni, szólna-e neki...
Buszsofőr (röviden Suttyó Nagy Falu-lakó 2.) kényszeredetten az alábbiakat válaszolja:
- Keleti után szálljon le, ahol sokan is fognak.
(azonnal megszólal bennem a vészcsengő... a Keleti utáni megálló nem a Blaha, hanem a szállodánál - olykor sok fel- és leszállóval - lévő Huszár utca....
emberünk, ha nem teljesen éber , és VALÓBAN nincs helyismerete, akkor rossz helyen fog leszállni)
Szóval buszsofőr még véletlenül se figyelmeztetne - netán modaná beeee - , hogy mikor jön a Blaha Lujza tér.
Szívem szerint kitenném a sofőrt valahol Dániában, ha lehet, akkor télen - s, boldoguljon úgy, ahogy tud, remek lenne, ha ne adj' isten nyelvtudás nélkül érné őt a dolog.
Amúgy egyértelmű, hogy a kánikulában a zsíron kívűl még a rosszindulat is csöpög belőle.
Teljesen el nem ítélhető módon a buszon még egy tüsszentés elhangzik, immár közelebbről, VE. háta mögött ülő nála jóval - kb. 30-40 évvel fiatalabb - fiatalember részéről.
VE nem adja fel ; szintén hangosan közli, hogy JOBBULÁST.
A fiatalember (Suttyó Nagy Falu lakó-3) nem reagálja le.
Gondolkodom, vajom miért is nem, hiszen én vagyok süket az egyik fülemre... mégis hallottam...
Nem bírván tovább "cérnával" a legyezőmmel gyöngéden megérintem VE-t és közlöm, hogy majd szólok, ha le kell szállnia, nyugodjon meg.
Kedvesen megköszöni.
Újabb idős hölgyek szállnak fel, végre - tán az ötödik - egyik elfogadja a felkínált ülőhelyet... és én ettől boldog vagyok...na... végre...
VE hátrajön és mellém áll, egyértelműen tudja, hogy én fogom megmondani, hol is kell leszállni... (honnan tudja? Nem nézett hátra, mikor szóltam neki...)
Kedvesen megkérdezi, hogy a legyezőm tényleg hűt-e ... milyen fura, fel sem merül bennem, hogy mint férfi akarna tőlem valamit, tudom, hogy őszinte a kérdés, és tényleg érdekli a válasz.
Felé legyezek, nevet, nem gondolta volna, hogy tényleg hatékony, pedig más alakú a legyezőm, mint a kinyítható fajta... mondja ő...
Itt kell majd leszállni ; - mondom... némi pánikkal a hangjában megkérdi, hogy hol lesz a túloldali megálló, ha vissza szeretne menni.
Aggódom érte, mikor utána nézek... tiszta érzések, egy jó ember a nagyváros forgatagában... a közönyben... remélem, hogy jó helyre viszi az útja.
S, érzem, hogy tán rossz helyen élek.
Ha összeesnék az utcán, ő biztosan segítene.
Suttyó Nagy Falu lakó 1-2-3 biztosan nem :-(
Zötyögünk az 5-ös buszon... a legelső ülésen - a sofőrhöz legközelebb ül egy jól szituált úriember.
Az összes első ajtónál felszálló idős hölgynek felkínálja az ülőhelyét - mindegyik visszautasítja.
- "Mindenki csak egy-két megállót megy?" - kérdezi csalódottan...
Mikor az egyik "garnitúra" idős hölgykoszorú leszáll, előtte az egyik közli vele:
- Nagy meleg van... Magának, akinek ilyen gyér haja van (látom, a tétova mozdulatot, ami megáll a levegőben... tuti, hogy özvegy ... ;-)
jobban kellene vigyázznia magára. Nekünk akiknek van még (átsimítja valóban gyönyörű hófehér haját...) védelem a fejünkön - könnyebb.
Naaa. ennél egyértelműbb utalást arra, hogy "mindjárt nincs sok hajad és kopasz leszel" - még sosem hallottam... ;-)
Ettől függetlenül a hölgyet nem sorolnám a suttyó kategóriába, hiszem jószándékú volt - inkább úgy mondanám, hogy jószándékúan ugyan, de tapintatlan...
- Mielőtt leszállnak, az úriember viccesen utánok szól;
azért nem bántam volna, ha ezt így nem mondja ki.... ;-)
Közben tüsszent valaki a buszban, - vidéki emberünk (továbbiakban "VE") hátra sem nézve, ámde jó hangosan közli:
- EGÉSZSÉGÉRE!
Suttyó Nagy Falu-lakó 1. - nem válaszol semmit.
Persze, lehet, hogy megdöbbent, hogy a városi közöny ajtaján valaki bedörömbölt...
VE kedvesen odaszól a sofőrnek, hogy a Blahán szeretne leszállni, szólna-e neki...
Buszsofőr (röviden Suttyó Nagy Falu-lakó 2.) kényszeredetten az alábbiakat válaszolja:
- Keleti után szálljon le, ahol sokan is fognak.
(azonnal megszólal bennem a vészcsengő... a Keleti utáni megálló nem a Blaha, hanem a szállodánál - olykor sok fel- és leszállóval - lévő Huszár utca....
emberünk, ha nem teljesen éber , és VALÓBAN nincs helyismerete, akkor rossz helyen fog leszállni)
Szóval buszsofőr még véletlenül se figyelmeztetne - netán modaná beeee - , hogy mikor jön a Blaha Lujza tér.
Szívem szerint kitenném a sofőrt valahol Dániában, ha lehet, akkor télen - s, boldoguljon úgy, ahogy tud, remek lenne, ha ne adj' isten nyelvtudás nélkül érné őt a dolog.
Amúgy egyértelmű, hogy a kánikulában a zsíron kívűl még a rosszindulat is csöpög belőle.
Teljesen el nem ítélhető módon a buszon még egy tüsszentés elhangzik, immár közelebbről, VE. háta mögött ülő nála jóval - kb. 30-40 évvel fiatalabb - fiatalember részéről.
VE nem adja fel ; szintén hangosan közli, hogy JOBBULÁST.
A fiatalember (Suttyó Nagy Falu lakó-3) nem reagálja le.
Gondolkodom, vajom miért is nem, hiszen én vagyok süket az egyik fülemre... mégis hallottam...
Nem bírván tovább "cérnával" a legyezőmmel gyöngéden megérintem VE-t és közlöm, hogy majd szólok, ha le kell szállnia, nyugodjon meg.
Kedvesen megköszöni.
Újabb idős hölgyek szállnak fel, végre - tán az ötödik - egyik elfogadja a felkínált ülőhelyet... és én ettől boldog vagyok...na... végre...
VE hátrajön és mellém áll, egyértelműen tudja, hogy én fogom megmondani, hol is kell leszállni... (honnan tudja? Nem nézett hátra, mikor szóltam neki...)
Kedvesen megkérdezi, hogy a legyezőm tényleg hűt-e ... milyen fura, fel sem merül bennem, hogy mint férfi akarna tőlem valamit, tudom, hogy őszinte a kérdés, és tényleg érdekli a válasz.
Felé legyezek, nevet, nem gondolta volna, hogy tényleg hatékony, pedig más alakú a legyezőm, mint a kinyítható fajta... mondja ő...
Itt kell majd leszállni ; - mondom... némi pánikkal a hangjában megkérdi, hogy hol lesz a túloldali megálló, ha vissza szeretne menni.
Aggódom érte, mikor utána nézek... tiszta érzések, egy jó ember a nagyváros forgatagában... a közönyben... remélem, hogy jó helyre viszi az útja.
S, érzem, hogy tán rossz helyen élek.
Ha összeesnék az utcán, ő biztosan segítene.
Suttyó Nagy Falu lakó 1-2-3 biztosan nem :-(
2010. július 11., vasárnap
... a Nagyi nálunk elutazott ... ;-)
s, hagyott némi könnyed rosé bort a konyhában, ha kedvem szottyan két viráglocsolás közben netán...
"Ukrajnában eltávolítják az iskolai irodalomtankönyvből a Piroska és a farkas modern átiratát. Jevgenyij Dudar meseátiratában ugyanis a hősnő iszik, dohányzik és káromkodik - írta kedden a kijevi Szegodnya című napilap online kiadása.
Az ukrán oktatási minisztérium az országos felháborodás miatt döntött úgy, hogy a 8. osztályos ukrán irodalomtankönyvből vegyék ki az írást. A Piroska és a farkas modernizált változata azonban nem tűnik el az iskolai könyvtárakból. A tanulók továbbra is kiegészítő olvasmányként választhatják a művet.
A döntés ellenére az oktatási minisztérium semmi kivetnivalót nem talált a modernizált mesében, kitűnő és nevelő jellegű, korszerű irodalmi alkotásnak nevezve azt - írja a kijevi lap. A szöveg ellen viszont az ország több megyei közgyűlése is tiltakozott a tárcánál.
Főként azt kifogásolták, hogy Piroska beleiszik a nagymamának szánt borospalackba, cigarettára gyújt, majd leheletével és káromkodásával zavarba hozza a bozótból előkerülő farkast. Végül a farkas hátán jut el a nagyanyjához, hogy elvegye tőle a nyugdíját. Az összeget kevésnek találja, ezért megfenyegeti az asszonyt, hogy megeszi, ha nem kap tőle több pénzt."
Forrás:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20090519-kivettek-az-ukran-tankonyvbol-a-piroska-es-a-farkas-modern.html
...a Nagyi nálunk elutazott...
s, hagyott némi könnyed rosé bort a konyhában, ha kedvem szottyan két viráglocsolás közben netán... ;-)
"Ukrajnában eltávolítják az iskolai irodalomtankönyvből a Piroska és a farkas modern átiratát. Jevgenyij Dudar meseátiratában ugyanis a hősnő iszik, dohányzik és káromkodik - írta kedden a kijevi Szegodnya című napilap online kiadása.
Az ukrán oktatási minisztérium az országos felháborodás miatt döntött úgy, hogy a 8. osztályos ukrán irodalomtankönyvből vegyék ki az írást. A Piroska és a farkas modernizált változata azonban nem tűnik el az iskolai könyvtárakból. A tanulók továbbra is kiegészítő olvasmányként választhatják a művet.
A döntés ellenére az oktatási minisztérium semmi kivetnivalót nem talált a modernizált mesében, kitűnő és nevelő jellegű, korszerű irodalmi alkotásnak nevezve azt - írja a kijevi lap. A szöveg ellen viszont az ország több megyei közgyűlése is tiltakozott a tárcánál.
Főként azt kifogásolták, hogy Piroska beleiszik a nagymamának szánt borospalackba, cigarettára gyújt, majd leheletével és káromkodásával zavarba hozza a bozótból előkerülő farkast. Végül a farkas hátán jut el a nagyanyjához, hogy elvegye tőle a nyugdíját. Az összeget kevésnek találja, ezért megfenyegeti az asszonyt, hogy megeszi, ha nem kap tőle több pénzt."
Forrás:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20090519-kivettek-az-ukran-tankonyvbol-a-piroska-es-a-farkas-modern.html
...a Nagyi nálunk elutazott...
s, hagyott némi könnyed rosé bort a konyhában, ha kedvem szottyan két viráglocsolás közben netán... ;-)
2010. július 10., szombat
...gazdasági válság előtt, közben, után...
Szó sem volt még semmiféle válságról, amikor kb. 8-10 éve rászoktam a fogkrémes tubusok szétvágására.
Amikor már úgy ítélitek meg, hogy "kifogyott", akkor még sok marad benne - amit rendszerint kidobtok.
Nem szoktam egy-egy tubussal külön bajlódni, megvárom, míg néhány összegyűlik és utána vágom fel őket.
Kis tégelybe rakom (ha nincs otthon, akkor gyógyszertárban kb. 20-30.-Ft-ért lehet kapni üres tégelyeket).
Igaz, hogy én vegyesen összekeverem a maradékot, nem bajlódok vele, hogy fogkrémtipusonként külön gyüjtsem, - bár ez a vegyítés nyilván nem helyes.
Ha csak egyfélét használtok, akkor nincs is ilyen gond, hogy keveredik-e.
Amikor használom, akkor a tégelyből a fogkefével emelem ki a krémet.
Ezért talán célszerű, hogy ezt - ne keveredjen, érintkezzen több családtag fogkeféje - tehát csak egy családtag használja fel a továbbiakban... mondjuk legyen az az anyuka :-) :-)
A statisztikák szerint egyébként rémisztő, hogy Magyarországon - a lakosság létszámához viszonyítva - milyen kevés fogkrém fogy, és milyen ritkán cserélik az emberek a fogkeféjüket.
Holott - bár, erről néha különböző utalások látnak napvilágot - de, kb. másfél - két havonta cserélni kell a fogkefét, akkor is, ha "látszatra" jó állapotban van.
Ha pedig betegek voltunk - influenza és társai - akkor minden esetben cserélni kell, mert a saját fogkefénktől vissza fertőződhetünk.
Valahogy ez sincs a köztudatban.
Azt hiszem az alábbi képek követhetőek és magukért beszélnek.
Ajándék tőlem Nektek :-) :-)
Persze, lehet, hogy most nyitott kapukat döngettem ;-)
De, ha csak egy ember örül az ötletnek, akkor már megérte.
Kis matematika;
szorozzátok be, hogy egy "kiürült" fogkrémes tégellyel mennyi pénzt dobtok ki az ablakon HAVONTA, ezt szorozzátok meg, hogy mennyi egy ÉVBEN, és mennyi egy ÉLETEN ÁT - ami pocsékba megy a szemétbe.
Ha nagycsaládosok vagytok - akkor ez az összeg még nagyobb.
A rossz hír, hogy minden más tubusos, tégelyes dologra ugyanez vonatkozik.
Csomó kozmetikai, tisztálkodási krémet - drága gyógyszertárit is - a szemétbe dobunk.
Pedig csak egy olló kellene hozzá.
(Na, jó, ne a textilhez használatost... mert azt hazavágja értelemszerűen ;-)
Külön, olcsó háztartási olló (ne a körömvágód ;-)
tökéletesen megfelel a célra.
Amikor már úgy ítélitek meg, hogy "kifogyott", akkor még sok marad benne - amit rendszerint kidobtok.
Nem szoktam egy-egy tubussal külön bajlódni, megvárom, míg néhány összegyűlik és utána vágom fel őket.
Kis tégelybe rakom (ha nincs otthon, akkor gyógyszertárban kb. 20-30.-Ft-ért lehet kapni üres tégelyeket).
Igaz, hogy én vegyesen összekeverem a maradékot, nem bajlódok vele, hogy fogkrémtipusonként külön gyüjtsem, - bár ez a vegyítés nyilván nem helyes.
Ha csak egyfélét használtok, akkor nincs is ilyen gond, hogy keveredik-e.
Amikor használom, akkor a tégelyből a fogkefével emelem ki a krémet.
Ezért talán célszerű, hogy ezt - ne keveredjen, érintkezzen több családtag fogkeféje - tehát csak egy családtag használja fel a továbbiakban... mondjuk legyen az az anyuka :-) :-)
A statisztikák szerint egyébként rémisztő, hogy Magyarországon - a lakosság létszámához viszonyítva - milyen kevés fogkrém fogy, és milyen ritkán cserélik az emberek a fogkeféjüket.
Holott - bár, erről néha különböző utalások látnak napvilágot - de, kb. másfél - két havonta cserélni kell a fogkefét, akkor is, ha "látszatra" jó állapotban van.
Ha pedig betegek voltunk - influenza és társai - akkor minden esetben cserélni kell, mert a saját fogkefénktől vissza fertőződhetünk.
Valahogy ez sincs a köztudatban.
Azt hiszem az alábbi képek követhetőek és magukért beszélnek.
Ajándék tőlem Nektek :-) :-)
Persze, lehet, hogy most nyitott kapukat döngettem ;-)
De, ha csak egy ember örül az ötletnek, akkor már megérte.
Kis matematika;
szorozzátok be, hogy egy "kiürült" fogkrémes tégellyel mennyi pénzt dobtok ki az ablakon HAVONTA, ezt szorozzátok meg, hogy mennyi egy ÉVBEN, és mennyi egy ÉLETEN ÁT - ami pocsékba megy a szemétbe.
Ha nagycsaládosok vagytok - akkor ez az összeg még nagyobb.
A rossz hír, hogy minden más tubusos, tégelyes dologra ugyanez vonatkozik.
Csomó kozmetikai, tisztálkodási krémet - drága gyógyszertárit is - a szemétbe dobunk.
Pedig csak egy olló kellene hozzá.
(Na, jó, ne a textilhez használatost... mert azt hazavágja értelemszerűen ;-)
Külön, olcsó háztartási olló (ne a körömvágód ;-)
tökéletesen megfelel a célra.
2010. július 8., csütörtök
...Thomas a gőzmozdony...
K.S kolléga jött és mutatta milyen helyre kis dobozt csinált.... a cég színei köszönnek róla vissza - egy bizonyos zöld... ;-)
Na, jó tudom, hogy nem szereted ezt a fajta zöldet - szólt...
de, maga a doboz milyen?
Jó, állapítottuk meg kolleginával.
K.S. érzi; némi magyarázattal kell szolgálnia:
- tudjátok leporellóknak, kisebb lapozóknak jó tartó lesz.
... hát, persze...
demonstrálandó előveszi a Thomas a gőzmozdony névre hallgató sorozat egy kötetét és belerakja.
Thomas ott vigyorog.
Áh, mondom én félig révületben.... nemrég hétvégén megnéztem a Thomas két részét is a tv-ben.
Mert, szeretem a rajzfilmeket, a gyerekfilmeket - meg egyáltalán.
De, most olyan korosztályú a család, hogy kicsi gyerek nincs, ami van már nem gyerek, tehát köztes állapotban leledzünk.
"Két pogány közt" - helyett "Két gyerek korszak közt" tengődök.... tehát el vagyok maradva, hogy egy ideje milyen gyerekfilmekkel butítik, avagy építik a gyerkőcök világát.
Szóval, művelődjünk egy kicsit - légy naprakész ! Megnéztem Thomast.
A doboz látványa egyből kihozza belőlem a dicsekvést, miszerint képben vagyok...
Nem is rejtettem véka alá, hogy mi a véleményem.
Eléggé butácska történetek.
Látom, hogy minden mozdonynak van önálló karaktere, más az arcvonás, mosolygós, butácska, mufurc...
K.S. közli, hogy igen ez a kicsi korosztálynak - óvodásnak szól, főleg fiúknak - higgyem el, hogy jó, szeretik.
Lehet, mondom én ... de, a történet....meg, ahogy elő van adva.
(Lehet, hogy a szinkronnal van bajom, hogy ugyanaz a hang?)
Jött egy új gőzmozdony... menő... modern.
De egy lusta dög...
Thomas szabadnapot kapott - mivel sokat dolgozott - hát pihenjen egy kicsit.
Boldogan püffögött el, hogy pihizni fog, miközben találkozik az új mozdonnyal.
Aki mindenféle praktikákkal ráveszi a szerencsétlen, hülye Thomast, hogy az a szabadnapján is dolgozzon - helyette.
No, ezt dióhéjban ellihegtem, miszerint Thomas egy hülye, naiv, szerencsétlen flótás.
K.S. nézett rám és megkérdezte:
Na, és Juhász Zsuzsa - nem ismertél magadra???
... és röhögtek....
(na, jó, én is...)
Utóirat:
...lehet, hogy utálni fogom Thomast a gőzmozdonyt? ;-)
Na, jó tudom, hogy nem szereted ezt a fajta zöldet - szólt...
de, maga a doboz milyen?
Jó, állapítottuk meg kolleginával.
K.S. érzi; némi magyarázattal kell szolgálnia:
- tudjátok leporellóknak, kisebb lapozóknak jó tartó lesz.
... hát, persze...
demonstrálandó előveszi a Thomas a gőzmozdony névre hallgató sorozat egy kötetét és belerakja.
Thomas ott vigyorog.
Áh, mondom én félig révületben.... nemrég hétvégén megnéztem a Thomas két részét is a tv-ben.
Mert, szeretem a rajzfilmeket, a gyerekfilmeket - meg egyáltalán.
De, most olyan korosztályú a család, hogy kicsi gyerek nincs, ami van már nem gyerek, tehát köztes állapotban leledzünk.
"Két pogány közt" - helyett "Két gyerek korszak közt" tengődök.... tehát el vagyok maradva, hogy egy ideje milyen gyerekfilmekkel butítik, avagy építik a gyerkőcök világát.
Szóval, művelődjünk egy kicsit - légy naprakész ! Megnéztem Thomast.
A doboz látványa egyből kihozza belőlem a dicsekvést, miszerint képben vagyok...
Nem is rejtettem véka alá, hogy mi a véleményem.
Eléggé butácska történetek.
Látom, hogy minden mozdonynak van önálló karaktere, más az arcvonás, mosolygós, butácska, mufurc...
K.S. közli, hogy igen ez a kicsi korosztálynak - óvodásnak szól, főleg fiúknak - higgyem el, hogy jó, szeretik.
Lehet, mondom én ... de, a történet....meg, ahogy elő van adva.
(Lehet, hogy a szinkronnal van bajom, hogy ugyanaz a hang?)
Jött egy új gőzmozdony... menő... modern.
De egy lusta dög...
Thomas szabadnapot kapott - mivel sokat dolgozott - hát pihenjen egy kicsit.
Boldogan püffögött el, hogy pihizni fog, miközben találkozik az új mozdonnyal.
Aki mindenféle praktikákkal ráveszi a szerencsétlen, hülye Thomast, hogy az a szabadnapján is dolgozzon - helyette.
No, ezt dióhéjban ellihegtem, miszerint Thomas egy hülye, naiv, szerencsétlen flótás.
K.S. nézett rám és megkérdezte:
Na, és Juhász Zsuzsa - nem ismertél magadra???
... és röhögtek....
(na, jó, én is...)
Utóirat:
...lehet, hogy utálni fogom Thomast a gőzmozdonyt? ;-)
2010. július 7., szerda
... a családon belüli erőszak... ÉBRESZTŐ !
Őrs vezér tere, aluljáró.
Sietek, mert ritkán jár a busz, félóránként. Sőt, még néha ki is marad.
A szokásos tömeg, jövés-menés, illegális árusítás, koldulás különböző formái - és új színfoltként aláírásgyűjtés.
Ez általában politikai jellegű szokott lenni, egy röpke pillantás részemről és megyek is legtöbbször tovább, de most "megütötte" a szememet egy szó: ERŐSZAK.
közelebbről: a családon belüli erőszak.
Feltódulnak az emberben egy pillanat alatt az emlékek.
A kiszolgáltatottság, a félelem, sokaknak egy életen át a "sehova se lehet menekülni" érzése.
A bántalmazás; torokszorító gyermekkor.
Mely egyben azonos: anyám szintén rettenetes fiatalasszony korával.
Aki még soha nem menekült, az nem tudja milyen; sokszor a bizonytalanba, az ismeretlenbe, kétségbeesve - de menekülni, hogy életben maradjál.
Nem is tudom mi a rosszabb, a testi, vagy a lelki terror, s, ha mindkettő van kombinálva, s már kézben járnak együtt - tán szétválaszthatatlanok.
Később felnőttként - nem tagadom - a magam hibái is :-(
Sokszor megoszlottak a vélemények, hogy lehet-e gyereket felnevelni úgy, hogy soha nem ütötted meg.
Van egyik tábor, van másik tábor is.
Shakespeare, ha élne, tán így tenné fel a kérdést: megütni, vagy agyonütni?
Persze, hogy az lenne a jó, ha egyik sem.
Akkor még nem beszéltünk a felnőtt nők bántalmazásáról - bár, hallom, hogy időnként már férfiakkal is történik ilyesmi.
Hogy mi történik zárt ajtók mögött; mély homály fedi.
Az aluljáróban aláírásgyűjtés volt - és nyilván a város néhány más pontján is - legalábbis remélem.
Mellettem állt egy 80 év körüli bácsi és sajnálkozott... hallom, hogy szoros a határidő és még nincs meg az 50 ezer aláírás.
Nincs meg a törvényjavaslat benyújtásához szükséges 50 ezer aláírás.
A többmilliós Magyarországon...! Döbbenetes.
Bár, számomra az is az, hogy egy ilyen törvény megalkotásához aláírásgyűjtésre van szükség.
Mert, különben nem foglalkoznak vele???
Ha láttok a városban ilyen aláírásgyűjtő pontokat, akkor írjátok alá, ha egyetértetek vele.
Részlet a NLC-n megjelent cikkből:
" A családon belüli erőszak Magyarországon legalább egymillió nőt és a hozzájuk tartozó gyermekeket érinti. Mégis általában elhallgatás és tagadás veszi körül.
Bár szomorú tény, de még „normális” törvény sincs a családon belüli erőszakra, sőt tulajdonképpen törvény szerint nincs is ilyen bűncselekménytípus. Magyarországon egyébként is tabutéma a családon belüli erőszak, már csak akkor vannak következményei, ha súlyos bűncselekmény történik.
Annak érdekében, hogy önálló törvényi tényállás szülessen a családon belüli erőszak ellen, aláírásgyűjtést kezdeményeztek. Összesen 50 000 aláírás szükséges, amelyet 2010. augusztus 5-ig kell összegyűjteni.
A teljes cikk a témáról itt megtalálható:
http://www.nlcafe.hu/csalad/20100628/alairasgyujtes_a_csaladon_beluli_eroszak_ellen/
Felültem a buszra - elértem még, ha nem értem volna el, akkor sem érdekelt volna most, kivételesen.
Jó volt hazaérni.
Fordult a kulcs a zárban.
S, nem volt ok félelemre.
Ja, hogy az én kulcsom volt... és kb.48-50 év távlatából - csekélység.
Azt mondják, hogy az idő megszépít dolgokat... ne higgyétek, francokat.
Késő este - ha nagy ritkán olyankor megyek haza - mindig a hátam mögé nézek.
Nem szeretem, ha jön mögöttem valaki.
Lelassítok, félre állok, mintha keresnék valamit, vagy igazítani kellene a cipőmön.
Megelőznek, én megyek mögötte.
Most jó.
MOST MÁR JÓ MINDEN.
Sietek, mert ritkán jár a busz, félóránként. Sőt, még néha ki is marad.
A szokásos tömeg, jövés-menés, illegális árusítás, koldulás különböző formái - és új színfoltként aláírásgyűjtés.
Ez általában politikai jellegű szokott lenni, egy röpke pillantás részemről és megyek is legtöbbször tovább, de most "megütötte" a szememet egy szó: ERŐSZAK.
közelebbről: a családon belüli erőszak.
Feltódulnak az emberben egy pillanat alatt az emlékek.
A kiszolgáltatottság, a félelem, sokaknak egy életen át a "sehova se lehet menekülni" érzése.
A bántalmazás; torokszorító gyermekkor.
Mely egyben azonos: anyám szintén rettenetes fiatalasszony korával.
Aki még soha nem menekült, az nem tudja milyen; sokszor a bizonytalanba, az ismeretlenbe, kétségbeesve - de menekülni, hogy életben maradjál.
Nem is tudom mi a rosszabb, a testi, vagy a lelki terror, s, ha mindkettő van kombinálva, s már kézben járnak együtt - tán szétválaszthatatlanok.
Később felnőttként - nem tagadom - a magam hibái is :-(
Sokszor megoszlottak a vélemények, hogy lehet-e gyereket felnevelni úgy, hogy soha nem ütötted meg.
Van egyik tábor, van másik tábor is.
Shakespeare, ha élne, tán így tenné fel a kérdést: megütni, vagy agyonütni?
Persze, hogy az lenne a jó, ha egyik sem.
Akkor még nem beszéltünk a felnőtt nők bántalmazásáról - bár, hallom, hogy időnként már férfiakkal is történik ilyesmi.
Hogy mi történik zárt ajtók mögött; mély homály fedi.
Az aluljáróban aláírásgyűjtés volt - és nyilván a város néhány más pontján is - legalábbis remélem.
Mellettem állt egy 80 év körüli bácsi és sajnálkozott... hallom, hogy szoros a határidő és még nincs meg az 50 ezer aláírás.
Nincs meg a törvényjavaslat benyújtásához szükséges 50 ezer aláírás.
A többmilliós Magyarországon...! Döbbenetes.
Bár, számomra az is az, hogy egy ilyen törvény megalkotásához aláírásgyűjtésre van szükség.
Mert, különben nem foglalkoznak vele???
Ha láttok a városban ilyen aláírásgyűjtő pontokat, akkor írjátok alá, ha egyetértetek vele.
Részlet a NLC-n megjelent cikkből:
" A családon belüli erőszak Magyarországon legalább egymillió nőt és a hozzájuk tartozó gyermekeket érinti. Mégis általában elhallgatás és tagadás veszi körül.
Bár szomorú tény, de még „normális” törvény sincs a családon belüli erőszakra, sőt tulajdonképpen törvény szerint nincs is ilyen bűncselekménytípus. Magyarországon egyébként is tabutéma a családon belüli erőszak, már csak akkor vannak következményei, ha súlyos bűncselekmény történik.
Annak érdekében, hogy önálló törvényi tényállás szülessen a családon belüli erőszak ellen, aláírásgyűjtést kezdeményeztek. Összesen 50 000 aláírás szükséges, amelyet 2010. augusztus 5-ig kell összegyűjteni.
A teljes cikk a témáról itt megtalálható:
http://www.nlcafe.hu/csalad/20100628/alairasgyujtes_a_csaladon_beluli_eroszak_ellen/
Felültem a buszra - elértem még, ha nem értem volna el, akkor sem érdekelt volna most, kivételesen.
Jó volt hazaérni.
Fordult a kulcs a zárban.
S, nem volt ok félelemre.
Ja, hogy az én kulcsom volt... és kb.48-50 év távlatából - csekélység.
Azt mondják, hogy az idő megszépít dolgokat... ne higgyétek, francokat.
Késő este - ha nagy ritkán olyankor megyek haza - mindig a hátam mögé nézek.
Nem szeretem, ha jön mögöttem valaki.
Lelassítok, félre állok, mintha keresnék valamit, vagy igazítani kellene a cipőmön.
Megelőznek, én megyek mögötte.
Most jó.
MOST MÁR JÓ MINDEN.
2010. július 5., hétfő
Ödön ;-) .... avagy Mard L Mardel
Internetről jött "gyöngyszem"...
"Ödön nőtlen volt, egyedül élt apjával, és a családi vállalkozásban dolgozott.
Amikor megtudta, hogy beteg édesapjától egy vagyont fog örökölni, úgy döntött, hogy megnősül, és feleségével együtt élvezi majd az életet.
Egy fogadáson pillantotta meg a legszebb nőt, akit valaha is látott.
Elállt a lélegzete.
-- Lehet, hogy átlagos férfinak tűnök -- vallotta be álmai asszonyának --, de néhány év múlva, amikor apám meghal, 65 millió euró örököse leszek.
A lenyűgöző hír hallatán a fiatal szépség elkérte névjegyét, és három nap múlva a...
mostohaanyja lett.
Tanulság: a nők sokkal jobb pénzügyi elemzők a férfiaknál..."
Fotó:
Mardel (forrás: internet)
"Ödön nőtlen volt, egyedül élt apjával, és a családi vállalkozásban dolgozott.
Amikor megtudta, hogy beteg édesapjától egy vagyont fog örökölni, úgy döntött, hogy megnősül, és feleségével együtt élvezi majd az életet.
Egy fogadáson pillantotta meg a legszebb nőt, akit valaha is látott.
Elállt a lélegzete.
-- Lehet, hogy átlagos férfinak tűnök -- vallotta be álmai asszonyának --, de néhány év múlva, amikor apám meghal, 65 millió euró örököse leszek.
A lenyűgöző hír hallatán a fiatal szépség elkérte névjegyét, és három nap múlva a...
mostohaanyja lett.
Tanulság: a nők sokkal jobb pénzügyi elemzők a férfiaknál..."
Fotó:
Mardel (forrás: internet)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)