a nehézségek azért vannak, hogy "legyűrjük" őket, de könyörgöm miért kell ennyit ??? :-(
elvégre (állítólag) még a jóból is megárt a sok, de miért nem lehet ez utóbbit kipróbálni ???
2011. szeptember 29., csütörtök
2011. szeptember 26., hétfő
Tóbiás esete a hallal
Olyan sokszor van, hogy egy múzeumban nézünk egy festményt, ami szép (vagy nem az, de érdekes ;-)
és vagy látjuk a képen, vagy nyilvánvaló válik a címből, hogy bibliai, avagy mitológiai utalás szerepel rajtuk.
Ilyenkor az ember érzi; hogy hiányos műveltsége (vagy én érzem olykor...)
vagy, netán látszik, hogy nem neveltetett vallásosan, különben értené, tudná, hogy miről is van szó.
Legutóbb ezt a nagy-nagy hiányosságot a Markó kiállításon éreztem a Galériában, bár mindig is szerettem id. Markó festészetét.
Azért nem ártott volna, ha van az embernél egy mitológiai kis(NAGY)lexikon...
Nos, amúgy néhány Ady-versnél is így van ez.
Vagy csak az én esetemben ;-)
Így volt ez egy kemény tíz forintért vásárolt képeslapnál is, melynek eredetije - ha éppen nincs kölcsön adva; akkor megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban:
Karel Dujardin (1616-1678)
Tóbiás és az angyal a hallal
Budapest, Szépművészeti Múzeum
Kettesben mendegéltek, és mire az első este leszállt, a Tigris folyóhoz értek, és ott éjszakáztak.
A fiatalember lement a folyóhoz, hogy megmossa a lábát.
Egyszer csak kivetődött egy nagy hal a vízből és be akarta kapni a fiú lábát.
Erre felkiáltott, de az angyal biztatta: "Fogd meg a halat, ne engedd el!"
A fiú elkapta a halat, és a partra húzta.
Ekkor így szólt hozzá az angyal:
"Vágd fel a halat!
Vedd ki a szívét, a máját és az epéjét, és vigyázz rájuk jól, a belét pedig dobd el, mert a szív, a máj és az epe jó orvosságnak."
A fiú felvágta a halat, s kivette a szívét, a máját és az epéjét.
A hal egy részét megsütötték, hogy legyen mit enniük, a többit meg besózták.
Aztán mind a ketten továbbvándoroltak, míg Médiába nem értek.
Akkor a fiú megkérdezte az angyalt: "Azarja testvér, mire jó a hal szíve, mája és epéje?"
Így felelt neki:
"Ha elégetik a hal szívét és máját, s a démon vagy gonosz szellem gyötörte férfi vagy nő előtt füstölnek vele, mindenféle rossz nyavalya örökre elmúlik, még nyoma sem marad.
Ami meg az epét illeti, az meg szemkenőcsnek jó: ha valakinek fehér foltok vannak a szemén, csak rá kell fújni a foltokra, és meggyógyul."
Forrás:
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=T%F3b&numch=6
Legalább már tudjuk, hogy mi a teendőnk, ha gonosz szellem gyötörte némely honfitársunkkal találkozunk.
Na, egyáltalán nem gondoltam politikai dolgokra, meg nem is gúnyolódtam.
Lehet, hogy le kellene fagyasztanunk, hogy bármikor kéznél legyen?
és vagy látjuk a képen, vagy nyilvánvaló válik a címből, hogy bibliai, avagy mitológiai utalás szerepel rajtuk.
Ilyenkor az ember érzi; hogy hiányos műveltsége (vagy én érzem olykor...)
vagy, netán látszik, hogy nem neveltetett vallásosan, különben értené, tudná, hogy miről is van szó.
Legutóbb ezt a nagy-nagy hiányosságot a Markó kiállításon éreztem a Galériában, bár mindig is szerettem id. Markó festészetét.
Azért nem ártott volna, ha van az embernél egy mitológiai kis(NAGY)lexikon...
Nos, amúgy néhány Ady-versnél is így van ez.
Vagy csak az én esetemben ;-)
Így volt ez egy kemény tíz forintért vásárolt képeslapnál is, melynek eredetije - ha éppen nincs kölcsön adva; akkor megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban:
Karel Dujardin (1616-1678)
Tóbiás és az angyal a hallal
Budapest, Szépművészeti Múzeum
"Tóbiás esete a hallal
Kettesben mendegéltek, és mire az első este leszállt, a Tigris folyóhoz értek, és ott éjszakáztak.
A fiatalember lement a folyóhoz, hogy megmossa a lábát.
Egyszer csak kivetődött egy nagy hal a vízből és be akarta kapni a fiú lábát.
Erre felkiáltott, de az angyal biztatta: "Fogd meg a halat, ne engedd el!"
A fiú elkapta a halat, és a partra húzta.
Ekkor így szólt hozzá az angyal:
"Vágd fel a halat!
Vedd ki a szívét, a máját és az epéjét, és vigyázz rájuk jól, a belét pedig dobd el, mert a szív, a máj és az epe jó orvosságnak."
A fiú felvágta a halat, s kivette a szívét, a máját és az epéjét.
A hal egy részét megsütötték, hogy legyen mit enniük, a többit meg besózták.
Aztán mind a ketten továbbvándoroltak, míg Médiába nem értek.
Akkor a fiú megkérdezte az angyalt: "Azarja testvér, mire jó a hal szíve, mája és epéje?"
Így felelt neki:
"Ha elégetik a hal szívét és máját, s a démon vagy gonosz szellem gyötörte férfi vagy nő előtt füstölnek vele, mindenféle rossz nyavalya örökre elmúlik, még nyoma sem marad.
Ami meg az epét illeti, az meg szemkenőcsnek jó: ha valakinek fehér foltok vannak a szemén, csak rá kell fújni a foltokra, és meggyógyul."
Forrás:
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=T%F3b&numch=6
Legalább már tudjuk, hogy mi a teendőnk, ha gonosz szellem gyötörte némely honfitársunkkal találkozunk.
Na, egyáltalán nem gondoltam politikai dolgokra, meg nem is gúnyolódtam.
Lehet, hogy le kellene fagyasztanunk, hogy bármikor kéznél legyen?
2011. szeptember 16., péntek
... BADOO.... (Bátran Azonnal Drámaian Okosan Osonjatok)
nos, ha valamivel vigyázni kell, hát a Badoo az kimondottan az.
Kapsz a levelezésedbe egy értesítést, aminek az a tárgya, hogy például:
Varró Muci (aki egyébként tényleg az ismerősöd.... és pont ez a megtévesztő) üzent Neked valamit.
Megnyitod ezt az értesítést és lejjebb az alábbiakat olvashatod:
ha bekattintottál, akkor bizony bizony meg kell magadról adni bizonyos információkat, úgy mint a neved (vagy amit annak titulálsz) születési idődet, nemedet
(ma hallottam a hírekben, hogy valahol tán Ausztráliában? be akarják vezetni a hivatalos iratoknál - útlevél - az un. harmadik nem választási lehetőségét, jelölése : X ;-)
valamint lakhelyed meghatározását is közölnöd kell.
Van még egy beetetés, bizonyos adatokhoz csak akkor férhetsz hozzá, ha felraksz magadról kapásból 3 db fotót.
Mikor már félig-meddig gyanútlanul bent barangolsz, mert szeretnéd elolvasni ismerősöd Varró Muci üzenetét, akkor egyszer csak rájössz, hogy tulajdonképpen nem is egy hagyományosnak nevezhető közösségi oldalon jársz, úgy, mint Facebook, vagy Iwiw és társai, hanem, hogy valójában a Badoo egy kimondottan társkereső oldal.
Már többek kerültek tök ártatlanul ebbe a szituációba és igen nehéz kimagyarázni egy házastársnak, vagy tartós kapcsolatod másik "felének".
Azt, hogy, Te valójában ártatlan vagy, nem is akartál kapcsolatot keresni, véletlenül kerültél egy olyan helyre, ahol több százezer ember elvileg ismerkedni akar, vagy komoly, vagy kevésbé komoly céllal.
Hogy még vonzóbbá tegyék a dolgot, jelzik, hogy elvileg kik "várnak" Rád, azaz jelen esetben rám a Badoo-n.
A három felsorolt személy remélhetőleg férfi, de, persze... ki tudja...a Badoo biztosan...
A lenti egyedek közül a "H" betűvel kezdődőnek egészen biztosan lehetnek némi fogalmaim velem kapcsolatban.
Egy biztos, kitörő örömmel fogadtam, hogy bukik (bukna ?) esetleg rám.... :-) :-) :-)
Pláne, hogy egy városban szívjuk a levegőt.
Okosan, ostobán, reménykedve, vagy reménytelenül.
Ők mind rád várnak a Badoo-n:
Ez egy automatikus e-mail értesítés Varró Muci üzenetéről. Ha nem neked szól az értesítés, kérjük hagyd figyelmen kívül, és nemsokára törlődik rendszerünkből az üzenet.
Üdvözlettel,
A Badoo csapata
Na, most az van, hogy ez az üzenet bizony Neked és nekem szól.
De, sürgősen hagyjátok figyelmen kívül, mert, ha bekerültök, akkor igen nehéz leiratkozni róla, bár nem reménytelen. Ráadásul megkérdezik, hogy biztos-e a döntésed, és még 30 napig a rendszerben maradsz, ha netán meggondolnád Magad.
Istenem.... harminc nap alatt tán több hülyét is be tudnék gyűjteni.... ;-)
Meg kollégákat :-( , netán partnercégek munkatársait... de, szép is lenne :-)
Kapsz a levelezésedbe egy értesítést, aminek az a tárgya, hogy például:
Varró Muci (aki egyébként tényleg az ismerősöd.... és pont ez a megtévesztő) üzent Neked valamit.
Megnyitod ezt az értesítést és lejjebb az alábbiakat olvashatod:
Üzenetedhez csak neked van hozzáférésed. Badoo-postafiókodból rögtön válaszolhatsz rá, vagy akár törölheted is. Kíváncsi vagy, mit írtak neked? Kattints ide:
ha bekattintottál, akkor bizony bizony meg kell magadról adni bizonyos információkat, úgy mint a neved (vagy amit annak titulálsz) születési idődet, nemedet
(ma hallottam a hírekben, hogy valahol tán Ausztráliában? be akarják vezetni a hivatalos iratoknál - útlevél - az un. harmadik nem választási lehetőségét, jelölése : X ;-)
valamint lakhelyed meghatározását is közölnöd kell.
| Olvasd el az üzenetet... |
Van még egy beetetés, bizonyos adatokhoz csak akkor férhetsz hozzá, ha felraksz magadról kapásból 3 db fotót.
Mikor már félig-meddig gyanútlanul bent barangolsz, mert szeretnéd elolvasni ismerősöd Varró Muci üzenetét, akkor egyszer csak rájössz, hogy tulajdonképpen nem is egy hagyományosnak nevezhető közösségi oldalon jársz, úgy, mint Facebook, vagy Iwiw és társai, hanem, hogy valójában a Badoo egy kimondottan társkereső oldal.
Már többek kerültek tök ártatlanul ebbe a szituációba és igen nehéz kimagyarázni egy házastársnak, vagy tartós kapcsolatod másik "felének".
Azt, hogy, Te valójában ártatlan vagy, nem is akartál kapcsolatot keresni, véletlenül kerültél egy olyan helyre, ahol több százezer ember elvileg ismerkedni akar, vagy komoly, vagy kevésbé komoly céllal.
Hogy még vonzóbbá tegyék a dolgot, jelzik, hogy elvileg kik "várnak" Rád, azaz jelen esetben rám a Badoo-n.
A három felsorolt személy remélhetőleg férfi, de, persze... ki tudja...a Badoo biztosan...
A lenti egyedek közül a "H" betűvel kezdődőnek egészen biztosan lehetnek némi fogalmaim velem kapcsolatban.
Egy biztos, kitörő örömmel fogadtam, hogy bukik (bukna ?) esetleg rám.... :-) :-) :-)
Pláne, hogy egy városban szívjuk a levegőt.
Okosan, ostobán, reménykedve, vagy reménytelenül.
Ők mind rád várnak a Badoo-n:
| Fadi Budapest, Magyarország | Hülye Budapest, Magyarország | ||
| Lrisztin Budapest, Magyarország | |||
Ez egy automatikus e-mail értesítés Varró Muci üzenetéről. Ha nem neked szól az értesítés, kérjük hagyd figyelmen kívül, és nemsokára törlődik rendszerünkből az üzenet.
Üdvözlettel,
A Badoo csapata
Na, most az van, hogy ez az üzenet bizony Neked és nekem szól.
De, sürgősen hagyjátok figyelmen kívül, mert, ha bekerültök, akkor igen nehéz leiratkozni róla, bár nem reménytelen. Ráadásul megkérdezik, hogy biztos-e a döntésed, és még 30 napig a rendszerben maradsz, ha netán meggondolnád Magad.
Istenem.... harminc nap alatt tán több hülyét is be tudnék gyűjteni.... ;-)
Meg kollégákat :-( , netán partnercégek munkatársait... de, szép is lenne :-)
2011. szeptember 14., szerda
JÖN ! A Kulturális Örökség Napjai - ingyenes programok hétvégére 2011.09.17-18.
Idén is jó programokkal, nagyszerű lehetőséggel, hogy bemenjünk tőlünk máskor esetleg elzárt szép középületekbe, festményeket, építészeti remekműveket megtekinteni.
Vagy csak barandokolni elődeink útján, kicsit elmélázva a múlt kövein.
Budapesti programok:
http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=kereses&hol=budapest&pageno=1
Belföldi (vidéki) programok:
http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=kereses&hol=videk&pageno=1
- Én idén a Károlyi Palota termeit szeretném megnézni,
- nagyon érdekelne az Országos Rabbi-képző (ahova nőnek bejutni egyébként gondolom, hogy reménytelen)
- most ingyen be lehet menni a Textilmúzeumba, ahol megnézhetjük a
QUILT ART húsztagú nemzetközi textilművészeti csoport kiállítását.
- a Schiffer Villa (Pénzügyőr Múzeum)
-a Lechner-féle Földtani Intézet csodás épülete
uff.... már megint kevés lesz az idő, sok a helyszín és a látnivaló :-) :-)
Vigyázzatok az egyéni programotok összeállításánál, sok helyen mindkét napon be lehet menni, de némely helyszín csak egy-egy adott napon látogatható, nem mindkét nap, és korlátozott időpontban.
"1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja (mely Historic Monuments Open Day néven vált ismertté) címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat."
2011. szeptember 13., kedd
II. Kreatív Blogtali ....
elemzése már megtörtént sokak részéről, tehát nem tépném a számat :-)
Szuper volt, remek volt, aki nem tudott eljönni sajnálhatja, szerintem minden évben még jobb lesz.
Részemről a kitűzőmön kívül mással nem jeleskedtem, de szent elhatározásom, hogy jövőre, ha lesz elég hely, akkor kiállítok valamit Tőlem.
Na, nem feltétlenül elrettentésül, de ez szabadon választott döntés lesz mások részéről - az értékelés :-)
Egyetlen gondom volt, hogy megállapítottam, hogy mindenki túl szerény, túl csöndes, ergo a bemutatkozásnál, ajándék-cserebere-húzásnál sokszor egy árva szót se értettem az egészből.
De, mint tudjuk kibicnek semmi se drága...
Azon kívül, amit már mások is leírtak, még kiegészíteném azzal, hogy igen kérem, IGEN én voltam AZ, akinek a mosdóban a kezében maradt (tenyerébe szakadt) a fali szappanadagoló, jelesül tiplistül mindenestül.
Esküszöm, hogy nem csináltam semmi funkciójával ellentétes dolgot vele... bár, nem volt kamera ;-)
Aki ismer, az tudja, hogy "velem mindig történik valami" - és láss csodát, hát tényleg...
Jövőre Veletek ugyanitt ! ( kérem a mosdó-kagylót rendesen rögzíteni majd :-)
Szuper volt, remek volt, aki nem tudott eljönni sajnálhatja, szerintem minden évben még jobb lesz.
Részemről a kitűzőmön kívül mással nem jeleskedtem, de szent elhatározásom, hogy jövőre, ha lesz elég hely, akkor kiállítok valamit Tőlem.
Na, nem feltétlenül elrettentésül, de ez szabadon választott döntés lesz mások részéről - az értékelés :-)
Egyetlen gondom volt, hogy megállapítottam, hogy mindenki túl szerény, túl csöndes, ergo a bemutatkozásnál, ajándék-cserebere-húzásnál sokszor egy árva szót se értettem az egészből.
De, mint tudjuk kibicnek semmi se drága...
Azon kívül, amit már mások is leírtak, még kiegészíteném azzal, hogy igen kérem, IGEN én voltam AZ, akinek a mosdóban a kezében maradt (tenyerébe szakadt) a fali szappanadagoló, jelesül tiplistül mindenestül.
Esküszöm, hogy nem csináltam semmi funkciójával ellentétes dolgot vele... bár, nem volt kamera ;-)
Aki ismer, az tudja, hogy "velem mindig történik valami" - és láss csodát, hát tényleg...
Jövőre Veletek ugyanitt ! ( kérem a mosdó-kagylót rendesen rögzíteni majd :-)
Légy fitt... ;-)
Kedves hölgy.
Bírom nagyon.
Jókat szoktunk beszélgetni, nevetni.
Közös nevezőn vagyunk.
Vettem tőle ezt-azt.
Meg azt-ezt is :-)
Ő örült, hogy megszabadult tőlük.
Én örültem, hogy megszereztem.
Így indult anno a kereskedelem ;-)
Árulja a két lakást.
Jó helyen, klasszak.
Én nem adnám el.
Sajnálom, hogy el fog menni.
Siófok.
A fia most is írt; éppen vitorlázik.
Megcsócsáljuk, hogy hát igen, jobb, mint itt a városban.
Víz sincs.
Csak klóros.
Még szóba kerül néhány dolog.
Kórház, a világ sora.
No, meg a férfiak.
A kert.
A rókabunda hogyan változott át PC-vé ;-)
A gyöngyök, mint csillogó kincsek, amit megszereztem.
Majd felrakja a himzőfonalakat is. (Nyálam csurog...)
Még nézegeti egy kicsit.
Mert olyan szépek.
Valahogy eljutunk oda is, hogy stresszelek.
Minden vacak idén. (Na, jó, tavaly is már)
De; most rosszabb.
Hízok. Az idegeskedéstől.
Pedig nem eszem többet, mint régen.
Sportolok-e.
Röhögök.
Mozgás-szegény életmódot folytatok.
Naná, hogy tudom, hogy nem jó.
Ő lefogyott.
6 kg-mot is.
Arnolddal.
Arnold? Kérdezem...
- Igen, Arnold Schwarzeneggerrel.
- Arnold? -Valami fitnessterem a környéken? - kérdezem.
Nem, válaszolja, Arnold Schwarzenegger - és feje fölé bök.
Az első emeletről könyékig kilóg Schwarzenegger.
Lelkesen szemmel tart és figyel.
Olykor ugat.
Kár, hogy elköltöznek.
Arnold majd vitorlázik.
Én meg majd hízok...
Bírom nagyon.
Jókat szoktunk beszélgetni, nevetni.
Közös nevezőn vagyunk.
Vettem tőle ezt-azt.
Meg azt-ezt is :-)
Ő örült, hogy megszabadult tőlük.
Én örültem, hogy megszereztem.
Így indult anno a kereskedelem ;-)
Árulja a két lakást.
Jó helyen, klasszak.
Én nem adnám el.
Sajnálom, hogy el fog menni.
Siófok.
A fia most is írt; éppen vitorlázik.
Megcsócsáljuk, hogy hát igen, jobb, mint itt a városban.
Víz sincs.
Csak klóros.
Még szóba kerül néhány dolog.
Kórház, a világ sora.
No, meg a férfiak.
A kert.
A rókabunda hogyan változott át PC-vé ;-)
A gyöngyök, mint csillogó kincsek, amit megszereztem.
Majd felrakja a himzőfonalakat is. (Nyálam csurog...)
Még nézegeti egy kicsit.
Mert olyan szépek.
Valahogy eljutunk oda is, hogy stresszelek.
Minden vacak idén. (Na, jó, tavaly is már)
De; most rosszabb.
Hízok. Az idegeskedéstől.
Pedig nem eszem többet, mint régen.
Sportolok-e.
Röhögök.
Mozgás-szegény életmódot folytatok.
Naná, hogy tudom, hogy nem jó.
Ő lefogyott.
6 kg-mot is.
Arnolddal.
Arnold? Kérdezem...
- Igen, Arnold Schwarzeneggerrel.
- Arnold? -Valami fitnessterem a környéken? - kérdezem.
Nem, válaszolja, Arnold Schwarzenegger - és feje fölé bök.
Az első emeletről könyékig kilóg Schwarzenegger.
Lelkesen szemmel tart és figyel.
Olykor ugat.
Kár, hogy elköltöznek.
Arnold majd vitorlázik.
Én meg majd hízok...
2011. szeptember 4., vasárnap
Szatír Maci halála
... nos, Szatír Maci életem egyik legnagyobb rajongója volt.
Fiatalasszony koromban kezdett el rajongani értem, mikor jó néhány évvel kevesebb voltam még. Reggelenként, délután, este, bármely napszakban képes volt üldözni a szerelmével.
Billegtette a csipőjét, speckó hangon hőrgött és folyton meg akart róla győzni, hogy én vagyok a legszebb, a legokosabb, testem csodálatos, domborulataim egyszerűen fantörpisztikusak. Mikor további részleteket akartam tőle, képes volt az állítani, hogy egyszerűen egy matekzseni vagyok és 7 nyelven beszélek.
A szerelem vak - mint tudjuk - és nem áll tőle távol a cél érdekében hazugságokra sem vetemedni.
Valahogy egyoldalú volt a kapcsolatunk.
Csak ő rajongott értem.
Én menekültem.
Hajnalban, délben, éjfélkor.
Kitartó volt.
Képes volt a legváratlanabb helyeken és szituációkban elém ugrani és furi hangján udvarolni.
Röhögtem persze... néha így járnak a hímnem képviselői.
Hiába közöltem vele, hogy a rajongás nem kölcsönös.
Egyébként is méretbeli különbségek vannak közöttünk, a helyzet reménytelen.
Őt ez sem zavarta.
Fene se érti.
Kb olyan volt a kapcsolatunk, mint a viccben (amire már csak homályosan emlékszem, hát, persze...) mely szerint az elefánt és az egér szexel - szintén totálisan reménytelenül, semmi közös végkifejlet - ahol az elefánt lánynak fáj a foga, vagy valami hasonló történik vele - és miközben az egérfiú igyekszik piszkosul, hát az elefántlány felszisszen, mire az egér megkérdezi, hogy
"jaj, fájt Kicsim?"
Na így éltünk.
Nem átallott főzés és mosogatás közben is üldözni.
Dühös voltam és hol a röhögőgörcs, hol a zokogás határán tengettem az életemet.
Egyébként Szatír Maci eredetileg tengerész maci volt.
Régen elhagyta már persze a tengerészetet, tán akkoriban még, mikor még volt tengerünk (és nem Balatonnak nevezték).
Mivel sűrűn próbálta levenni a kis alsógatyóját (azt hivvén ,hogy tényleg meggondolom magam) hát valahogy az idők homályába vész, hogy mikor is történt, de e fontos fehérnemű elveszett neki.
Volt egy kis ingecskéje is, azt sűrűn levetette, gondolván, hogy bukok a mellkasára.
Minden próbálkozásom halott volt, hogy elhiggye... nem így van.
Különben sem bírom, ha egy férfinak szőrmentes a mellkasa én a szőrös pasikat szeretem.
Mondjuk megfordult a fejében, hogy ragaszt némi szőrt a mellkasára, de val'szeg nem talált egy olyan medvét, akit lenyírhatna e célból.
Külseje megkopott az idők folyamán.
Nemcsak azért, mert csak a sapkája maradt meg.
Hanem, mert valahogy az orra is megsérült - régi kutyim Jenny - imádta elkapni és játszani vele.
E kutyás kalandozások közepette valahogy félszemű is lett - aggódtunk napokig, hogy a kutyi végtermékében békésen távozik-e Szatír Maci szeme, anélkül, hogy kárt okozna támadójának.
Akkor már egy Jumurdzsákkal kellett együtt élni, aki változatlanul azt hitte, hogy ő szexi.
Közben elköltöztünk a zuglói lakásunkból ide, Rákospalotára kertesházba.
Reménytelen kapcsolatunk viszonylagos rendezésének azt találtam, hogy eltüntettem Szatír Macit.
Gyermekem felnőtt, vicces játékunk a múlt jótékony feledésébe merült.
Nem reklamáltam, örültem neki.
Sóhaj - végre, valós szerelem jöhet az életembe.
Tavaly felnőtt családtagom sztorizva elmesélte egy látogatónak, hogy bizony milyen is volt életünk Szatír Macival.
- "Tényleg! Hol van Szatír Maci? - évek óta nem láttam" - szegezte nekem a kérdést.
Először megpróbáltam letagadni, hogy tudom-e, hogy merre, hova vándorolt ki, esetleg elhagyta reménytelen szerelmes bánatában az országot és valahol Kina tájékán bolyong. Ott sok nő van. Túl sok.
Nem hagyott békén, látta a szememen, hogy nagyon is tudom, hogy hol van SzM.
Kicsit félve, félig-meddig nyihogva közöltem, hogy SzM már évek óta kint a hidegben (melegben) télen-nyáron az udvaron sátorozva él egy sarokban.
Volt nagy felháborodás, a fene se érti, hogy miért.
Hogy azonnal hozzam be a házba.
Családtag.
Meg, milyen egy szadista állat is vagyok én.
Behoztam.
A vendég elkerekedett szemekkel röhögésben tört ki.
SzM-et köteles voltam megfürdetni.
Fene se érti, hogy miért, de még a mosógépet is túlélte.
Onnantól fogva megint itt állt lesben a házban, de csak a kis szobában.
Úgy éreztem, soha nem fogok már megszabadulni tőle.
De, a sors útjai kifürkészhetetlenek.
Anyukám elutazott és hozzánk jött vendégségbe egy-két hétre a kamasz cicája Turpi.
A kis-nagy vöröske.
Játékos lelkű kamasz még.
Imádott játszani fel-felkapni dolgokat, elhajítani a szoba sarkába.
Szóval, volt élet nálunk.
Biztonsági okokból a kis szobába lett bezárva napközbenre - ott tanyázott.
Gondolom, hogy unatkozott.
Vagy érezte, ő a nagyobb hím. Ezek már csak ilyenek. Mindig úgy érzik, hogy bizonyítaniuk kell. Ahogy a gorilla is döngeti a mellét.
Hazajöttem munkából.
Első utam, naná, hogy a kis szoba, hogy Turpit üdvözöljem.
Elvégre jó házigazda és vendéglátó vagyok.
Beléptem.
Megtorpantam.
Kész döbbenet.
Turpi vízbe folytotta Szatír Macit.
Méghozzá totálisan.
Már régóta megmondták, hogy az ember is meghalhat akár egy lavór (kanál?) vízben is.
Ha rosszul megyünk bele a cuccba. A szánkkal és nem kapunk levegőt. Hát, így járt SzM.
Turpi belefolytotta a vizes tálkájába.
Még halálában is bambán vigyorgott.
Gondolkodtam, hogy kihívjam-e az egyenruhás szerveket.
Aztán, mégse... beletörődtem, hogy a sors akarta így.
Mondtam már, hogy imádom Turpit?
Csudaszép kandúr.
Kár, hogy ivartalanítva lett :-) :-)
Fiatalasszony koromban kezdett el rajongani értem, mikor jó néhány évvel kevesebb voltam még. Reggelenként, délután, este, bármely napszakban képes volt üldözni a szerelmével.
Billegtette a csipőjét, speckó hangon hőrgött és folyton meg akart róla győzni, hogy én vagyok a legszebb, a legokosabb, testem csodálatos, domborulataim egyszerűen fantörpisztikusak. Mikor további részleteket akartam tőle, képes volt az állítani, hogy egyszerűen egy matekzseni vagyok és 7 nyelven beszélek.
A szerelem vak - mint tudjuk - és nem áll tőle távol a cél érdekében hazugságokra sem vetemedni.
Valahogy egyoldalú volt a kapcsolatunk.
Csak ő rajongott értem.
Én menekültem.
Hajnalban, délben, éjfélkor.
Kitartó volt.
Képes volt a legváratlanabb helyeken és szituációkban elém ugrani és furi hangján udvarolni.
Röhögtem persze... néha így járnak a hímnem képviselői.
Hiába közöltem vele, hogy a rajongás nem kölcsönös.
Egyébként is méretbeli különbségek vannak közöttünk, a helyzet reménytelen.
Őt ez sem zavarta.
Fene se érti.
Kb olyan volt a kapcsolatunk, mint a viccben (amire már csak homályosan emlékszem, hát, persze...) mely szerint az elefánt és az egér szexel - szintén totálisan reménytelenül, semmi közös végkifejlet - ahol az elefánt lánynak fáj a foga, vagy valami hasonló történik vele - és miközben az egérfiú igyekszik piszkosul, hát az elefántlány felszisszen, mire az egér megkérdezi, hogy
"jaj, fájt Kicsim?"
Na így éltünk.
Nem átallott főzés és mosogatás közben is üldözni.
Dühös voltam és hol a röhögőgörcs, hol a zokogás határán tengettem az életemet.
Egyébként Szatír Maci eredetileg tengerész maci volt.
Régen elhagyta már persze a tengerészetet, tán akkoriban még, mikor még volt tengerünk (és nem Balatonnak nevezték).
Mivel sűrűn próbálta levenni a kis alsógatyóját (azt hivvén ,hogy tényleg meggondolom magam) hát valahogy az idők homályába vész, hogy mikor is történt, de e fontos fehérnemű elveszett neki.
Volt egy kis ingecskéje is, azt sűrűn levetette, gondolván, hogy bukok a mellkasára.
Minden próbálkozásom halott volt, hogy elhiggye... nem így van.
Különben sem bírom, ha egy férfinak szőrmentes a mellkasa én a szőrös pasikat szeretem.
Mondjuk megfordult a fejében, hogy ragaszt némi szőrt a mellkasára, de val'szeg nem talált egy olyan medvét, akit lenyírhatna e célból.
Külseje megkopott az idők folyamán.
Nemcsak azért, mert csak a sapkája maradt meg.
Hanem, mert valahogy az orra is megsérült - régi kutyim Jenny - imádta elkapni és játszani vele.
E kutyás kalandozások közepette valahogy félszemű is lett - aggódtunk napokig, hogy a kutyi végtermékében békésen távozik-e Szatír Maci szeme, anélkül, hogy kárt okozna támadójának.
Akkor már egy Jumurdzsákkal kellett együtt élni, aki változatlanul azt hitte, hogy ő szexi.
Közben elköltöztünk a zuglói lakásunkból ide, Rákospalotára kertesházba.
Reménytelen kapcsolatunk viszonylagos rendezésének azt találtam, hogy eltüntettem Szatír Macit.
Gyermekem felnőtt, vicces játékunk a múlt jótékony feledésébe merült.
Nem reklamáltam, örültem neki.
Sóhaj - végre, valós szerelem jöhet az életembe.
Tavaly felnőtt családtagom sztorizva elmesélte egy látogatónak, hogy bizony milyen is volt életünk Szatír Macival.
- "Tényleg! Hol van Szatír Maci? - évek óta nem láttam" - szegezte nekem a kérdést.
Először megpróbáltam letagadni, hogy tudom-e, hogy merre, hova vándorolt ki, esetleg elhagyta reménytelen szerelmes bánatában az országot és valahol Kina tájékán bolyong. Ott sok nő van. Túl sok.
Nem hagyott békén, látta a szememen, hogy nagyon is tudom, hogy hol van SzM.
Kicsit félve, félig-meddig nyihogva közöltem, hogy SzM már évek óta kint a hidegben (melegben) télen-nyáron az udvaron sátorozva él egy sarokban.
Volt nagy felháborodás, a fene se érti, hogy miért.
Hogy azonnal hozzam be a házba.
Családtag.
Meg, milyen egy szadista állat is vagyok én.
Behoztam.
A vendég elkerekedett szemekkel röhögésben tört ki.
SzM-et köteles voltam megfürdetni.
Fene se érti, hogy miért, de még a mosógépet is túlélte.
Onnantól fogva megint itt állt lesben a házban, de csak a kis szobában.
Úgy éreztem, soha nem fogok már megszabadulni tőle.
De, a sors útjai kifürkészhetetlenek.
Anyukám elutazott és hozzánk jött vendégségbe egy-két hétre a kamasz cicája Turpi.
A kis-nagy vöröske.
Játékos lelkű kamasz még.
Imádott játszani fel-felkapni dolgokat, elhajítani a szoba sarkába.
Szóval, volt élet nálunk.
Biztonsági okokból a kis szobába lett bezárva napközbenre - ott tanyázott.
Gondolom, hogy unatkozott.
Vagy érezte, ő a nagyobb hím. Ezek már csak ilyenek. Mindig úgy érzik, hogy bizonyítaniuk kell. Ahogy a gorilla is döngeti a mellét.
Hazajöttem munkából.
Első utam, naná, hogy a kis szoba, hogy Turpit üdvözöljem.
Elvégre jó házigazda és vendéglátó vagyok.
Beléptem.
Megtorpantam.
Kész döbbenet.
Turpi vízbe folytotta Szatír Macit.
Méghozzá totálisan.
Már régóta megmondták, hogy az ember is meghalhat akár egy lavór (kanál?) vízben is.
Ha rosszul megyünk bele a cuccba. A szánkkal és nem kapunk levegőt. Hát, így járt SzM.
Turpi belefolytotta a vizes tálkájába.
Még halálában is bambán vigyorgott.
Gondolkodtam, hogy kihívjam-e az egyenruhás szerveket.
Aztán, mégse... beletörődtem, hogy a sors akarta így.
Mondtam már, hogy imádom Turpit?
Csudaszép kandúr.
Kár, hogy ivartalanítva lett :-) :-)
2011. szeptember 2., péntek
UTÁLLAK ! ....
mondtam neki...
... mert, átment ebédidőben a túriba...
... mert, 300.-Ft-os nap van...
... mert, azt mondták, hogy most 10 percig minden 200.-Ft...
hülyének van szerencséje...
mondta, hogy tudja...
UTÁLLAK!
mert meglengetted az orrom előtt azt a nagy köralakú, hófehér horgolást...
UTÁLLAK!
... bár, tulajdonképpen mindegy :-( ... hiszen randa... nem is olyan szép...
pfuj...
;-) ;-)
... mert, átment ebédidőben a túriba...
... mert, 300.-Ft-os nap van...
... mert, azt mondták, hogy most 10 percig minden 200.-Ft...
hülyének van szerencséje...
mondta, hogy tudja...
UTÁLLAK!
mert meglengetted az orrom előtt azt a nagy köralakú, hófehér horgolást...
UTÁLLAK!
... bár, tulajdonképpen mindegy :-( ... hiszen randa... nem is olyan szép...
pfuj...
;-) ;-)
Menjél ingyen a Fővárosi Állatkertbe :-) (meghosszabbított akció 2012. április 31-ig)
Most vegyél DVD-ket karácsonyra ajándékba :-)
Ha veszel egy National Geographic DVD-t 990.-Ft-ért, akkor kapsz (DVD-nként) egy-egy darab ingyenes belépőt a Fővárosi Állatkertbe.
A belépő - a jelenlegi akció keretében 2012. április 31-éig használható fel.
Ez egy remek ajánlat, mi már tavaly is így voltunk - gyakorlatilag ingyen - az állatkertben.
4 személyes család esetében (2 felnőtt, 2 gyermek), ha veszel 4 db DVD-t 3.960.-Ft-ért, akkor ezért az árért bemehettek az állatkertbe.
Ha ugyanezt családi belépő keretében vennéd meg az állatkertbe, akkor 6.100.-Ft-ot fizetnél (és nem lennének remek DVD-id ;-)
Rendelés és DVD kiválasztás itt:
http://www.lealkudtuk.hu/item/view/?cod=1474276727
Ha a lap aljára tekertek, akkor ott 4-5 oldalon keresztül lehet válogatni a DVD-k közül. (Az ajánlat csak az itt feltüntetett DVD-kre érvényes)
Választható történelem, állatvilág, kozmosz stb témakör.
A DVD-ért és a belépőkért (amennyiben nem vagy vidéki és nem postázást kértél) személyesen is el lehet menni a forgalmazóhoz.
Pontos átvételi címet a rendelésed leadása után fogják megküldeni.
Munkanapokon 9 és 15 óra között (tehát, sajnos munkaidőben) lehet átvenni a Margit körút közelében a villamos megállótól kb. 7-8 perc séta. (Vagy annyi se :-)
Igaz, hogy ezért ugyan személyesen kell elmenni, de ezzel szemben nem kell jegyért sorba állnotok a tűző napon az állatkertnél, mert simán be lehet menni a kapun, minden várakozás nélkül.
Nézzétek meg a májusban született csodálatos három tigriskölyköt :-)
Ha veszel egy National Geographic DVD-t 990.-Ft-ért, akkor kapsz (DVD-nként) egy-egy darab ingyenes belépőt a Fővárosi Állatkertbe.
A belépő - a jelenlegi akció keretében 2012. április 31-éig használható fel.
Ez egy remek ajánlat, mi már tavaly is így voltunk - gyakorlatilag ingyen - az állatkertben.
4 személyes család esetében (2 felnőtt, 2 gyermek), ha veszel 4 db DVD-t 3.960.-Ft-ért, akkor ezért az árért bemehettek az állatkertbe.
Ha ugyanezt családi belépő keretében vennéd meg az állatkertbe, akkor 6.100.-Ft-ot fizetnél (és nem lennének remek DVD-id ;-)
Rendelés és DVD kiválasztás itt:
http://www.lealkudtuk.hu/item/view/?cod=1474276727
Ha a lap aljára tekertek, akkor ott 4-5 oldalon keresztül lehet válogatni a DVD-k közül. (Az ajánlat csak az itt feltüntetett DVD-kre érvényes)
Választható történelem, állatvilág, kozmosz stb témakör.
A DVD-ért és a belépőkért (amennyiben nem vagy vidéki és nem postázást kértél) személyesen is el lehet menni a forgalmazóhoz.
Pontos átvételi címet a rendelésed leadása után fogják megküldeni.
Munkanapokon 9 és 15 óra között (tehát, sajnos munkaidőben) lehet átvenni a Margit körút közelében a villamos megállótól kb. 7-8 perc séta. (Vagy annyi se :-)
Igaz, hogy ezért ugyan személyesen kell elmenni, de ezzel szemben nem kell jegyért sorba állnotok a tűző napon az állatkertnél, mert simán be lehet menni a kapun, minden várakozás nélkül.
Nézzétek meg a májusban született csodálatos három tigriskölyköt :-)
2011. augusztus 27., szombat
Országos Tatabányai Foltvarró Kiállítás
Kis hangulati elem:
További véresen komoly fotóim a kiállított munkákról itt:
http://xfree.hu/album_show.tvn?SID=03a6ae81a22bfb45d3c54714f372ebb603a6ae81a22bfb45d3c54714f372ebb6&aid=227460
További véresen komoly fotóim a kiállított munkákról itt:
http://xfree.hu/album_show.tvn?SID=03a6ae81a22bfb45d3c54714f372ebb603a6ae81a22bfb45d3c54714f372ebb6&aid=227460
2011. augusztus 24., szerda
Menjél ingyen a Fővárosi Állatkertbe :-)
... bizony... bizony....
most akció van néhány napig (de, lehet,hogy tovább is).
Ha veszel egy National Geographic DVD-t 990.-Ft-ért, akkor kapsz (DVD-nként) egy-egy darab ingyenes belépőt a Fővárosi Állatkertbe.
A belépő - a jelenlegi akció keretében 2011. október 31-éig használható fel.
Ez egy remek ajánlat, mi már tavaly is így voltunk - gyakorlatilag ingyen - az állatkertben.
4 személyes család esetében (2 felnőtt, 2 gyermek), ha veszel 4 db DVD-t 3.960.-Ft-ért, akkor ezért az árért bemehettek az állatkertbe.
Ha ugyanezt családi belépő keretében vennéd meg az állatkertbe, akkor 6.100.-Ft-ot fizetnél (és nem lennének remek DVD-id ;-)
Rendelés és DVD kiválasztás itt:
http://www.lealkudtuk.hu/item/view/?cod=1467362225
Ha a lap aljára tekertek, akkor ott 4-5 oldalon keresztül lehet válogatni a DVD-k közül. (Az ajánlat csak az itt feltüntetett DVD-kre érvényes)
Választható történelem, állatvilág, kozmosz stb témakör.
A DVD-ért és a belépőkért (amennyiben nem vagy vidéki és nem postázást kértél) személyesen is el lehet menni a forgalmazóhoz.
Pontos átvételi címet a rendelésed leadása után fogják megküldeni.
Naponta 9 és 15 óra között (tehát, sajnos munkaidőben) lehet átvenni a Margit körút közelében a villamos megállótól kb. 7-8 perc séta. (Vagy annyi se :-)
Igaz, hogy ezért ugyan személyesen kell elmenni, de ezzel szemben nem kell jegyért sorba állnotok a tűző napon az állatkertnél, mert simán be lehet menni a kapun, minden várakozás nélkül.
Nézzétek meg a májusban született csodálatos három tigriskölyköt :-)
most akció van néhány napig (de, lehet,hogy tovább is).
Ha veszel egy National Geographic DVD-t 990.-Ft-ért, akkor kapsz (DVD-nként) egy-egy darab ingyenes belépőt a Fővárosi Állatkertbe.
A belépő - a jelenlegi akció keretében 2011. október 31-éig használható fel.
Ez egy remek ajánlat, mi már tavaly is így voltunk - gyakorlatilag ingyen - az állatkertben.
4 személyes család esetében (2 felnőtt, 2 gyermek), ha veszel 4 db DVD-t 3.960.-Ft-ért, akkor ezért az árért bemehettek az állatkertbe.
Ha ugyanezt családi belépő keretében vennéd meg az állatkertbe, akkor 6.100.-Ft-ot fizetnél (és nem lennének remek DVD-id ;-)
Rendelés és DVD kiválasztás itt:
http://www.lealkudtuk.hu/item/view/?cod=1467362225
Ha a lap aljára tekertek, akkor ott 4-5 oldalon keresztül lehet válogatni a DVD-k közül. (Az ajánlat csak az itt feltüntetett DVD-kre érvényes)
Választható történelem, állatvilág, kozmosz stb témakör.
A DVD-ért és a belépőkért (amennyiben nem vagy vidéki és nem postázást kértél) személyesen is el lehet menni a forgalmazóhoz.
Pontos átvételi címet a rendelésed leadása után fogják megküldeni.
Naponta 9 és 15 óra között (tehát, sajnos munkaidőben) lehet átvenni a Margit körút közelében a villamos megállótól kb. 7-8 perc séta. (Vagy annyi se :-)
Igaz, hogy ezért ugyan személyesen kell elmenni, de ezzel szemben nem kell jegyért sorba állnotok a tűző napon az állatkertnél, mert simán be lehet menni a kapun, minden várakozás nélkül.
Nézzétek meg a májusban született csodálatos három tigriskölyköt :-)
2011. augusztus 23., kedd
...a buszon...
csurog rólunk minden, a hőség beterít.
Szeretek hátul ülni - noha beszorul oda a levegő - de, valahogy nincsen annyira "útban" az ember a jövők-menők között.
Mellettem anyuka, tőle jobbra a sarokban az óvodáskorú kislánya.
Egy idő után helyet cserélnek - gondolván, a kicsinek több lesz a levegője arrébb ülve.
Tikkadunk, legyezek.
Tikkadunk - kislány is legyez a nyári sapijával.
Kitárgyalják, hogy ahol pogácsát vettek, milyen kár is, hogy nem vettek vizet is egyben.
Tikkadunk.
Kislánynak izzad a tenyere, törli a textilbevonatú ülésbe.
Mama zordan rászól:
- Ne csináld!
- Nem tudhatod ki ült ott előtte!!!
Jő a válasz:
- De, hát.... Te ültél ott anyu !
:-) :-)
Szeretek hátul ülni - noha beszorul oda a levegő - de, valahogy nincsen annyira "útban" az ember a jövők-menők között.
Mellettem anyuka, tőle jobbra a sarokban az óvodáskorú kislánya.
Egy idő után helyet cserélnek - gondolván, a kicsinek több lesz a levegője arrébb ülve.
Tikkadunk, legyezek.
Tikkadunk - kislány is legyez a nyári sapijával.
Kitárgyalják, hogy ahol pogácsát vettek, milyen kár is, hogy nem vettek vizet is egyben.
Tikkadunk.
Kislánynak izzad a tenyere, törli a textilbevonatú ülésbe.
Mama zordan rászól:
- Ne csináld!
- Nem tudhatod ki ült ott előtte!!!
Jő a válasz:
- De, hát.... Te ültél ott anyu !
:-) :-)
2011. augusztus 18., csütörtök
2011. augusztus 14., vasárnap
Állatkertben - Nagyival :-)
... igen, "megejtettük" az évi közös állatkerti látogatást.
Ilyenkor mindig megbeszélem, hogy van mindenkinek kedvence, amihez ragaszkodik, azt feltétlenül "ki ne hagyjuk".
A Nagyinak, mint már egyszer írtam is - a pingvinek.
Már hetekkel előtte mondtam neki örömmel, hogy jó sokáig állunk majd a kedvenceinél, akár egy órát is, ha ő úgy akarja.
Na, most ezek után egy db pingvin sincs a saját helyén, mély döbbenet, az ő arcán a csalódottság...
A pingvinek (alatt) velük közös medencében szokott lenni két fóka. Nem a sötét színű fókák (azok arrébb vannak a jegesmedve látótávolságában, hogy folyton cukkolva legyen a fehér bundás jószág...)
hanem ők a pingvinekkel közös medencés fókák. Olyan kicsit pöttyös fajta :-)
De, betegek voltak.
Mármint a fókák.
A tájékoztató tábla szerint azért, mert szembetegségük van, és kezelés alatt állnak; csak kicsi víz volt a medencéjükben - annyira kicsi, hogy úszni se lehetett benne.
Csak az állukig ért a víz, ha lerakták a buksijukat, akkor a szemük semmiképp se érjen a vízbe.
Áztatja magát a lábvízben (hasvízben...) a két szerencsétlen fóka, szánalmas tekintettel és bánatos fejjel.
Persze, udvarlunk nekik innen az üveg túloldaláról.
Nagyi kommentálja az eseményeket:
"Nézd, olyan, mint egy kutya" - mosolygok a megállapításon, de valóban... a kutyák szoktak ilyen szemrehányóan, jelentőség teljesen, bánatosan nézni.
Udvarlunk még egy darabig és megyünk tovább.
Megkerüljük a sziklaszirtet, mielőtt belépnénk a madárröptetőbe (vagy mibe...) jobbra nézek, hát mit látok... rácsos ajtó, mögötte jóval hátrébb kb. 4-5-6 méterre belátni egy belső térre, hát ott ácsorog kb. 8-10 szerencsétlen pingvin egy kupacban.
Nagyi! Ott vannak a pingvinjeid!
Rátapadunk a rácsos ajtóra - nézzük.
- Áh! Dehogy! - mondja ő... azok nem is igaziak...
-Már, hogy ne lennének igaziak, csak nem gondolod, hogy ideraktak 10 művingvint ?? - kérdem én.
Ő győzköd, hogy azok pedig nem igaziak, nem mozognak.
Dehogynem... ki van tárva a szárnyuk, idétlenül egy helyben topognak, de bizony igaziak... most is az egyiknek megmozdult a feje.
Még mindig lógunk a rácson...
Végül belátja, hogy VALÓBAN, TÉNYLEG PINGVINEK ÉS ÉLNEK...
Ácsorgunk már ott vagy 5-6 perce, fikázzuk az egészet jó hangosan.
- szerencsétlen pingvinek,
- be vannak zárva,
- nem mehetnek ki,
- itt szenved mind,
- valószínűleg ez a téli szállásuk (vagy az éccakai... ;-)
- milyen rossz lehet nekik...
Végül mondom én, hogy biztosan azért vannak bezárva, mert a fókák szeme kezelés alatt, és nehogy ők is elkapják a félig-meddig közös medencétől, vagy területről a betegséget.
Még mindig nyafogunk, hogy milyen sz@r dolog is pingvinnek lenni.
Ekkor megszólal egy hideg női hang (persze... látni, nem látjuk a tulajdonosát, oda nem jönne az istenért sem...)
szóval megszólal bentről:
- az ajtó nyitva van !!!
- a pingvinek bármikor kimehetnek, ha akarnak !!!
Ha-ha... pingvin ombudsman jókat szórakozhatott rajtunk...
Mindegy, mi győztünk...ő nem bírta tovább, biztosan osztályozta az ebédhez való halakat, azért volt eddig olyan csöndben :-)
Villámgyorsan lelépünk, még távozóban még egyszer megnézzük a medence felőli oldalt...
Mit tesz isten, egy, azaz egy darab pingvin kint fekszik a napon.
A röhögése nem hallatszik el a korlátig,
...ahol bámulunk...
...hülyén...
-.-
No, mondom én, ki ne hagyjuk a rokonaimat !
(Neeem... nem az emberszabású majmokra gondolok, hanem személyes felmenőmre a lajhárra :-)
Mármint, nem munkahelyileg van bennünk sok közös, hanem a lakásommal kapcsolatos rendrakás vonatkozásában ;-)
TERMÉSZETESEN a lajhárok eltűntek... nincsenek a régi helyükön.
Gondozó sehol, nincs kit megkérdezni, a rokonok hova költöztek el.
Még téblábolunk itt-ott-amott, a nap vége felé bemegyünk a Pálmaházba.
Azt hittem a Nagyi nem lesz hajlandó bemenni, mert azért ott eléggé párás szokott lenni a levegő, de, mivel ő nem egy nyafogós nagymama; bemegyünk.
Láss csodát: az egyik oldalsó szárnyban mit látunk?
Egy lajhárt a fejünk felett (+ még egyet az ablakpárkányon tanyázva,+ egy a mennyezetnél később még hátrébb a negyedik)
A fejünk felett lógó lajhár kapaszkodik egy ágba, gyakorlatilag a feje kicsit feljebb van az enyiménél.
Hümmmmm.... jó lenne lajhár bundát simizni...
Naná, hogy nem hagynám ki ezt a lehetőséget - meg se rezzen, ki se nyitja a szemét, nem izgatja magát.
Nagyi kérdi: milyen a bundája, milyen érzés... mondom neki, hogy próbálja ki.
Naaaa, ha egy üzlet beindul...
Nagyi már szinte két kézzel simogatja, vakargatja igen hosszan a buksiját.
Lajhi láthatóan élvezi a dolgot.
Hiába, ritkán jön erre kurkászó rabszolga.
N noszogatja: naaaa.... ne legyél lusta... csinálj már valamit! ...
Erről eszembe jut, hogy ő az, aki, ha netán megérkezik és hétvégén délelőtt 11 órakor pizsamában látja az embert, akkor az első gondolata, kérdése az, hogy "b e t e g vagy???"
Mostanában már leszokott róla, nyilván azért, mert mindig ugyanazt a választ kapta ;-)
Addig addig szólítja fel aktivitásra az első számú lajhárt, míg az feladja és elindul.
Döbbenten észleljük, hogy a lajhár, ha VALÓBAN BEINDUL, akkor valójában nem is lassú és nem is lusta.
Egészen rövid idő alatt komoly nagy távot tesz meg (tényleg !)
N. elégedett, tevékenységet lát lajhitól.
Egyből átmegy a 2-es számú áldozat felé az ablakpárkányhoz.
Simogatás, vakarás... itt nem győz, ez a lajhi kitart, marad az ablakpárkányon.
Felhajtom a szőrcsimbókot a fején és keresem a fülét.
Döbbentem észlelem, hogy gyakorlatilag nincs klasszikus értelemben véve füle, mint egy macskának, vagy kutyának.
A füle egy kerek alakú nyitott "izé" kicsit olyan, mintha oda műtöttek volna egy végbélnyílást zárógyűrűvel... (igen, tudom, hogy ez "fújjosan" hangzik, de tényleg olyan) erre simul rá a kerek buksiján az a nagy-nagy szőr, ami "felhajtható".
A hármas számú lajhi a mennyezeten biztonságban van N-től... nincs létránk :-)
Megyünk tovább, látjuk már a 4-es számút.
N közben, minden betérőnek leadja a drótot, hogy nyugodtan lehet simogatni vakargatni a lajhikat, nem zavarja őket ;-)
Szóval ismerkedik más családokkal :-)
Megkerülünk egy fát előttünk a 4-es lajhi.
Akkor éreztem úgy, hogy nagy-nagy hiba volt otthon hagyni a fényképező gépet :-(
Lajhi pocakján - popsija felé (vagy a fene se tudja a sok szőrben, hogy merre is igazán) ott bujdos, kapaszkodik egy mini - pici - kölyök lajhár.
Kicsi buksi, kicsi fej, kicsi szem... tüneményesen édes.
Nagyi nézi - és megkegyelmezik... na, jó ... őket nem simizzük, csak udvarlunk :-)
-.-
Azt hiszem érthető, ha jön a Nagyi hétvégén, akkor mindig olyan 11,30 óra tájban lázas tevékenységbe kezdek.
(Lázas, látszat tevékenységbe...)
Ellenkező esetben még képes lenne vakarni, hogy aktivitásra késztessen... :-) :-)
-.-
Persze napközben ettünk is. A magyar, ha valahova megérkezik nyomban éhes.
Letrottyan a vonatban és egyből előveszi az elemózsiát :-)
Velünk is így volt, hát persze...
Már rég leszoktam róla, hogy én csináljak szendvicset, úgyis mindig űberel engem és cipel mindenfélét.
Minden olyat, amit én nem cipelnék ilyen helyre.
Értsd: paradicsom, uborka időnként felszeletelve, gyümölcs, lehetőleg olyan, ami csurog a kezeden, husi, de nem kenyér között, az külön van, hogy komplikáltabb legyen enni :-)
Értelemszerűen szalvéta is, szintén külön.
A térdünkön, combunkon megterítve, hogy minél feltűnőbb legyen a dolog :-)
Evés után előkap egy üdítős műanyagos flakont.
Rajta a címke:
Diabetikus almaszörp.
(A Nagyi cukorbeteg)
Átnyújtja, meghúzom.
Hangosan mondja közben: ALMASZÖRPI !
Kellemesen fertőtleníti a torkomat, a nyelőcsövemet.
Mosolyogva odasúgja: ... cserszegi fűszeres... :-)
Nézem a címkét, megkérdezem, hol lehet ilyet kapni?
Kacsintva jő a válasz:
... hát... nálam... :-)
Utóirat:
állítólag egyszer egy pingvint a trolibusz megállóban csíptek el.
Azért az érdekelne, hogy tudott feltűnés nélkül eljutni odáig :-)
Ilyenkor mindig megbeszélem, hogy van mindenkinek kedvence, amihez ragaszkodik, azt feltétlenül "ki ne hagyjuk".
A Nagyinak, mint már egyszer írtam is - a pingvinek.
Már hetekkel előtte mondtam neki örömmel, hogy jó sokáig állunk majd a kedvenceinél, akár egy órát is, ha ő úgy akarja.
Na, most ezek után egy db pingvin sincs a saját helyén, mély döbbenet, az ő arcán a csalódottság...
A pingvinek (alatt) velük közös medencében szokott lenni két fóka. Nem a sötét színű fókák (azok arrébb vannak a jegesmedve látótávolságában, hogy folyton cukkolva legyen a fehér bundás jószág...)
hanem ők a pingvinekkel közös medencés fókák. Olyan kicsit pöttyös fajta :-)
De, betegek voltak.
Mármint a fókák.
A tájékoztató tábla szerint azért, mert szembetegségük van, és kezelés alatt állnak; csak kicsi víz volt a medencéjükben - annyira kicsi, hogy úszni se lehetett benne.
Csak az állukig ért a víz, ha lerakták a buksijukat, akkor a szemük semmiképp se érjen a vízbe.
Áztatja magát a lábvízben (hasvízben...) a két szerencsétlen fóka, szánalmas tekintettel és bánatos fejjel.
Persze, udvarlunk nekik innen az üveg túloldaláról.
Nagyi kommentálja az eseményeket:
"Nézd, olyan, mint egy kutya" - mosolygok a megállapításon, de valóban... a kutyák szoktak ilyen szemrehányóan, jelentőség teljesen, bánatosan nézni.
Udvarlunk még egy darabig és megyünk tovább.
Megkerüljük a sziklaszirtet, mielőtt belépnénk a madárröptetőbe (vagy mibe...) jobbra nézek, hát mit látok... rácsos ajtó, mögötte jóval hátrébb kb. 4-5-6 méterre belátni egy belső térre, hát ott ácsorog kb. 8-10 szerencsétlen pingvin egy kupacban.
Nagyi! Ott vannak a pingvinjeid!
Rátapadunk a rácsos ajtóra - nézzük.
- Áh! Dehogy! - mondja ő... azok nem is igaziak...
-Már, hogy ne lennének igaziak, csak nem gondolod, hogy ideraktak 10 művingvint ?? - kérdem én.
Ő győzköd, hogy azok pedig nem igaziak, nem mozognak.
Dehogynem... ki van tárva a szárnyuk, idétlenül egy helyben topognak, de bizony igaziak... most is az egyiknek megmozdult a feje.
Még mindig lógunk a rácson...
Végül belátja, hogy VALÓBAN, TÉNYLEG PINGVINEK ÉS ÉLNEK...
Ácsorgunk már ott vagy 5-6 perce, fikázzuk az egészet jó hangosan.
- szerencsétlen pingvinek,
- be vannak zárva,
- nem mehetnek ki,
- itt szenved mind,
- valószínűleg ez a téli szállásuk (vagy az éccakai... ;-)
- milyen rossz lehet nekik...
Végül mondom én, hogy biztosan azért vannak bezárva, mert a fókák szeme kezelés alatt, és nehogy ők is elkapják a félig-meddig közös medencétől, vagy területről a betegséget.
Még mindig nyafogunk, hogy milyen sz@r dolog is pingvinnek lenni.
Ekkor megszólal egy hideg női hang (persze... látni, nem látjuk a tulajdonosát, oda nem jönne az istenért sem...)
szóval megszólal bentről:
- az ajtó nyitva van !!!
- a pingvinek bármikor kimehetnek, ha akarnak !!!
Ha-ha... pingvin ombudsman jókat szórakozhatott rajtunk...
Mindegy, mi győztünk...ő nem bírta tovább, biztosan osztályozta az ebédhez való halakat, azért volt eddig olyan csöndben :-)
Villámgyorsan lelépünk, még távozóban még egyszer megnézzük a medence felőli oldalt...
Mit tesz isten, egy, azaz egy darab pingvin kint fekszik a napon.
A röhögése nem hallatszik el a korlátig,
...ahol bámulunk...
...hülyén...
-.-
No, mondom én, ki ne hagyjuk a rokonaimat !
(Neeem... nem az emberszabású majmokra gondolok, hanem személyes felmenőmre a lajhárra :-)
Mármint, nem munkahelyileg van bennünk sok közös, hanem a lakásommal kapcsolatos rendrakás vonatkozásában ;-)
TERMÉSZETESEN a lajhárok eltűntek... nincsenek a régi helyükön.
Gondozó sehol, nincs kit megkérdezni, a rokonok hova költöztek el.
Még téblábolunk itt-ott-amott, a nap vége felé bemegyünk a Pálmaházba.
Azt hittem a Nagyi nem lesz hajlandó bemenni, mert azért ott eléggé párás szokott lenni a levegő, de, mivel ő nem egy nyafogós nagymama; bemegyünk.
Láss csodát: az egyik oldalsó szárnyban mit látunk?
Egy lajhárt a fejünk felett (+ még egyet az ablakpárkányon tanyázva,+ egy a mennyezetnél később még hátrébb a negyedik)
A fejünk felett lógó lajhár kapaszkodik egy ágba, gyakorlatilag a feje kicsit feljebb van az enyiménél.
Hümmmmm.... jó lenne lajhár bundát simizni...
Naná, hogy nem hagynám ki ezt a lehetőséget - meg se rezzen, ki se nyitja a szemét, nem izgatja magát.
Nagyi kérdi: milyen a bundája, milyen érzés... mondom neki, hogy próbálja ki.
Naaaa, ha egy üzlet beindul...
Nagyi már szinte két kézzel simogatja, vakargatja igen hosszan a buksiját.
Lajhi láthatóan élvezi a dolgot.
Hiába, ritkán jön erre kurkászó rabszolga.
N noszogatja: naaaa.... ne legyél lusta... csinálj már valamit! ...
Erről eszembe jut, hogy ő az, aki, ha netán megérkezik és hétvégén délelőtt 11 órakor pizsamában látja az embert, akkor az első gondolata, kérdése az, hogy "b e t e g vagy???"
Mostanában már leszokott róla, nyilván azért, mert mindig ugyanazt a választ kapta ;-)
Addig addig szólítja fel aktivitásra az első számú lajhárt, míg az feladja és elindul.
Döbbenten észleljük, hogy a lajhár, ha VALÓBAN BEINDUL, akkor valójában nem is lassú és nem is lusta.
Egészen rövid idő alatt komoly nagy távot tesz meg (tényleg !)
N. elégedett, tevékenységet lát lajhitól.
Egyből átmegy a 2-es számú áldozat felé az ablakpárkányhoz.
Simogatás, vakarás... itt nem győz, ez a lajhi kitart, marad az ablakpárkányon.
Felhajtom a szőrcsimbókot a fején és keresem a fülét.
Döbbentem észlelem, hogy gyakorlatilag nincs klasszikus értelemben véve füle, mint egy macskának, vagy kutyának.
A füle egy kerek alakú nyitott "izé" kicsit olyan, mintha oda műtöttek volna egy végbélnyílást zárógyűrűvel... (igen, tudom, hogy ez "fújjosan" hangzik, de tényleg olyan) erre simul rá a kerek buksiján az a nagy-nagy szőr, ami "felhajtható".
A hármas számú lajhi a mennyezeten biztonságban van N-től... nincs létránk :-)
Megyünk tovább, látjuk már a 4-es számút.
N közben, minden betérőnek leadja a drótot, hogy nyugodtan lehet simogatni vakargatni a lajhikat, nem zavarja őket ;-)
Szóval ismerkedik más családokkal :-)
Megkerülünk egy fát előttünk a 4-es lajhi.
Akkor éreztem úgy, hogy nagy-nagy hiba volt otthon hagyni a fényképező gépet :-(
Lajhi pocakján - popsija felé (vagy a fene se tudja a sok szőrben, hogy merre is igazán) ott bujdos, kapaszkodik egy mini - pici - kölyök lajhár.
Kicsi buksi, kicsi fej, kicsi szem... tüneményesen édes.
Nagyi nézi - és megkegyelmezik... na, jó ... őket nem simizzük, csak udvarlunk :-)
-.-
Azt hiszem érthető, ha jön a Nagyi hétvégén, akkor mindig olyan 11,30 óra tájban lázas tevékenységbe kezdek.
(Lázas, látszat tevékenységbe...)
Ellenkező esetben még képes lenne vakarni, hogy aktivitásra késztessen... :-) :-)
-.-
Persze napközben ettünk is. A magyar, ha valahova megérkezik nyomban éhes.
Letrottyan a vonatban és egyből előveszi az elemózsiát :-)
Velünk is így volt, hát persze...
Már rég leszoktam róla, hogy én csináljak szendvicset, úgyis mindig űberel engem és cipel mindenfélét.
Minden olyat, amit én nem cipelnék ilyen helyre.
Értsd: paradicsom, uborka időnként felszeletelve, gyümölcs, lehetőleg olyan, ami csurog a kezeden, husi, de nem kenyér között, az külön van, hogy komplikáltabb legyen enni :-)
Értelemszerűen szalvéta is, szintén külön.
A térdünkön, combunkon megterítve, hogy minél feltűnőbb legyen a dolog :-)
Evés után előkap egy üdítős műanyagos flakont.
Rajta a címke:
Diabetikus almaszörp.
(A Nagyi cukorbeteg)
Átnyújtja, meghúzom.
Hangosan mondja közben: ALMASZÖRPI !
Kellemesen fertőtleníti a torkomat, a nyelőcsövemet.
Mosolyogva odasúgja: ... cserszegi fűszeres... :-)
Nézem a címkét, megkérdezem, hol lehet ilyet kapni?
Kacsintva jő a válasz:
... hát... nálam... :-)
Utóirat:
állítólag egyszer egy pingvint a trolibusz megállóban csíptek el.
Azért az érdekelne, hogy tudott feltűnés nélkül eljutni odáig :-)
2011. augusztus 8., hétfő
Mit tegyünk 50 felett, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet ???... ;-) ...
mondjuk egy tipikusan női turiban???
Áh, neeem.... nem a sudár, karcsú alakunkkal kápráztatjuk el nőtársainkat... neeem...
Hanem; mondjuk kihalásszuk életünk kettes számú (mert, az egyes már pár éve megvan) zenélő karácsonyi nyakkendőjét.
No, és persze, hogy megnyomjuk az elem helyén, naná, hogy elvégre...
aztán mindig azt hisszük, hogy nem fog működni, de, mivel nyugati a motyó, ezek a fránya nyugati elemek még kissé kelet(ebb)re is működnek akár még évek múltával is.
A turkáló kezek ledermednek... az arcok is... gyanakvó pillantásokkal méregetik egymást a hölgyek... persze, elröhögöm magam, kezemben lóg a cucc... na, végre sikerült középpontba kerülnöm :-)
Pénztárosnő és kolléganője össze néznek:
- mi ezt miért nem vettük észre??? - kérdezi egyik a másiktól.
(Mert, nem vagytok foltvarrók és másként viszonyultok a textilhez - gondolom magamban én, mert, Ti a szoknyáról és a blúzról azt hiszitek, hogy szoknya és blúz... pedig dehogy ... ANYAG a szentem, sokszor klassz kiegészítő gombokkal és mütyűrökkel :-) :-)
A két félig vak eladónak megmutatom közelebbről a cuccot, látom, hogy alig térnek magukhoz, hogy mit is árulnak (árultak) ők...
Mindkettő fiatalabb nálam, de csak egy tízessel max, szóval nem tinédzserek azért.
- Mi az ott a Mikulás mellett? - kérdezi az egyik.
Mondom neki:
rénszarvas.
Miiiiii????
Felhomályosítom még egyszer:
rénszarvas - nem R É M S Z A R V A S, hanem rénszarvas...
- aha - jő a válasz.
Na, gondolom én; elmaradt a karácsonyi kultúrkörrel kapcsolatban... Rudolfról lehet, hogy azt hiszi, hogy csak és kizárólag Sissi szerencsétlen sorsú fia volt.
Kemény kétszáz froncsiért szereztem egy Mikulást és több rénszarvast, + van is mire felkötnöm magamat, ha úgy gondolom, hát elégedetten távozom.
Hazafelé még beugrok egy nagy-nagy alapterületű állatfelszerelés és kiegészítő kütyüs kereskedésbe.
Persze, leárazott, megfizethető macsekeledel az nincs, de megcsodálom a sok színes bigyót, olykor érthetetlen (számomra érthetetlen) funkciójú akármit.
A pénztár közelében nem bírok ellenállni a csábításnak egy szó szerint méretarányos mini malac kirívóan sötétlilás testét megnyomkodom, (később látom, hogy létezik éjfekete változatban is...)
olyan hangot ad ki magából, hogy igencsak elszégyellem magam, lopva körülnézek, mint gondolnak rólam vaj'h... és nyakamat derékig behúzva ;-) villámgyorsan elosonok a kijárat felé.
Ezek után azt, hogy otthon a kapuban lelkesen vár 3 kutya (2 saját, 1 vendég) + még a kényeskedő cicám... hát, otthon vagyok megérkeztem érzem már, nyomogatás nélkül is mindenféle hangokat adnak ki magukból ;-)
Még lesújtó pillantásommal végigmérem a karácsonyfánk maradékát, amiről megesküdött a Nagymama, hogy elégeti, nehogy kidobjam az istenért.
No, és persze, amúgy mondtam már, hogy augusztus van ? :-) :-)
Áh, neeem.... nem a sudár, karcsú alakunkkal kápráztatjuk el nőtársainkat... neeem...
Hanem; mondjuk kihalásszuk életünk kettes számú (mert, az egyes már pár éve megvan) zenélő karácsonyi nyakkendőjét.
No, és persze, hogy megnyomjuk az elem helyén, naná, hogy elvégre...
aztán mindig azt hisszük, hogy nem fog működni, de, mivel nyugati a motyó, ezek a fránya nyugati elemek még kissé kelet(ebb)re is működnek akár még évek múltával is.
A turkáló kezek ledermednek... az arcok is... gyanakvó pillantásokkal méregetik egymást a hölgyek... persze, elröhögöm magam, kezemben lóg a cucc... na, végre sikerült középpontba kerülnöm :-)
Pénztárosnő és kolléganője össze néznek:
- mi ezt miért nem vettük észre??? - kérdezi egyik a másiktól.
(Mert, nem vagytok foltvarrók és másként viszonyultok a textilhez - gondolom magamban én, mert, Ti a szoknyáról és a blúzról azt hiszitek, hogy szoknya és blúz... pedig dehogy ... ANYAG a szentem, sokszor klassz kiegészítő gombokkal és mütyűrökkel :-) :-)
A két félig vak eladónak megmutatom közelebbről a cuccot, látom, hogy alig térnek magukhoz, hogy mit is árulnak (árultak) ők...
Mindkettő fiatalabb nálam, de csak egy tízessel max, szóval nem tinédzserek azért.
- Mi az ott a Mikulás mellett? - kérdezi az egyik.
Mondom neki:
rénszarvas.
Miiiiii????
Felhomályosítom még egyszer:
rénszarvas - nem R É M S Z A R V A S, hanem rénszarvas...
- aha - jő a válasz.
Na, gondolom én; elmaradt a karácsonyi kultúrkörrel kapcsolatban... Rudolfról lehet, hogy azt hiszi, hogy csak és kizárólag Sissi szerencsétlen sorsú fia volt.
Kemény kétszáz froncsiért szereztem egy Mikulást és több rénszarvast, + van is mire felkötnöm magamat, ha úgy gondolom, hát elégedetten távozom.
Hazafelé még beugrok egy nagy-nagy alapterületű állatfelszerelés és kiegészítő kütyüs kereskedésbe.
Persze, leárazott, megfizethető macsekeledel az nincs, de megcsodálom a sok színes bigyót, olykor érthetetlen (számomra érthetetlen) funkciójú akármit.
A pénztár közelében nem bírok ellenállni a csábításnak egy szó szerint méretarányos mini malac kirívóan sötétlilás testét megnyomkodom, (később látom, hogy létezik éjfekete változatban is...)
olyan hangot ad ki magából, hogy igencsak elszégyellem magam, lopva körülnézek, mint gondolnak rólam vaj'h... és nyakamat derékig behúzva ;-) villámgyorsan elosonok a kijárat felé.
Ezek után azt, hogy otthon a kapuban lelkesen vár 3 kutya (2 saját, 1 vendég) + még a kényeskedő cicám... hát, otthon vagyok megérkeztem érzem már, nyomogatás nélkül is mindenféle hangokat adnak ki magukból ;-)
Még lesújtó pillantásommal végigmérem a karácsonyfánk maradékát, amiről megesküdött a Nagymama, hogy elégeti, nehogy kidobjam az istenért.
No, és persze, amúgy mondtam már, hogy augusztus van ? :-) :-)
2011. július 29., péntek
"a" Szépre - .... még várni kell ... ;-)
no, most tutin azt hiszitek valami varrós dolog van készülőfélben ... pedig neeem.... ;-)
Már egy éve nyáron Karcagon mondtam mindannyiunk Szép Gáborának, hogy bizony, sima, kis egyszerű varrógépemnek némi renoválásra lenne szüksége.
Mosolygott,hogy persze, hozzam majd csak nyugodtan.
Elregéltem, hogy fogalmam sincs, hogy kell(ene) és hol megolajoznom amúgy.
A régi-régi román gépemen még tudtam, ott egyértelmű volt, ezen nem az.
Persze, megmutatja majd.
Gondoltam némi tisztítás ráfér, plusz furán varr - kell ehhez szakember.
Persze, zajlik az élet... no, meg a mani sincs soha, elég az hozzá, hogy húzott-halasztódott a dolog az én hibámból.
Végül a gép már tényleg feladta, nincs már mire várnom.
Írtam Gáboréknak levelet - ki tudja már hány hete, v. másfél hónapja ??? -, hogy már lassan vinni fogom, és egyben kérnék majd egy kis okítást is, mert hiába vettem kb. két éve "kukacoló talpat" a szabad gépi tűzéshez (amit, persze, még meg is kellene tanulni), mert csak valami nagyon béna dolog jött ki, hurkolt az anyag hátulján a cérna, meg egyáltalán.
(Pedig, drága jó Gabiczától még kaptam is a kukacoláshoz kesztyűt ;-)
Gábor mondta, persze... majd egy kis okítást is beiktatunk :-)
Voltam szabadságon a minap, no; csak 5 napot, de annyi minden zajlott, nem jutottam el a boltba.
Ej, már nem húzhatom a dolgot, most már a fél foltvarró társadalom se fogja elhinni, hogy azért nem varrok, mert így meg úgy a gép...
Nézem a naptárt, elmúlt már az idei karcagi tábor ( sajna, most nélkülem - hüpp, hüpp...) viszem a gépet javításra.
Ma reggel becipeltem a munkahelyemre, időhiány miatt nem egyenesen a boltba vittem.
Fellépek a honlapra, azért biztonságból megnézem, hogy jól emlékszem-e a nyitva tartásra.
Hát, elvileg igen.
De: a bolt zárva tart augusztus 1-jétől 12-éig szabadság miatt.
Ma péntek van, ők hétfőtől bezárnak (illetve nyilván már holnap szombattól szabadságolnak :-)
A rendeléseket augusztus 16-ától teljesítik.
Hát, így jár, aki egy évig vár :-)
No, már az a két hét mindegy, a varrógépem nem lévén önjavító :-)
Szóval a Szépre várni kell.
Semmi baj, zakatolja a varrógépem; a Szörnyeteg ...
Murphy-t kiegészíteném azzal, hogy oké, ami elromolhat; az el is romlik, de hogy lehetek olyan béna, hogy egy év alatt pont azt az időpontot sikerült kipécéznem magamnak, mikor zárva vannak... nem is én lennék Juhizs, ha nem így lenne :-)
Jó nyaralást Szép-ék :-)
Itt pedig legyen a reklám helye:
Varróvilág Kft
http://www.varrovilag.hu/content.php/3
Utóirat:
és kéretik nem közölni, hogy kézzel is lehet varrni... tudom :-)
Már egy éve nyáron Karcagon mondtam mindannyiunk Szép Gáborának, hogy bizony, sima, kis egyszerű varrógépemnek némi renoválásra lenne szüksége.
Mosolygott,hogy persze, hozzam majd csak nyugodtan.
Elregéltem, hogy fogalmam sincs, hogy kell(ene) és hol megolajoznom amúgy.
A régi-régi román gépemen még tudtam, ott egyértelmű volt, ezen nem az.
Persze, megmutatja majd.
Gondoltam némi tisztítás ráfér, plusz furán varr - kell ehhez szakember.
Persze, zajlik az élet... no, meg a mani sincs soha, elég az hozzá, hogy húzott-halasztódott a dolog az én hibámból.
Végül a gép már tényleg feladta, nincs már mire várnom.
Írtam Gáboréknak levelet - ki tudja már hány hete, v. másfél hónapja ??? -, hogy már lassan vinni fogom, és egyben kérnék majd egy kis okítást is, mert hiába vettem kb. két éve "kukacoló talpat" a szabad gépi tűzéshez (amit, persze, még meg is kellene tanulni), mert csak valami nagyon béna dolog jött ki, hurkolt az anyag hátulján a cérna, meg egyáltalán.
(Pedig, drága jó Gabiczától még kaptam is a kukacoláshoz kesztyűt ;-)
Gábor mondta, persze... majd egy kis okítást is beiktatunk :-)
Voltam szabadságon a minap, no; csak 5 napot, de annyi minden zajlott, nem jutottam el a boltba.
Ej, már nem húzhatom a dolgot, most már a fél foltvarró társadalom se fogja elhinni, hogy azért nem varrok, mert így meg úgy a gép...
Nézem a naptárt, elmúlt már az idei karcagi tábor ( sajna, most nélkülem - hüpp, hüpp...) viszem a gépet javításra.
Ma reggel becipeltem a munkahelyemre, időhiány miatt nem egyenesen a boltba vittem.
Fellépek a honlapra, azért biztonságból megnézem, hogy jól emlékszem-e a nyitva tartásra.
Hát, elvileg igen.
De: a bolt zárva tart augusztus 1-jétől 12-éig szabadság miatt.
Ma péntek van, ők hétfőtől bezárnak (illetve nyilván már holnap szombattól szabadságolnak :-)
A rendeléseket augusztus 16-ától teljesítik.
Hát, így jár, aki egy évig vár :-)
No, már az a két hét mindegy, a varrógépem nem lévén önjavító :-)
Szóval a Szépre várni kell.
Semmi baj, zakatolja a varrógépem; a Szörnyeteg ...
Murphy-t kiegészíteném azzal, hogy oké, ami elromolhat; az el is romlik, de hogy lehetek olyan béna, hogy egy év alatt pont azt az időpontot sikerült kipécéznem magamnak, mikor zárva vannak... nem is én lennék Juhizs, ha nem így lenne :-)
Jó nyaralást Szép-ék :-)
Itt pedig legyen a reklám helye:
Varróvilág Kft
http://www.varrovilag.hu/content.php/3
Utóirat:
és kéretik nem közölni, hogy kézzel is lehet varrni... tudom :-)
2011. július 27., szerda
NON HO L'ETA' - 1995 Hungary - avagy ... ha elég idős vagy; emlékszel-e még?
és hova tűnt vajon Rita Pavone?
2011. július 22., péntek
Nem is seprő kéményseprő... ;-)
Minden évben jő az értesítést, hogy ekkor és ekkor szíveskedjek otthon tartózkodni, mert a vonatkozó rendeletek értelmében
(itt három irgum-burgum rendeletszám következik ;-)
a kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatást, kéményvizsgálati munkálatokat elvégzik.
Na, nem ingyen, ezért minden évben szintén kötelező jelleggel x összeget fizetnem kell. Akkor is, ha nem használtak ebben a házban az elmúlt kb. 4 évtizedben egyáltalán kéményt.
Nincs is rá semmi bekövetve, lett lévén, hogy mindenütt gázkonvektoraink vannak, NEM kéményes bekötésűek.
Én minden évben berzenkedek, hol viccesen, hol kevésbé humorosan, hogy egy általam nem kért, igénybe se vett (mivel, hogy nincs miért igénybe vennem) "szolgáltatásért" nem elég, hogy fizetnem kell, de még adott esetben szabadságot is ki kell vennem, hogy otthon tartózkodjak, mikor jönnek.
A kéményseprők minden évben kioktatnak, hogy ez az ellenőrzés az én javamat (adott esetben az életem megmentését szolgálja... - sicc! )
Mert, a kéményre bármikor szükségem lehet.
Nem tartom ezt a rendeletet tisztességesnek, mert elképzelhető, hogy soha az életben nem lesz szükségem a kéményre (ahogy eddig se volt), tisztességesebbnek tartanám, hogy amikor valóban szükségem lenne rá, akkor kihívjam a kéményseprőket, AKKOR végezzenek bármiféle kéményseprő-ipari szolgáltatást, vagy kéményvizsgálatot.
Esetleg akkor kérjenek el egy magasabb összeget egy valóban létező szolgáltatásért.
Így viszont, relatíve alacsonyabb árat fizetek éves szinten a semmiért... gyakorlatilag életem végéig.
Méreg, de akik eldöntötték ezt a rendeletet, (rendeleteket) azok nyilván más jövedelmi viszonyok között élnek.
(Mély szeretettel gondolok rájuk, miközben heringként lógok a tömegközlekedési járműveken, míg ők, a döntést meghozók egyedül ülnek a kocsijukban - és araszolgatunk a munkahelyünk felé... ;-)
No, lényeg, a lényeg... hogy az elmúlt kb. 11 év ellenőrzései a következőek szerint ejtődtek meg:
Első években:
- jő KÉT randa, roggyant, öregedő kéményseprő.
Két benyomásom szokott lenni: simán lesittelném őket kb. 20 évre, mert nem túlzottan bizalom-keltőek. (Na, jó, külső jegyek alapján ez rólam is elmondható :-)
Későbbi (utóbbi években):
- jő EGY randa, roggyant, öregedő kéményseprő.
(uff... leépítés volt...)
Mindkét előző esetben erős benyomásaim vannak, hogy mintha alkoholisták lennének, igen, ocsmányul előítéletes vagyok, de valahogy a megérzéseimben nem sokat szoktam tévedni.
(Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy amúgy az utcán, járműveken nem ilyen kéményseprőket látok, hanem teljesen "normális" kinézetűeket)
A beszélgetéseink minden évben rendszerint azonos módon zajlanak.
Én közlöm, hogy nincs a kéménybe bekötve semmi, csak a kémény-nyílás "lyuka" üresen tátong a ház egy hátsó fertályában.
Ők közlik, hogy nekik akkor is kötelező megtekinteniük.
Megyünk.
(Ők, időnként dülöngélve, botladozva, valami gond van az egyensúlyukkal rendszerint)
Felmutatok a nyílásra, minden esetben a következtetésük ugyanaz:
"Jéééé, tényleg nincs a lyukra - ki- beneti nyílásra semmi bekövetve"
Vissza csámborgunk a kertkapuhoz.
Aláírom, hogy ellenőriztek.
Viccesnek tartom az értesítő papír egyik mondatát:
"Kérjük, hogy a saját érdekükben segítsék elő a munka folyamatos végzését".
Na, persze, mondanám, hogy miféle munka...
Az első években még előadást tartottam nekik, hogy ez milyen értelmetlen dolog, és a rendelet ilyetén formájában csak azért van, hogy én (és még nyilván több százezer szerencsétlen barom, aki szintén nem is használja a kéményét) szóval, hogy mi tartjuk el a Kéményseprőipari Kft-t... elvégre sok kicsit sokra megy.
Viszont idén másként zajlott a dolog.
A kapuban döbbentem tapasztaltam, hogy
- viszonylag fiatal (hozzám képest legalábbis :-),
- jóképű,
- józan, (nem küzd egyensúly-problémákkal)
kéményseprő úriember áll.
Éppen invitálnám őt befelé, mire közli velem - kezében a nyilvántartással - hogy
"látom, hogy nincs bekötve semmi a kéménybe", elég, ha csak aláírom a papírt...
Egyszer jött egy fiatal(abb), jóképű, az meg bezzeg, hogy nem kíváncsi lyukamra ;-)
Na, tessék...
...nekem se jó soha semmi :-) :-)
(itt három irgum-burgum rendeletszám következik ;-)
a kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatást, kéményvizsgálati munkálatokat elvégzik.
Na, nem ingyen, ezért minden évben szintén kötelező jelleggel x összeget fizetnem kell. Akkor is, ha nem használtak ebben a házban az elmúlt kb. 4 évtizedben egyáltalán kéményt.
Nincs is rá semmi bekövetve, lett lévén, hogy mindenütt gázkonvektoraink vannak, NEM kéményes bekötésűek.
Én minden évben berzenkedek, hol viccesen, hol kevésbé humorosan, hogy egy általam nem kért, igénybe se vett (mivel, hogy nincs miért igénybe vennem) "szolgáltatásért" nem elég, hogy fizetnem kell, de még adott esetben szabadságot is ki kell vennem, hogy otthon tartózkodjak, mikor jönnek.
A kéményseprők minden évben kioktatnak, hogy ez az ellenőrzés az én javamat (adott esetben az életem megmentését szolgálja... - sicc! )
Mert, a kéményre bármikor szükségem lehet.
Nem tartom ezt a rendeletet tisztességesnek, mert elképzelhető, hogy soha az életben nem lesz szükségem a kéményre (ahogy eddig se volt), tisztességesebbnek tartanám, hogy amikor valóban szükségem lenne rá, akkor kihívjam a kéményseprőket, AKKOR végezzenek bármiféle kéményseprő-ipari szolgáltatást, vagy kéményvizsgálatot.
Esetleg akkor kérjenek el egy magasabb összeget egy valóban létező szolgáltatásért.
Így viszont, relatíve alacsonyabb árat fizetek éves szinten a semmiért... gyakorlatilag életem végéig.
Méreg, de akik eldöntötték ezt a rendeletet, (rendeleteket) azok nyilván más jövedelmi viszonyok között élnek.
(Mély szeretettel gondolok rájuk, miközben heringként lógok a tömegközlekedési járműveken, míg ők, a döntést meghozók egyedül ülnek a kocsijukban - és araszolgatunk a munkahelyünk felé... ;-)
No, lényeg, a lényeg... hogy az elmúlt kb. 11 év ellenőrzései a következőek szerint ejtődtek meg:
Első években:
- jő KÉT randa, roggyant, öregedő kéményseprő.
Két benyomásom szokott lenni: simán lesittelném őket kb. 20 évre, mert nem túlzottan bizalom-keltőek. (Na, jó, külső jegyek alapján ez rólam is elmondható :-)
Későbbi (utóbbi években):
- jő EGY randa, roggyant, öregedő kéményseprő.
(uff... leépítés volt...)
Mindkét előző esetben erős benyomásaim vannak, hogy mintha alkoholisták lennének, igen, ocsmányul előítéletes vagyok, de valahogy a megérzéseimben nem sokat szoktam tévedni.
(Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy amúgy az utcán, járműveken nem ilyen kéményseprőket látok, hanem teljesen "normális" kinézetűeket)
A beszélgetéseink minden évben rendszerint azonos módon zajlanak.
Én közlöm, hogy nincs a kéménybe bekötve semmi, csak a kémény-nyílás "lyuka" üresen tátong a ház egy hátsó fertályában.
Ők közlik, hogy nekik akkor is kötelező megtekinteniük.
Megyünk.
(Ők, időnként dülöngélve, botladozva, valami gond van az egyensúlyukkal rendszerint)
Felmutatok a nyílásra, minden esetben a következtetésük ugyanaz:
"Jéééé, tényleg nincs a lyukra - ki- beneti nyílásra semmi bekövetve"
Vissza csámborgunk a kertkapuhoz.
Aláírom, hogy ellenőriztek.
Viccesnek tartom az értesítő papír egyik mondatát:
"Kérjük, hogy a saját érdekükben segítsék elő a munka folyamatos végzését".
Na, persze, mondanám, hogy miféle munka...
Az első években még előadást tartottam nekik, hogy ez milyen értelmetlen dolog, és a rendelet ilyetén formájában csak azért van, hogy én (és még nyilván több százezer szerencsétlen barom, aki szintén nem is használja a kéményét) szóval, hogy mi tartjuk el a Kéményseprőipari Kft-t... elvégre sok kicsit sokra megy.
Viszont idén másként zajlott a dolog.
A kapuban döbbentem tapasztaltam, hogy
- viszonylag fiatal (hozzám képest legalábbis :-),
- jóképű,
- józan, (nem küzd egyensúly-problémákkal)
kéményseprő úriember áll.
Éppen invitálnám őt befelé, mire közli velem - kezében a nyilvántartással - hogy
"látom, hogy nincs bekötve semmi a kéménybe", elég, ha csak aláírom a papírt...
Egyszer jött egy fiatal(abb), jóképű, az meg bezzeg, hogy nem kíváncsi lyukamra ;-)
Na, tessék...
...nekem se jó soha semmi :-) :-)
2011. július 15., péntek
...Ki legyen a házastársad?.... ;-)
Internetről "jött" gyöngyszem:
"Hogyan döntsük el, hogy ki legyen a házastársunk?
- Olyan embert kell keresni, aki ugyanazokat a dolgokat szereti, mint mi.
Például ha te szereted a sportot, akkor a lánynak ezt szeretni kell, és hoznia kell mindig chipset. (Peti, 10 éves)
Hány évesen kell megházasodni?
- 23 a legjobb kor, mert addigra már örök idők óta ismered a másikat
(Kamilla, 10 éves)
Honnan tudja egy idegen, hogy valakik házasok?
- Szerintem csak kitalálni lehet, pl. ha mindketten ugyanazzal a gyerekkel ordítoznak (Dénes, 8 éves).
Szerinted mi a közös a szüleidben?
- Egyikük sem akar több gyereket. (Lilla, 8 éves)
Mit csinálnak az emberek a randevún?
- A randi azért van, hogy jól érezzük magunkat, és hogy megismerjük egymást. Még a fiúk is tudnak mondani valamit, ha elég sokáig hallgatsz.
(Yvette, 8 éves)
- Az első randin csak hazugságokat mondanak, ettől érdekesebbnek tűnnek és másodszor is találkozni akarnak. (Márta, 10 éves)
Mit csinálnál az első randin, ha rosszul sülne el?
- Hazaszaladnék és halottnak tettetném magam. Másnap felhívnám az összes újságot, hogy minden halotti rovatban szerepeljek. (Károly, 9 éves)
Mikor szabad megcsókolni valakit?
- Ha gazdag. (Pál, 7 éves)
- A törvény szerint 18 éves korodig várni kell, ezzel nem packáznék.
(Misi,7 éves)
Házasnak vagy egyedülállónak jobb lenni?
- A lányoknak jobb egyedülállónak lenni, de a fiúknak nem. A fiúknak kell valaki, aki takarít utánuk. (Anita, 9 éves)
Hogyan működhet egy házasság?
- Mondd a feleségednek, hogy jól néz ki, akkor is, ha ronda, mint egy busz.
(Ricsi, 10 éves)"
;-) ;-)
Mit is fűzhetnék hozzá én, mint elvált...???
"Hogyan döntsük el, hogy ki legyen a házastársunk?
- Olyan embert kell keresni, aki ugyanazokat a dolgokat szereti, mint mi.
Például ha te szereted a sportot, akkor a lánynak ezt szeretni kell, és hoznia kell mindig chipset. (Peti, 10 éves)
Hány évesen kell megházasodni?
- 23 a legjobb kor, mert addigra már örök idők óta ismered a másikat
(Kamilla, 10 éves)
Honnan tudja egy idegen, hogy valakik házasok?
- Szerintem csak kitalálni lehet, pl. ha mindketten ugyanazzal a gyerekkel ordítoznak (Dénes, 8 éves).
Szerinted mi a közös a szüleidben?
- Egyikük sem akar több gyereket. (Lilla, 8 éves)
Mit csinálnak az emberek a randevún?
- A randi azért van, hogy jól érezzük magunkat, és hogy megismerjük egymást. Még a fiúk is tudnak mondani valamit, ha elég sokáig hallgatsz.
(Yvette, 8 éves)
- Az első randin csak hazugságokat mondanak, ettől érdekesebbnek tűnnek és másodszor is találkozni akarnak. (Márta, 10 éves)
Mit csinálnál az első randin, ha rosszul sülne el?
- Hazaszaladnék és halottnak tettetném magam. Másnap felhívnám az összes újságot, hogy minden halotti rovatban szerepeljek. (Károly, 9 éves)
Mikor szabad megcsókolni valakit?
- Ha gazdag. (Pál, 7 éves)
- A törvény szerint 18 éves korodig várni kell, ezzel nem packáznék.
(Misi,7 éves)
Házasnak vagy egyedülállónak jobb lenni?
- A lányoknak jobb egyedülállónak lenni, de a fiúknak nem. A fiúknak kell valaki, aki takarít utánuk. (Anita, 9 éves)
Hogyan működhet egy házasság?
- Mondd a feleségednek, hogy jól néz ki, akkor is, ha ronda, mint egy busz.
(Ricsi, 10 éves)"
;-) ;-)
Mit is fűzhetnék hozzá én, mint elvált...???
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
