Turiban 1.

jártam kb. két hete és a kirakatban megkívántam valamit... mondták, hogy sajnos, majdnem két hetet kell várni, míg kirakatrendezés lesz, addig nem vehetem meg, de elő lehet jegyezni rá... lelkes bólintás, hogy jó. Mibe kerül? Ja, ára az nincsen, még nem mondta meg a főnök úr, majd, ha kiveszik a kirakatból - de, nézzem meg közelről, megmutatja. Tetszett nekem anélkül is, de láttam, hogy milyen kis lelkes, lelkiismeretes, hát, ne vegyük már el a kedvét...
Hölgy bekúszik és kiemeli ezt:



Szívem dobban, fogdosom, bólintok, hogy igen, változatlanul igényt tartanék rá.
Ő egy kicsit zavartan közli velem, hogy jó, de azért meg kellene néznem a hátulját is, nehogy utólag reklamáljak majd... nosza, tekintsük meg:





Agyamban cikáztak a gondolatok, ha túl lelkes lennék, akkor emelik (netán) az árat... nem játszottam túl magam, csak simán közöltem, hogy na, jó, azért elviszem...

és most hozzánk költözött, leányom nagy-nagy örömére :-)

Mielőtt hazahoztam, bent a munkahelyemen (a "mi" boltunkban) megmutattam a kollégáknak - kreatívabb egyedeknél lelkesedést váltott ki - közben egy férfi vevő is nyújtogatta a nyakát, hogy mi a fennforgás tárgya (női vihánc, hangoskodás) erre felkapta az egyik kollegina a következő fénymásolt fotót és megkérdezte tőle, hogy na, és ehhez mit szól?



Válasz:
"... ő alapvetően nem lát különbséget a két arc (kép) között..."
FÉRFIAK....