2008. december 13., szombat

"Oly távol vagy tőlem, s mégis közel..."

Állítólag ezt szavazták meg az év e-mail-jének:
(részletek)

Ha úgy gondolod, hogy boldogtalan vagy, nézd meg őket:



Ha azt hiszed, hogy kicsi a fizetésed, mit gondolsz róla?



Ha úgy érzed, hogy jobb, ha feladod, gondolj erre az emberre.



Ha úgy véled, hogy az életed csupa szenvedés, mit gondolsz, szenvedsz annyit, mint ő?



Ha kifogásaid vannak a közlekedéssel, mit gondolsz az övékéről?



Ha a társadalom, amelyben élsz, nem igazságos veled, mit mondhat ő?

3 megjegyzés:

  1. Az az igazság, hogy néha ha bajom van iszonyúan felháborodom, miért pont én? ? De mikor ilyen képet látok, vagy akár élőben tapasztalom, hogy másnak még rosszabb akkor lecsillapodom. Mostanság az urológiát járva gyakran vagyok a plafonon mérgembe, de ott aztán látom, hogy én csak legyek csöndbe, azzal a vacak kis kövemmel, mert mások... na nem részletezem. Sokan azt mondjak erre, hogy mit érdekel engem nem ott élek, nem én vagyok, csakhogy ez hamis, mert ki szabályozza , hogy hova születtél, milyen körülmények közé, mi ér életed során????????Ezekért a tanulságokért szeretem olvasni az irásod.

    VálaszTörlés
  2. Köszi, én is hasonlókkal szoktam vígasztalni magam nehéz pillanatokban.

    VálaszTörlés
  3. Hmm! Na, lesz min gondolkodnom álmomban! Bár alapjában véve elégedett vagyok az életemmel. Vannak problémáink,de van egy szerető férjem, egy egészséges, szép lányom, van lakásunk, nem éhezünk, úgy tűnik fityiszt mutattunk a ráknak, nekem ennyi elég, de azt látom, hogy sok embernek ennyi nem elég. Ez baj!
    ------------------------
    Más! Nagyon örülök, hogy találkoztunk, azt viszont sajnálom, hogy soha nem tudok veled beszélgetni 2 percnél tovább, mert olyan vagy mint egy tornádó, úgy tűnsz el, ahogy jöttél... :) Nagyon köszönöm az ajándék szép kékséget, mindig eszembe fogsz jutni, ha ránézek!

    VálaszTörlés