2010. május 1., szombat

a Munka Ünnepén

a kertben dolgoztam...

önként...
dalolva csak azért nem, mert nincs hangom.

(a szomszédok meg... éljenek még egy darabig, megkíméltem őket :-)

A nap azzal kezdődött, hogy kimentem az utcára és levágtam a 2, azaz kettő darab un. sima, hétköznapi íriszemet.

Tudjátok, azt a fajtát, ami úton-útfélen terem, nincs benne semmi különleges, az a hagyományos kék színű.

Van persze, bent a kertben is, de azért vágom le - még bimbós állapotában - mivel van egy giznya alkoholista kertvárostársnő - aki tavaly letépte az összeset az utcán a kocsmából jövet.
Nem lennék amúgy irigy - elvégre részeg ember is szeretheti a virágot... - de a környék tele van virággal, van ahol 30-40 tő is van... de, nem... neki nem az kell, hanem az én két-három szálam...

Ha még csak simán levágná, de nem, ő t é p i - ha úgy adódik, hát tövestül akár.

Szóval, jó indult a nap - züllött spinkót megelőztem.
Sikerélmény.

Ültetés - ez meg az - telik-múlik az idő, a napnak is érezni az erejét - jó lenne vigyázni, persze, elfelejtkezik az ember az időről.

Döbbenten észleltem, hogy Mofli úgy napozik, hogy közben a bozontos farka belelóg egy tálkába, amiben gyanús zöld moszat-szerű ízé úszik... gyorsan elhessegettem a szürke állományomból, hogy néha blöki éberségemet kikacagva az ágyamban landol...

Naná, hogy, leráztam a farkát, és ezt most ne értse félre senki.
(Különben is rossz az, aki jóra gondol)

Végül összesöpörtem a kerti lehullott száraz leveleket, ágacskákat, miegymást;  a kert két oldaláról középre kupacoltam, rendesen, pontosan, szépen, tudjuk, hogy úgy érdemes - mikor jött egy erősebb szellő - és lazán berepítette az egészet a házba...

"Most kéne abbahagyni..." énekelte anno Kovács Kati, s én mélységesen átérzem az ő bölcsességét.
Itt az idő, hogy csapot-papot itthagyjak és berohanjak a tv-készülék elé megnézni az ÉJFÉLRE KIDERÜL című 1942-ben készült alkotást.

Pillantásom révetegen eltévedt a kedvesemnek félre rakott dobozos sör felé.
Fehér zsebkendőt lengetett hevesen, hogy tudomásomra hozza; megromló félben van éppen.
Mivel - jó fej vagyok, nem hagytam őt magára a problémájával.

Éljen Május 1-je!
Jaaa.... sajna... virsli nem vót... mustár meg, ugye, magában minek.

7 megjegyzés:

  1. Végülis mi van azzal a zöld moszatszerű izével?
    És miért vannak kiemelve a szavak? Játékot hirdetsz?:)))

    VálaszTörlés
  2. A zöld moszatszerű izé eléggé undi volt, az eltakarítása is ;-)
    de, mivel nem volt itt más családtag, hát magad uram... ;-)

    A sárga színnel kiemelt szavak a bénaságom jelképei, már kijavítottam úgyhogy, aki most érkezik, az nem érti majd, hogy MIRŐL IS MARADT LEEEE.

    Julcsi szeretnéd, hogy játékot hírdessek? Valószínűleg tömegesen meglepődnének rajta az én esetemben :-)

    VálaszTörlés
  3. Miért gondoltam én, hogy te lakótelepi lakásban élsz???? Talán a Pólus center közelsége miatt... távoli emlékeim szerint ott mintha lakótelep lenne... na mindegy...
    Pedig milyen gyönyörű virágaid vannak (Picasa)!
    Azért, mindent összevetve, szép és hasznos (sörmentés szempontjából pl.)napod volt:-)

    VálaszTörlés
  4. Tehát munkával ünnepeltél !
    Be mentetted az íriszeket.
    Rendezted a kutya farkát . ( ne is nyissunk vitát hogy most mi a helyes a le , vagy a kirázás ?))))))))))))
    És még a sör is megmenekült.Egészségedre !
    Ha másért nem ezért éljen május elseje :))

    VálaszTörlés
  5. Na,+int jót derültem.Ja,valamelyik nap Töfi jutott eszembe :-)

    VálaszTörlés
  6. Méhike : Töfi kapcsán;
    az IKEÁ-ban új anyagot árulnak, bulldog fej van mintaként rajta, kifüggesztve a lépcsőházban, hatalmas méret... valami borzalmas... de, tényleg.
    Elég rémisztő a látvány, még betörő ellen is jó :-)

    VálaszTörlés