...milyen méreg is az, mikor "A" jelzésű buszon tartózkodunk,

mögülünk megelőz minket "B" jelű busz.
Persze, ballagunk tovább immár  mögötte, de; mire kinyitja a sofőr az ajtót, addigra "B" már be is csukta a magáét.
Mindez csak egy pillanat műve.
"B" busz, amúgy félóránként közlekedik, ráadásul még szombat is van, lehet, hogy még ritkábban jár.
Egyszerre szállunk le a jó negyvenes ázsiai származású hölggyel itt; a végállomáson.
Ikrekként bámulunk az elhúzó busz után.

Utastársnőmből kirobban egy nagy sóhaj kíséretében:
"oh-a-fenébe"...

Első generációs asszimilálódás... :)