De, bevallom, hogy nem igazán értem a dolgot.
Alapvető dolognak tartom, hogy ha lehet, akkor ne bánjunk úgy másokkal, ahogyan nekünk magunknak se esne jól a dolog.
Velem meg az a baj, hogy ilyenkor nem tudom befogni a számat....
Megmondom azt, amit gondolok.
Régi, öreg hibám ez.
Pedig a mai világra inkább jellemző, hogy mást mutatnak (akár taktikából, akár célszerűségből) közvetítenek kifelé, mint, amit valójában gondolnak.
Most elvonulok a munkahelyemre - nem igazán gondolom, hogy a megfelelő hely lenne a sebek nyalogatására ... ;-)
Lehet, hogy még ma újabb traumák érnek, aztán kapok még néhány lapáttal.
(No, most kellene az a bizonyos rózsaszínű szemüvegen át nézzük a világot címkével ellátott - híres optimizmus).
Na, nem baj, lesz ami lesz - azt mondják, hogy teher alatt nő a pálma... :-)
No, ezt is egy pálmaliget-tulajdonos találhatta ki - önigazolásként.
Bejegyzések
Nem kell nagyon nekikenődni! Anyukámnál is látom,hogy tényleg sokszor túl érzékenyen reagál dolgokra és sok félreértés származik ezekből.
VálaszTörlésAmúgy a kislányom-3éves-azzal indított,hogy "Rossz nap.",aztán nyávogott egy sort. Akkor MI,szülők milyen napra számítsunk? :)
Ida13
Ki volt az"jólelverem":-)
VálaszTörlésTéged mert bántani? Hogyan gondolta ezt?
Na,Méhike,kivetted a számból a szót! Én is el akarom páholni azt ,akit bántotta az Aranyszívű Juhizsomat!!! Gyere Méhike:verjük együtt!!!!-Ez most komoly!!!!
VálaszTörlésHiszem, hogy mindenki azt kapja vissza, amit ad. Senki sem ússza meg. Ő sem.
VálaszTörlésRemélem, tévedett ez a nagy pesszimizmus és sokkal jobbra sikeredett a napod, mint először vártad!!!!
VálaszTörlésAzt mondta, hogy nem is érzékelte a dolgot... Kedvesek vagytok, jó, hogy van egy lélek-testőrségem :-)
VálaszTörlésMás téren meg öröm is ért, így a napi mérleg: elviselhető...