az Aranyketrec

Benedek István alkotása.

"A könyv egy kihelyezett kórházi elmeosztály belső életéről szól, de több is ennél: a szerző életrajzának egy fejezete életének arról a szakaszáról, amelyet a munkaterápia kísérleti megvalósításának szentelt....

... A könyv számos részletet árul el a különböző típusú elmebajokról és példákkal illusztrált jelentkezési formáikról. Népszerűségének java részét ugyanakkor nem valódi mondanivalójának, hanem a "kóreseti csemegéknek" köszönheti, nem is szólva arról a veszélyről, amit a szerzőnek az elmekórtan tisztázatlan kérdéseiben kifejtett és a laikus olvasó által tévedhetetlennek vélt állásfoglalásai jelenthetnek. A szépirodalmi formában megírt könyv ma is közönségsikerre számíthat."

Hmmm.... már több évtizede, hogy olvastam - talán fel kellene elevenítenem.
Volt benne egy érdekes rész - nem tudom pontosan idézni, de a lényege a következő;

A látogató és az ápolt beszélgetnek. Az ápolt a következőket mondja:

Ti vagytok a normális emberek.
Mi vagyunk a bolondok.
Ti állítjátok rólunk, hogy mi bolondok vagyunk.
Mi meg úgy gondoljuk, hogy normálisak.
Ti vagytok többen.
Amennyiben mi lennénk többen, akkor mi lennénk a normálisak és Ti lennétek a bolondok.