2008. június 29., vasárnap

50 éves lettem én

s, lehet, hogy mindez megérne egy költeményt..., de irtóra rendes vagyok és megkíméllek mindenkit tőle ;-)

Hiúbb nőtársaimnak innen üzenném, hogy túl lehet élni a dolgot, (igen, van, van élet utána is... :-). Igaz, inkább a negyvenediket tartják "vízelválasztónak", de úgy gondolom, hogy nem kell feltétlenül szegény Domját Edit példáját követnünk, aki gondoskodott róla annak idején, hogy ne érje meg kis országunk un. "rendszerváltását". :-(

Nem tárnám a nyilvánosság elé a születésnapomat - ha, nem lett volna ennyire kerek. (Meg ugye, nem lesz még egyszer ilyen...)

Előző este Szerától kaptam egy gyönyörűségen szép rajzot postán, ezt már a meglepetések előfutárának tekintettem :-)

A nevezetes napon, amikor kinéztem az ablakon reggel, hát bizony a következő látvány fogadott.

Kivirágzott a fa!
(Lehet, persze, hogy már előző napon is - csak nem néztem ki az ablakon...)


Csöngettek. (Kivételesen a csengő is működött... ;-)

Postás néni állt az ajtóban - meghozta az SZJA visszatérítést... oh, ez biztosan most illúzió rombolóan hangzik, de egyáltalán nem az... annyira kétségbe voltam már esve... alig maradt már pénzem fizetésig, nyomasztó volt, ahogy néztem a befizetendő csekkjeimet.
Szóval a feljebbvaló kicsit szeretett engem, talán ő küldte ezt az ajándékot, hogy a lelkem is nyugodtabb legyen :-)

Családtagjaim a virágjaikkal - tudom, hogy nincs sok pénzük... hiába is mondtam, hogy van a kertben virág, akkor is vettek :-)

(Amit most leírok, attól mindig össze szorul a szívem, leírhatom, mert akiről szól, az soha nem fogja olvasni ezt a blogot, idegen számára az interneten minden.

Édesanyám születésnapja januárban van - a hó elején. Tudjátok, karácsonykor a pénzt az ünnep szinte kisodorja a házból... kinek van januárban elegendő pénze...

Oly sok éven át készültem rá, biztam benne minden évben, hogy legalább egyetlenegyszer vehessek az édesanyám születésnapjára egy nagyobb virág csokrot. Amiben sok-sok virág van. Nem egy, nem három, nem öt, hanem rengeteg.

De, tudjátok, hogy van ez - januárban a virág ára... meg valahogy az élet is mindig közbeszól - nekem soha nincs akkoriban pénzem - elegendő.

Pedig az idő halad.
Hogy készültem annak idején, hogy milyen szép lenne az Ő 50. születésnapjáral 50 szál virág, s így voltam a 60-nál is - most átléptük a 70-et is már - s látom, hogy a megvalósulatlan álmok zsákjában landol ez a vágy is immár.

Tudom, hogy annyi minden mással szerezhetünk valakinek örömet - de, valahogy mégis bánt a dolog... nem kellene filmeket néznünk, ahol olyan könnyedén belibben a főszereplő laza mozdulattal átnyújtja a csokrot s közben minden olyan természetesnek tűnik.)

Anyukám hozta a fincsi ebédet, tortát, folyékony hangulatemelőt (nem is tudom, az édesanyák teherbírása végtelen? - hogy ennyi mindent el tudnak - készíteni - s cipelni?) Pedig felhívtam, hogy segítsek-e cipekedni - persze, hogy azt mondta: nem.


Lányom ajándékai - tudtam, hogy hónapok óta készült rá - egyikről már írtam, de a másik (!) olyan régóta nézegettem az IKEÁ-ban egy világítós készüléket. Majd valamelyik este megpróbálom lefotózni, lehet, hogy nem fog érvényesülni... :-(

Van egy világító test, kicsi kerek, amire rá kell helyezni egy gömböt, ha bekapcsoljuk, akkor a gömböt megvilágítja. A gömbök különböző színben kaphatóak (tehát cserélhetőek) - legalább 4-5 féle színben.

No a gömböt már rég megvettem volna, de itt nem a gömb a drága, hanem maga a készülék. (Legalábbis nekem, mivel ez nem tartozik a létkérdés kategóriájába).

Szóval megkaptam a készüléket és két gömböt hozzá.
Hogy én milyen boldog voltam....
Szeretem a hangulatos világító eszközöket - legalább annyira, mint a gyertyákat...
Másik kedvencem már régóta megvan - a sólámpa. Az viszont nem drága igazán, hiszen évtizedekig, vagy legalábbis nagyon hosszú évekig tart, ha vesztek egyet - ráadásul egészséges is.


Szép volt ez a nap - egészen késő estéig is ;-)

13 megjegyzés:

  1. Boldog születésnapot!Olyan jó volt olvasni ezt a bejegyzést,sugárzik belőle a megbékélés...mondja egy másik rák,aki hamarosan nekimegy a 4.x-nek és tart tőle egy picikét.

    VálaszTörlés
  2. Ne tartsál tőle... ajándék a sorstól, gondolj bele, hogy van, aki gyermekkorban eltávozik, vagy fiatal felnőtt életének virágjában...

    VálaszTörlés
  3. Még 1x Isten éltessen!!!! Nagyon örülök,hogy ilyen szép napod volt!!!!
    Anyukád az az első fotón,aki olyan kedves büszke-boldogsággal néz Téged? Hihetetlenül fiatal!
    A lányod pedig: gyönyörűséges!!! De ezt már írtam.
    Mostanában,mivel nálam is közeleg az 50.-ik,kezdtem szorongani.A 40.-ik meg se kottyant.
    De rájöttem,hogy nagyon jól van ez így!!!!

    VálaszTörlés
  4. Boldogságos születésnapot itt is!

    Az én lelkemnek is remek volt olvasni ezt a beszámolót, jó volt együtt örülni az örömeidnek:))

    Nekem is nemsoká lesz, de még csak a 26. Azért a szülinapi szorongás már nálam is megjelent pár éve:)))

    Valahogy mindig azt gondoltam, a 24. szülinapom lesz a vízválastó. Addigra meglesz egy csomó minden, végzek a sulival, remek állás, remek pasas, remek család, remek gyerek, minden-minden. És aztán kiderült, a terveim lassan (és más utakon) valósulnak meg, mint képzeltem. Rosszul esett ezzel szembesülni, de idén először nem bánom:))) Látjátok, egy fiatalabbnak is lehetnek életkorhoz kötődő belső parái:)))

    VálaszTörlés
  5. Isten éltessen sokáig! Kivánom, hogy sokszor mondjad magadnak: 50, az is valami, hol van az már? Minden napnak örülni kell ami előttünk van. Nem kell számolni, mert a lelkedben gyerek maradsz, a ráncok meg a kilók nem számitanak! A lényeg a belső harmónia és a kreativitási tettvágy, a többi jön magától!
    Boldog, boldog, boldog születésnapot, kivánom, hogy.......

    VálaszTörlés
  6. Isten éltessen Juhizs még nagyon sokáig, hogy még sokáig szerethessétek egymást a szeretteiddel. Ez sugárzik a leírásodból, nagyon jó kis család vagytok!

    VálaszTörlés
  7. Boldog Szülinapot!Nekem idén a 4.x-et léptem át. Egy kicsit jó lett volna valami olyan amire egyáltalán nem számítottam, de majd az 5.x-nél:-)
    Örülök, hogy ilyen békésen telt ez a szép nap.
    Puszka

    VálaszTörlés
  8. Drága Juhizs!
    Isten éltessen szeretben, békességben és tartsa meg az imádnivaló jó humorodat!

    VálaszTörlés
  9. Olyan szépek vagytok így hárman. A lányod gyönyörű. A két érettebb hölgy pedig különösen attól szépséges, hogy méltósággal viseli a korát. Ez ma igen ritka, hiszen a nők zöme nem akar megöregedni és ettől szegények,szánalmas antiktinédzserekké válnak...

    VálaszTörlés
  10. Juhizs drága!Egy napon születtünk volna??? (27?)
    Boldog szülinapot!
    Azt olvastam: az írói tehetség félreismerhetetlen jele, ha valaki meglepő szókapcsolatokat hoz létre. Hát te hozol létre :-)
    Mennyi üdítő dolgot írtál mostanában!

    VálaszTörlés
  11. Drága Zsu! Mondhatnék bölcsességeket, erről a kerek évfordulóról, de ahhoz még nem éltem eleget:-) Ezért csak annyit, a Jóisten éltessen téged családoddal és rendkívüli humoroddal együtt!!!!:-*

    (Végül megérkezett a Kedves is?:-) )

    VálaszTörlés
  12. Kedvesek vagytok, köszönöm szépen!

    Kicsikató - amikor fiatal voltam, akkor sokszor megkaptam az idősebbektől (mint, amilyen most én is vagyok), hogy ugyan már, aki fiatal, annak nem lehetnek problémái, gondjai. Olyan mérges voltam érte. Most is úgy gondolom, hogy problémáink, az élet nehézségei amiket "kapunk" - nem korfüggő dolog.
    Csak mikor az ember fiatal, akkor másként ketyeg az órája. Valahogy gyorsabban, a tervekhez (megvalósulatlan tervekhez) képest. Teljesen normális dolog, hogy az ember akkor elégedetlen és úgy érzi, hogy lekésett (v. elkésett) valamiről.
    Pedig biztosan nincs így, mindíg miindennek megvan az oka, hogy miért akkor és miért az történik velünk. Csak mi nem látjuk át az ok - okozati összefüggéseket. (Isten v. a sors kártyáinak lapjai nem tudjuk, hogy miért ilyen sorban követik egymást... :-)

    VálaszTörlés
  13. Igen Mammka, ő az anyukám - nem is akarták a virágosnál elhinni, hogy 50 éves a lánya... ;-)
    Egyébként képzeld el az elkeseredésemet kb. 16 éves koromban, amikor esti félhomályban valaki megkérdezte tőlem, hogy én vagyok-e az anyukámnak a mamája... no, jó, tényleg sötét volt... de azért mégis :-(

    VálaszTörlés