de, a mi kertünkben a csiga is... nem olyan kis helyeske, mint házzal rendelkező társa, "aki" mesefiguraként meg kimondottan kedves jószágként ismert világszerte...
.jpg)
.jpg)
Mezítelen rokona eléggé hogy is mondjam csak; gusztustalan egy jószág.
"Ők" és "Mi" örök harcban állunk, mióta itt lakunk.
A mérkőzés jelenleg döntetlenre áll - már, amennyiben annak minősíthetjük, hogy csapatuk egy játékosa "lesben kúszott" a bejárati ajtóm előtt, és amikor éppen be akartam botorkálni a sötétben késő éjszaka - hát, valami érdekes hengeres, csúszós valamire léptem - úgy kellett megkapaszkodnom, hogy ne zuhanjak el, pedig, nem vagyok egy picurka darab... én túléltem a találkozást, ő már kevésbé, de úgy látom, hogy egyre ravaszabb módszereket vetnek be a siker érdekében.
Ennél rosszabb csak az volt, amikor tavaly gyanútlanul bementem a fürdőszobába és zsörtölődve megállapítottam, hogy Töfi kutya már megint "bent ment ki", és időnként szinte sportszerűen alkalmazva a renitenskedést - megint bizonyos szilárdnak tűnő végterméket helyezett el a padlón.
Nosza, mentem a nylonzacskóért, a kifordításos technikát szoktam alkalmazni, kezem a zacskóban, megfogom a cuccost - zacskót kifordítom, megy a szemétbe, anélkül, hogy közvetlenül érintkezne vele az ember keze.
Mekkora meglepetés volt, hogy a "cucc" él és mozog és csúszik, mint a pénz kifele a háztartásból...
Hát, igen. Csiga őkelme felfedező útra indult a ház belseje felé - nem tudom, hogy mi volt az elképzelése, mert ott nincs zöldség...
Most olvasom a neten, hogy van neki sárga változata is - hiába, színes a világ ;-(
"Ők" és "Mi" örök harcban állunk, mióta itt lakunk.
A mérkőzés jelenleg döntetlenre áll - már, amennyiben annak minősíthetjük, hogy csapatuk egy játékosa "lesben kúszott" a bejárati ajtóm előtt, és amikor éppen be akartam botorkálni a sötétben késő éjszaka - hát, valami érdekes hengeres, csúszós valamire léptem - úgy kellett megkapaszkodnom, hogy ne zuhanjak el, pedig, nem vagyok egy picurka darab... én túléltem a találkozást, ő már kevésbé, de úgy látom, hogy egyre ravaszabb módszereket vetnek be a siker érdekében.
Ennél rosszabb csak az volt, amikor tavaly gyanútlanul bementem a fürdőszobába és zsörtölődve megállapítottam, hogy Töfi kutya már megint "bent ment ki", és időnként szinte sportszerűen alkalmazva a renitenskedést - megint bizonyos szilárdnak tűnő végterméket helyezett el a padlón.
Nosza, mentem a nylonzacskóért, a kifordításos technikát szoktam alkalmazni, kezem a zacskóban, megfogom a cuccost - zacskót kifordítom, megy a szemétbe, anélkül, hogy közvetlenül érintkezne vele az ember keze.
Mekkora meglepetés volt, hogy a "cucc" él és mozog és csúszik, mint a pénz kifele a háztartásból...
Hát, igen. Csiga őkelme felfedező útra indult a ház belseje felé - nem tudom, hogy mi volt az elképzelése, mert ott nincs zöldség...
Most olvasom a neten, hogy van neki sárga változata is - hiába, színes a világ ;-(
Megkímélném humánusabb embertársaimat attól az információtól, hogy a gyakorlatias küzdelem milyen népies és nem is annyira népies tapasztalatok felhasználásából áll.
Amúgy létezik csigalap... ahol tágabban értelmezendő a csiga, mint olyan...
Érdemes ide kicsit bekukkantani.
Végül - kedvenc csigáim egyike:
Bejegyzések
Ez az írásod is nagyon tetszett !
VálaszTörlésHát, igen, van, aki a száját jártatja, és van aki táskát, pénztárcát, miegymás hasznos dolgot hoz létre :-)
VálaszTörlésNa, jó varrok egy táskát is, de nem táska a Ti felfogásotok (színvonalatok) értelmében... ;-)
Egyszer volt szerencsém egy fantasztikus csigához, meztelen volt, valami gyönyörű narancssárga színben pompázott, vastagsága a hüvelykujjam, és egy kisarasz a hossza. Fennségességében annyira gusztustalan volt, hogy soha nem fogom efelejteni. Mit tudtál volna Te rólka írni?!
VálaszTörlésÉn meg a Tátrában láaatm többször is gyönyörű irizáló kék csupsz csigát. Annyira szép volt a színe,nem is tűnt gusztustalannak.
VálaszTörlésEgy topiktársunk írta nekem,hogy ő is kűzd a kertjében a meztelencsigák ellen és nagyon kell vigyázni,mert ezek önszaporítók(nem tudom a tudományos szót rá).Szóval az ő kertjét már ellepték és az egyetlen,szerinte bevált módszer,ha találkozik a kertjében akárhánnyal,lesózza.Különben ellepik őket...a csigák.
VálaszTörlésEz az írásod is kiadásra jelölendő!!!!!!!!
Mi is a sóval kötöttünk szövetségi szerződést!
VálaszTörlésÉs örülök, hogy rátaláltam a blogodra, mert nagyon szeretem a stílusodat:))))
Szóval, láttam én tegnap fotót a sárga és a kék meztelen csigával, ezek bizony nem azonosak a mi kertjeinkben találhatóval... bizton állíthatom, hogy bizony gusztustalannak találnátok, ha egyszer sikerül, akkor lefotózom. Most is akartam mellékelni, de sehol nem találtam róla képet - nyilván nem véletlenül...
VálaszTörlésAmúgy, ha a szines állatokról beszélünk, az egyik legszebb amit láttam az egy sárgás pöttyös szalamandra volt...
Védekezés még csigák ellen a són kívűl... állítólag fahamu, és apró faforgács, mert tönkre teszi a nyálkarétegüket, valamint a talajszint magasságával azonosan beásott SÖRT tartalmazó edény.
Én speciel sajnálom erre a sört ;-)