A lomtalanításra kirakott kupacban elázott könyvek hevertek, kidobásra ítélve. Ugyan már nem volt megfelelő az állaguk, vagy nem vigyáztak rá, vagy az elmúlt két éjszaka időjárása tépázta meg őket, de bizony ott volt Fekete István és Brecht kötete - számtalan mással együtt. Csak a többinek nem látszódott a címlapja és a gerince sem. Talán jobb is, hogy nem láttam, mi minden ért ilyen véget.
Fáj a lelke az embernek ilyenkor, ha nem becsülték meg a könyvet, akkor miért nem vitték be egy könyvtárba, vagy egy iskolába addig, amíg még használható állapotban voltak.
Ennél jobban csak az fájna, ha könyvégetést látnék... :-(
Bejegyzések
:( szegény könyvecskék
VálaszTörlésTe jó ég! Számomra ez borzasztó!!! Fekete István és Brecht? Kettő a legjobbak közül.
VálaszTörlésÉn is kincsként tartom a könyveket-így is nőttem fel-ezt nagyon,nagyon szomorúnak tartom. Az eső áztatta el,szerintem,de legalább rakta volna zsákba a bunkója!Bocsánat!
Nem mindenkinek érték a könyv,sajnos,és van,akinek csak sznobságból az.Könyvterjesztős koromban láttam olyan újgazdagot,aki
VálaszTörlésvisszahozta a megrendelt,hagyatékból neki vásásrolt,angol nyelvű Shakespeare-összest,mert nem fért be a polcra :-(((
Hát, igen, szomorú.
VálaszTörlésNekem olyat meséltek, hogy valaki bement a boltba és mérőszalaggal lemérte a könyvek magassagát, mert, hogy megadott cm magasságúakat akart venni, hogy jól "mutasson" a polcon...