Húsvét után...

gondolom, hogy csak én fogok vele foglalkozni... hiába, aki szeret különcködni ;-)

Persze, a szokásos módon vöröshagyma héjában főztem a tojást;



már évek óta nem kísérletezek más festéssel, valahogy mindig bénán szoktak sikerülni...

no, most gondoltam, készen van, kivesszük az első tojást...

melynek kissé furcsa alakja volt;



ja, kérem, aki kicsit már agyilag lekvár, az nem veszi észre, hogy a vöröshagyma héj lefejtése közben véletlenül bizony-bizony belekerült a főzővízbe egy komplett vöröshagyma-fej is...

Viszont legnagyobb döbbenetemre, még soha nem tetszett ennyire a végeredmény, mint most:



Lehet, hogy más családban szokásban van, hogy a hagyma fejét magát is belefőzik, én még nem hallottam róla - számomra a véletlen volt, ami erre az útra vezetett.

Jövőre már szándékosan belerakom... s, itt is működik nyílván, ha előbb veszünk ki pár darabot, akkor lehet variálni az árnyalatokkal; lehetnek világosabbak is.

Khmmm. itt a fotókon látszik, amire a készítésükkör nem gondoltam, hogy nem érkezett meg időben a bejárónő, hogy lemossa a tűzhelyet, nem baj, legalább látszik, hogy ez egy működő konyha... nem úgy, mint a sztároknál, vagy bizonyos lakberendezési újságoknál, ahol úgy érzed, hogy nem is lakik ott senki, mert mindig minden olyan tökéletes, csillog-villog, és a sztár nem találja, hogy merre van az állítólag "saját" konyhájában a konyhakés... és hogyan is kell bekapcsolni a sütőt...

Azt hiszem már érthető, hogy én miért is nem vagyok sztár... ;-)

Egyébként a Budapesti Újság City elnevezésű lapból bemásolnék egy részletet, mert számomra azért új információkat (is) nyújtott, lehet, hogy nem vagyok vele egyedül:

"Milyen a jó húsvéti sonka?

Ma Magyarországon szinte csak gyorspácolt, gyors füstölésű sonkát lehet kapni, sőt egyre gyakrabban tűnnek fel a boltokban az olyan füstízű húsáruk, amelyek még füstöt sem láttak.
Ugyanakkor szakemberek szerint még mindig jobb a felhozatal az év többi hónapjához képest:
legalább az őstermelőknél lehet találni hagyományos füstölésű csülköt, sonkát.
A folyékony füstnek is nevezett füsthelyettesítővel készült sonkát, ha megfőzzük, morzsalékosan törik, ahelyett hogy szépen lehetne vágni.
Ekkor azonban már késő.
Ha még vásárlás előtt szeretnénk kiselejtezni a silányabb termékeket, akkor meg kell vágni a sonkát, és a belső felületét kell megszagolni, megkóstolni."

(Most itt én megjegyezném, hogy látom lelki szemeimmel, hogy a hipermarket, vagy a hentesüzlet közepén közlöm ezirányú igényeimet... ;-) talán, valóban egy őstermelőnél esetleg ez a helyzet elképzelhető, de, mi van, ha a BLOGOMAT SOKAN OLVASSÁK - sicc! - és jövőre mindenki kóstolgatni akar a piacokon.. he-he...)

"Ha a sonka belső rostjaiban nem érezzük a füstízt, akkor erősen gyanakodhatunk, hogy folyékony füsttel van dolgunk.
A gyors eljárás során ugyanis nem tudja úgy átjárni az aroma, mint a hagyományos füstöléskor.
Ha nem tudunk igazán megbízható hentest vagy őstermelőt,
vagy igazán megbízható minőséget szeretnénk, jobb, ha a jelentősen drágább olasz, francia és spanyol sonkák között nézünk szét."

Most hallom a "lelki füleimmel", hogy többen felhördülnek a javaslat alapján, hogy az ötlet sértő a magyar sonkára nézve... a pénztárcánkra is.

Amúgy mindig meg voltam róla győződve, hogy azért morzsalékos a saját sonkám minden évben, és azért nem tudom szépen szeletelni, mert

1. béna vagyok
2. vacak, életlen késeim vannak

De, most megnyugodtam, egyszerűen csak csóró vagyok, bár tudatlan (eddig).

Valószínűleg jövőre is morzsalékos sonkám lesz, ellenben a tudás birtokában, önbizalommal telítve fogom összesöpörni a "sonka-cafatokat".

:-) :-) :-)

Zöld erdőben jártam, vajh minek?
Se erdész, se szatír
biza meg nem kergetett,
Kutya se locsolt ám,
- nem divat már,
Fessen Nektek jövőre
az öreganyám tojást.

... tojás bök, bök...vers.

;-)